Harminc esztendeje, 1978-ban indult útjára a Műhely. Akkor társadalomtudományi és közművelődési folyóiratként jegyezték, s ebből, valamint a történész főszerkesztő, dr. Gecsényi Lajos személyéből adódóan a társadalomtudomány dominált. Az irodalom területén meghatározó volt a Nyugaton élő költők, írók rendszeres szerepeltetése. Dr. Gecsényi Lajost követően, öt éven át, dr. Kloss Andor volt a főszerkesztő.
Kevésbé erőteljesen, de folytatódott a társadalomtudományi vonal, s maradt néhány szerző a nyugati magyar irodalomból is. A helytörténet, a regionális kérdések vizsgálata, a figyelem a szlovákiai és burgenlandi magyarság sorsára jellemzőek a folyóirat e két korszakára. A felsorolt területek egyben kapcsolódási pontokat is jelentettek az 1990 utáni Műhely számára, miként jó néhány író, költő folyamatos jelenléte, illetve visszatérése.
1989 őszén, pályázaton elnyerve a főszerkesztői munkát, Villányi László ízig-vérig kulturális folyóiratban gondolkodott. Olyan olvasót feltételezve, aki szívesen tájékozódik a kultúra különféle területei irányában. Az évek során bebizonyosodott, hogy írók, költők, filozófusok, történészek, természettudósok, képzőművészek stb. különböző vagy éppen rokon gondolkodása úgy jelenhet meg egymás mellett, hogy a sokféle szemlélet eredőjében szellemi izgalom teremtődik, amely inspirálja az olvasót.
A folyóirat folyamatosan törekszik a műfaji változatosságra. Így nem véletlen, hogy a meditáló folyóiratként számon tartott Műhelyben az esszé kiemelt rangot kapott. A meditáció egyfajta bensőségességet is feltételez. A folyóirat bensőséges viszonyt szeretne olvasóival. Aki valamely jelentős személyiség izgalmas naplóját, levelezését olvassa, szinte személyes viszonyba kerül vele. A Műhelyben pedig nagyszerű írók naplóiból, levelezéséből olvashatunk részleteket. Tudósokkal, különféle művészeti ágak képviselőivel készülnek interjúk a folyóirat számára. A tanulmány pedig az elmélyült elemzések műfaja. A Műhelyből a versek, a novellák sem hiányoznak. Rendszeresen jelen vannak az idősebb és a fiatalabb alkotók. A legfiatalabbak is, hiszen a folyóirat szívesen ad helyet az induló tehetségeknek. A világ különböző tájain, a határokon túl élők ugyancsak természetes módon tartoznak a szerzők sorába. Vagyis a Műhelyt éppúgy jellemzi az időtlenség, mint a határok nélküliség. Győrött, a megyében pedig a szellemi katalizátor szerepét tölti be a folyóirat, az évek során sok-sok helyben élőnek kínálva publikációs lehetőséget.
A folyóirat tevékenységére jellemzőek a tematikus számok. Szürrealizmus, Monarchia, Weöres Sándor, Kormos István, Galgóczi Erzsébet, Pszichoanalízis, A gyermek, Márai Sándor, Életművészet, Pillantás a tengerre, Tengerről tengerre, Adria, Győr, Foci, Folyó Az otthonos város, Bicikli tematikájú számot jelentetett meg a Műhely.. A tematikus számok közül több vezette az Írók Boltja sikerlistáját.
A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. 1990-ben, a folyóirat gyökeres megújulásakor fogalmazta meg a főszerkesztő ezt a mottót. Vagyis a Műhely nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok belső világának teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely nem kínál mindent megoldó receptet, nem akar ráerőszakolni egyfajta gondolkodásmódot az olvasókra. Inkább a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. A folyóirat szerkesztői ezért tartják fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.
A Műhelyt szép folyóiratként szokták emlegetni. Ez nem gazdagságot jelent, hanem arra való igényt, hogy már kézbe venni, lapozgatni is öröm legyen. Izgalmas képanyagot, grafikákat, fotókat nézegethet az olvasó, olyan tálalásban, amely jelzi, a számítógép előtt a szerkesztők időt szánnak arra, hogy megtervezzenek minden oldalt.
A Műhely-esteken, határokon innen és túl, mindig bebizonyosodik, hogy a folyóirat törekvései visszhangra találnak. A Műhely különböző számait, közléseit egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban használják a tanításhoz. Több éve működik Műhely Baráti Kör, melynek rendezvényein a diákok és a tanárok rendszeresen találkoznak valamely szerzővel. A folyóirat szellemi bázisa egyre bővül, szerzőink remek kéziratokkal gondoskodnak arról, hogy a folyamatosság mellett a frissesség is jellemző legyen.
A Műhely szerkesztősége
