SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA - Jelige: Sellya

Kicsi madár, szép a hangja,
Madarak közt nagy a rangja,
Fején ékes bóbitája –
Cifra, tollas koronája.

S mint magas ég fényességes,
Madárkirály oly fenséges:
Kecses lába, tarka tolla,
Szépen zengő aranytorka.

Reggel köszönti a Napot,
Nyit sugaras fényablakot,
Áldott fényben felébredünk,
Fény szívébe betérhetünk.

Menj ki, jöjj be, el ne fáradj –
Arany kulccsal nyitok zárat,
Gyémánt kulccsal kincseskamrát,
Ott őrzöm kis madár hangját.

Este zengi a legszebben,
Mikor szürke homály lebben,
Árnyék úszik át a tavon,
S fényt legel a túloldalon.

Madárkirály ül fészkében,
Holdsugaras trónszékében,
Vele párja, fiókája,
Róluk szól legszebb nótája.

A Holdacska neki fénylik,
A csillagok csak őt nézik,
Nagy lombos fa őt hallgatja,
Ág-karjában elringatja.

Ring a fészek, jön az álom,
Túlnő madárkirályságon,
Hol világok összeérnek,
Madárdalért kincset mérnek.