jelige: N O - S Í : A fekete lapok nem tágítanak
Dátum: 2009. október 06. kedd, 11:31
Rovat: Arany Opus Díj 2009


/ Octavio Paz emlékének /


„ El silencio reposa en el habla
El espíritu
es una invención  del mundo
El mundo
es una invención del espíritu
No                                          Sí
Irrealidad de lo mirado
la transparencia es todo lo que queda „

/ Octavio Paz /

I.
„ a csönd a beszédben pihen meg
  a test
 találmánya a lélek
a világ
találmánya a test
 a lélek
találmánya a világ
nem                      igen
    a  nemlétező látvány
mindenből csak a tisztaság marad meg“
    
/ Octavio Paz  -  Somlyó György. fordítása./


A végzet míg rejtett:
                 kártyalap
mely asztal alá esett
          s ottmarad...

Színét elrejtve
lent ragad
a „kinemhúzott“
hol párja nincs
a vesztes vagy nyertes:
nevesincs
látó szem elől elrejtett
titokban vágyott
az a lap






Se színe se száma
nem alsó  nem felső
nem haladvány
nem feladvány a sorban
csak talány
felette fényesség
lent homály
túllépve
felsőbb  logikán
magának él
az éj fia
zürzavart kelt
húz lefelé
túlnő a fények
büvkörén
nem fedheti fel
lámpafény
alszik kihúnyó
láng ölén

Őnmenedéke
nem látja szem
sötétség méhében
múlik el

                 


II.

„En el centro
del mundo del cuerpo del espíritu
la grieta                                  el resplandor
                            No
En el remolini de las desaparaciones
el torbellino de las aparaciones
                            Sí
         El árbol de los nombres
                                               No
es una palabra
                        Sí
s una palabra
                       aire son nada“







„A világ a test és a lélek
           közepében
a hasadék        a  ragyogás
                 nem
az eltünü dolgok örvényeiben
a feltünő dolgok törvényei
                  igen
is egy szó
                lég csak puszta semmi“  


Manager most neve
Doktor  - Ing
fityegője fityeg
kézelőjét nézi
meg-meg ing
meg Ing megint

Ingatlanokban
ingatag
mindenkinek puha -
lágy  kezet ad
ájtatos pap tesz így
-  le nem marad –
poharakat igéz
kalapja hab
Úr legyen veletek
majd ha fagy!

Tovább ha nézed
láthatod
lap nincs sehol
csak  árnya ring

Képzelődve nézed
varázs-kézelőjét
s míg felveti a jólét:
mint a felmenőjét

 
III.

„Rapidos manos frías
retiran una a una
las vendas de la sombra
Abro los ochos
                        todavía
estoy vivo
                 en el centro
de una herida todavía fresca“.


„Hüvös fürge kezek
egyenként tekerik le
a sötétség pólyáit
kinyitom a szemem
                                még
mindig élek
                    egy
ég friss seb közepében“

Átissza magát sebeden a trágya
önmaga lényege vágya és a tárgya
egyberohad-forrad
a volt van s ami lesz

Egyre megy
Agyadba - ágyadba -  agyagba -  anyagba
iszap szopja be levét  –  nem hanyag
sürü sötét anyag a trágya-mag
fekete lyukban is ottragad
átitatódhatsz de védd magad
tetszik vagy nem tetszik: már tapad  
hát mi volt ki volt -  ki erre járt?

/ Annáleszek írják:
sok anális vándor ment messze bár
jóesze még megvolt és nem loholt
holtáig mind elélt - majd beleholt...

Bús végük felett
rút  rimák toprongyítanak
táguló lyukaik nem tágítanak
hogy tágulva
                     hassanak! /













IV.

„despiértame, ya nasco: vida y muerte
pactan en ti, senora de la noche,
torre de claridad, reina del alba,
virgen lunar, madre del aqua madre,
cuerpo del mundo, casa de la muerte,
caigo sin fin desde mi nacimiento,
caigo en mí mismo sin tocar mi fondo, ...“

„ébredj, csak most születtem: benned élet
s halál kel szövetségre, éji urnő,
tundöklet tornya, virradat-királynő,
holdbéli szüz, az anyai víz anyja,
világnak teste, halálnak lakása,
én születésem óta zuhanok csak
önmagamban, hogy eljussak a mélyig, ...“

Születésem perceiben...
– halálom óráján ébredek -
már  megintcsak fél három
életem – halálom
merő fekete álom
istenigazából
ilyentájt szült Ámor
s viharvert ladikján
ilyenkor jön Kháron
értem mert van bölcső
értem mert van deszka
/vagina-koporsó soldatesca /
hát pörögjon az orsó

Fel-alá úszkálnak a bárkák
S nem tágítanak
szövik fonalaikat
a párkák

Misztikus időm most
már elmúlt 7-8 perccel
mord szélviharral őszül
nagy bolondlyuki széllel
ablakomon
izgága cseppekkel kopog
veri veri az üveget
tán jobb is neki kint
jó borom az asztalon
pipám kékeres gomolyagot füstöl



Ne félj hát te
borissza – ködevő – füstnyelő
kik tudják vagy tudni vélik
bátran megmondhatják
mind vízből - szélből - ködből -
füstből - borból jövő
mi élő és holt anyag
tekereg – gomolyog
molyok meg nem eszik

mi örök így van jelen:
véges és végtelen


A spanyol vendégszöveg Octavio Paz költészetéből Somlyó György fordítása.


Jelige: Sí - No








A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=809