 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| December |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| 1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
| 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
| 15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
| 22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
| 29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Érsekújvár (v. Nyitra vm.) - Nové Zámky (Érsekújvári j.) |
Szenci Csene Péter 1575 k. Szencen szül. Szenci Csene Péter ref. egyházi író (megh. Érsekújvár, 1622. jún. 14.), 1603-tól Jóka, Somorja, majd Érsekújvár lelkésze, 1615-től felsődunamelléki püspök. | | | Esterházy Miklós gróf  1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek. | | Névmutató: Rákóczi György, I. | | |
|
| Forgách Imre 1599-ben Komjáton halt meg Forgách Imre humanista író, főúr, a magyar történelem kiemelkedő személyisége, a magyarországi humanizmus jelentős képviselője (szül. 1540-ben). Huszár Gál, Bornemisza Péter pártfogója, baráti kapcsolatot tartott fenn Rimay Jánossal. Európai léptékű Zrínyi-antológiája a szigetvári hősnek állít méltó emléket. | | | Lippay György 1600-ban Pozsonyban szül. Lippay György egyházi író, érsek, politikus, Lippay János bátyja (megh. Nagyszombat, 1666. jan. 30., de szülővárosában temették el). Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Grazban. Rómában végezte, majd többek közt Szencen, Tornán, Érsekújvárban működött. Az ellenreformáció egyik hangadója, 1635-től kancellár. 1642-től esztergomi érsek, részt vett a nagyszombati egyetem jogi fakultásának létrehozásában. A jezsuita rend egyik fő pártolója, 1659-ben Rozsnyón is az ő kezdeményezésére telepdtek meg a jezsuiták. Az olasz reneszánsz mintájára Pozsonyban létesített, egész Európában elhíresült kertjéről öccse, Lippay János írt könyvet. | | | Pécseli Király Imre 1607–1609 között Komáromban tanított Pécsely Király Imre (Pécsely, 1590 k. – Érsekújvár?, 1641 k.) ref. egyházi író, költő, százada írásbeliségének kiválósága, retorikai kézikönyvét Szenci Molnár Albert verssel üdvözölte. Előzőleg többek közt Somorján tanult, tanulmányait 1609–1612-ben Heidelbergben folytatta, majd 1615-től Komáromban lelkész, 1622-től Érsekújvárban a végvári katonaság prédikátora. | | | Kaprinai István 1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (1730–1731, 1766–1773), a kassai (1733–1735, 1740–1741, 1755–1756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait.. | | | Pray György  1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát, | | Névmutató: Margit, Árpád-házi Szent | Erzsébet, Árpád-házi Szent | | |
|
| Szeder Fábián János  1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1824–1826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 1828–1833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található. | | | Gánóczy Antal 1790. dec. 10-én Pozsonyban halt meg Gánóczy Antal katolikus egyházi író (szül. Kassán, a 18. sz. első felében). Pályája elején Érsekújvárban volt plébános, később pozsonyi, majd nagyváradi kanonok, a budai papnevelde igazgatója. Jelentős egyháztörténeti, ill. teológiai művek szerzője. | | | Albach József Szaniszló 1795. jan. 28-án Pozsonyban szül. Albach József Szaniszló ferences hitszónok, egyházi író, természettudományi író (megh. Kismarton, 1853. nov. 12.). 1818-tól Érsekújvárban, 1820–1822 között Nagyszombatban működött. Németül írt, de művei magyarul is megjelentek. | | | Czuczor Gergely  1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse... Tovább... | | | Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Piry Czirjék János  1842-ben lett az érsekújvári gimnázium tanára Piry Cirjék János (Rábapüspöki, 1810. ápr. 15. – Bp., 1880. okt. 6.) Ferenc-rendi egyházi író, történetíró. Kőszegi, pozsonyi és esztergomi tanulmányai után, 1833-tól néhány évig Komáromban, 1852-től Szentantalban is működött, 1866-ban Pestre került. 1848–1849-es érsekújvári naplója 1998-ban új kiadásban is megjelent. | | | Újvári Béla 1852. ápr. 16-án szül. Érsekújvárban Újvári Béla (1875-ig Moravicz) író, költő, színműíró (megh. Bp., 1926. nov. 7.). Bp.-i, bécsi, párizsi tanulóévek után 1857-től vidéki városokban, majd 1894-től Bp.-en tanított, versei, tárcái, novellái mellett francia nyelvkönyveket, szótárakat jelentetett meg. | | | Ozorai József 1855. okt. 2-án szül. Érsekújváron Ozorai József író, költő, szerkesztő (megh. uo., 1932. okt. 4.). | | | Zoltvány Irén 1859. ápr. 24-én szül. Érsekújvárban Zoltvány Irén irodalomtörténész (megh. Balatonfüred, 1938. febr. 12.). 1882-ben szentelték pappá, Pannonhalmán főiskolai tanár, 1921-től bakonybéli apát. Fontos irodalomtörténeti munkákat írt, forráskiadványokat gondozott, három kötetben sajtó alá rendezte Czuczor Gergely összes költői munkáit (1899). | | Névmutató: Czuzor Gergely | | |
