„A Rokokó karaoke játékosságon alapszik, a vásott gyerek álruhájába búvó lírikus feltűnően vidám, friss karmesteri pálcájának vezényletével. A rokokó már önmagában a játékosságot, a könnyedséget, a gondtalanságot evokálja képzeletünkben, napjaink egyik népszerű szórakozási és önmegvalósítási formájával, a karaokéval való összekapcsolását pedig a szerző nagy felfedezésének tekinthetjük. Tanúi lehetünk annak, ahogyan az éneklő szereplők állandóan váltják egymást a színpadon, amely így minden előadó éneke nyomán változik, miközben az egyik előadás kiegészíti, bővíti az utána következőket, s noha ebben a nagyszabású show-ban egészen tisztességes számú szupersztár-jelölt vonul fel, nincs olyan érzésünk, hogy a műsor túl heterogén lenne” – hangzott el a díj indoklásában.
     Nívódíjat kapott Csehy Zoltán Hecatelegium című verseskötete (Kalligram Kiadó). A száz verset közreadó kötet „elsősorban egy szilaj, felszabadult tömeg vidám farsangi felvonulás, amelynek szereplői az irodalom- és a kultúrtörténet alakjai, akik a versekben a korábbi és még korábbi korokon keresztül lépegetnek egészen napjainkig”. Ugyancsak nívódíjas lett Juhász R. József Képben vagy? című kötete. A magyar irodalmi avantgárd nemzetközileg elismert hazai képviselője vizuális költeményeket, képverseket tartalmazó kötete a NAP Kiadó műhelyében készült. Nívódíjban részesült Németh Zoltán Parti Nagy Lajos-monográfiája (Kalligram Kiadó) is. A kiváló irodalomkritikus és költő Parti Nagy gazdag életművét figyelembe véve „nem könnyű feladatra vállalkozott, amelyet magas tudományos-művészi fokon végzett el.” Fordítói nívódíjat vehetett át F. Kováts Piroska Dušan Šimko Japán diván (Kalligram Kiadó) című regényének magyarításáért. „F. Kováts Piroska tolmácsolásában a Japán diván kiváló, élvezetes olvasmány, amely a magyar irodalmat gazdagítja” – hangzott el a díj indoklásában.
     „Örülök a díjaknak, és ez az év ebből a szempontból jó volt – mondta Vida Gergely, aki a frissen kapott Madách-díjon kívül két hete vette át a Posonium Irodalmi Díj különdíját is. – Mindenképpen örülök annak, hogy vannak olyan általam is tisztelt szakemberek, kollégák, akik elismerésre méltónak találták a kötetemet.” Elárulta azt is, hogy a Rokokó karaoke versei az utóbbi két-két és fél évben készültek. „Amennyiben ez a szöveg az egységesség benyomását keltené az olvasóban – tette hozzá –, az azért van, mert az elejétől a Rokokó karaoke munkacím lebegett a szemem előtt, és tudtam, mit hova kell írni, és efelé keresgettem. Nyilvánvaló, hogy a kötet szerkezete az utolsó időszakban állt öszsze, de a rokokó kort korábban választottam ki. A rokokót azonban nem szabad túlságosan lehatárolni. A rokokó belejátszik a későbbi időszakok kultúrájába is. Nincs is olyan sok rokokó szövegidézet a könyvben, mint a későbbi korokból, mint például József Attilától, Babitstól. Mondhatnám úgy is, hogy a rokokó felől van olvasva a posztmodern, illetve a posztmodern felől van előásva a rokokó.”