1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (1857–1863), ill. Selmecbányára (1963–1866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, Az ebecki délutánok – Mikszáth apja is, anyja is Ebeckről kerültek Szklabonyára). Rimaszombati élményeit idéző írásai pl. a Hogy lettem én író?, Az öreg Dankó bácsi, más helyütt itteni tanárairól szól (Fábry Jánosról pl.), selmecbányai ihletésű prózája többek között a Tavaszi rügyek és az Aranykisasszony, s büszke volt arra is, hogy ugyanabba a gimnáziumba járhatott, mint Petőfi Sándor (Petőfi Selmecen). Nemcsak címében idézi pl. a várost, hanem részben Besztercebányán játszódik Beszterce ostroma c. regénye. A szlov.–magy. nyelvhatár és sorsközösség, a felső-magyarországi földrajzi-történelmi környezet ihletése határozza meg jó néhány további munkáját is (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság, Két választás Magyarországon, Kísértet Lublón, A fekete város, Szent Péter esernyője, Lapaj, a híres dudás stb.), A fekete város Görgey alpispánja Szepesgörgőn lakott, Alsóesztergályon Mikszáth gyakori vendége volt a falu tiszteletesének, Kubányi Lajosnak („az öreg Kubányinak”). Műveiben gyakoriak a szlovák alakok, nevek, szavak, szófordulatok. Szülőfaluja 1910-ben a Mikszáthfalva nevet kapta (mely elnevezés 1919-ig volt érvényben). Szülőháza nem maradt fenn, mai is áll viszont szülei későbbi lakóháza, melyben 1977-ben állandó emlékkiállítást nyitottak, s melynek falát magy., ill. szlov. nyelvű emléktábla díszíti, előtte pedig 1996-tól az író mellszobra áll. A szklabonyai temetőben pihen az író húga (Mikszáth Mariska), ill. egyik gyermeke. Rimaszombatban, az egykori ev. gimnázium falán, az intézmény volt híres diákjainak nevét megörökítő emléktáblán az övé is ott szerepel. Nagykürtösön Mikszáth Kálmán Alapítvány működik, az ev. templom falán pedig a Palóc Társaság 2000-ben Mikszáth-emléktáblát helyezett el „1847. január 17-én itt keresztelték meg Mikszáth Kálmán nagy magyar írót" felirattal, ill. ennek szlovák fordításával. A Magyar Területi Színház (a Komáromi Jókai Színház jogelődje) az író több színművét, ill. több regényének színpadi változatát is bemutatta.