|
| Salamon Ödön 1864. febr. 17-én Érsekújvárban szül. Salamon Ödön író, színműíró (megh. Bp., 1903. nov. 6.). | | | Haiczl Kálmán 1866. okt. 14-én Selmecbányán szül. Haiczl Kálmán egyháztörténész, történész (megh. Bp., 1952. febr. 1.). 1899-ben szentelték pappá, érsekségi levéltáros Esztergomban, plébános Garamszentbenedeken, ill. a két vh. között Szőgyénben, ahol emléktábla őrzi a nevét. Feldolgozta a garamszentbenedeki apátság történetét, könyvet írt Érsekújvár és Léva múltjáról stb. | | | Szabó Imre 1882-ben szül. Érsekújvárban Szabó Imre író, műfordító (megh. Kolozsvár, 1943. szept. 19.), elbeszélések, regények, zsidó tárgyú ir. művek szerzője, fordítója. | | | Thain János  1885. szept. 5-én szül. Érsekújvárban Thain János néprajzi író, helytörténész, festőművész, grafikus (megh. uo., 1953. nov. 17.). 1911-ben Bp.-en végzett rajztanárként, azt követően szülővárosában tanított, a környék népművészetének gyűjtője, kutatója, az 1935-ben létrehozott városi múzeum alapító igazgatója. Ez utóbbi 1956-tól az ő nevét viseli (Thain János Múzeum). Népművészeti tárgyú rajzaiból Liszka József adott ki válogatást (1991), 2005-ben Strba Sándor írt róla könyvet (Thain János a tanár, festőművész, néprajzgyűjtő, és múzeumalapító). Sírja az érsekújvári Szent József temetőben található. | | | Kassák Lajos  1887. márc. 20-án Érsekújváron szül. Kassák Lajos költő, író, képzőművész, a 20. sz.-i, ill. a modern magy. ir. és képzőművészet egyik legjelentősebb alkotója (megh. Bp., 1967. júl. 22.), Újvári Erzsi bátyja. Gyermekkorát töltötte szülővárosában, itt járt iskolába és tanulta ki a lakatos mesterséget, majd Bp.-re ment, s írói-képzőművészi pályája is ott indult. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920–1926 között bécsi emigrációban élt, majd hazatért Bp.-re. Megalapította a magy. avantgárd legendás folyóiratait (Tett, Ma), költészete, képzőművészeti munkássága radikális, máig ható változásokat indított el a 20. sz.-i magyar ir.-ban, képzőművészetben, irodalmi és képzőművészeti gondolkodásban. Prózája is meghatározó jelentőségű. Érsekújvári gyer... Tovább... | | | Keresztes Pál 1893. nov. 8-án szül. Komáromban Keresztes Pál tankönyvíró (megh. Kiskomárom, 1970. május. 2.). Szülővárosában érettségizett, magy.–latin szakos tanárként végzett Bp.-en, az államfordulat után a két vh. közti Csehszlov. több városában tanított (Komárom, Érsekújvár, Kassa, Ipolyság). Irodalomtörténeti, ill. nyelvtankönyveket írt. | | | Schneider Miklós 1897. dec. 1-jén Érsekújvárban szül. Schneider Miklós levéltáros, történész, műfordító (megh. Velem, 1945. jún. 16.). Bp.-en végzett történelem–földrajz szakon, majd 1928-ig Érsekújvárban volt tanár, amikor is Magyarországra költözött. | | | Nagyfalussy István 1899. máj. 30-án szül. Érsekújváron Nagyfalussy István költő (megh. uo., 1971. máj. 24.), az 1920–1930-as években verseskötetei jelentek meg.. | | | Újvári Erzsi 1899. júl. 14-én Érsekújvárban szül. Újvári Erzsi (Kassák Erzsébet költő, Kassák Lajos húga (megh. Moszkva, 1940. aug. 11.). 1919-ben Bécsbe emigrált, 1925-ben férjével, Barta Sándorral Moszkvában telepedett le. | | | Ölvedi László 1903. máj. 22-én szül. Érsekújváron Ölvedi László költő, publicista, diplomata (megh. Bp., 1931. jún. 21.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Bp.-en folytatta, 1926-ban végleg a magy. fővárosba költözött, s itt diplomáciai szolgálatba lépett: Párizsban lett követségi alkalmazott. Verseskötetei jelentek meg. | | | Morvay Gyula 1905. okt. 2-án szül. Tardoskedden Morvay Gyula (Örtényi) költő, író (megh. Pécs, 1998. febr. 21.). Kolozsvárott, Érsekújvárban, Budapesten tanult, Pereden, Rimaszombatban tanított, 1940-től Magyarországon élt. Verses- és elbeszéléskötetei, valamint regényei jelentek meg. | | | Csiba László 1908. okt. 8-án szül. Tótmegyeren Csiba László költő, nótaszerző. Iskoláit Érsekújvárban végezte, 1945-ig Negyeden, ill. Szőgyénben működött, verseskötetet adott ki, 1945 után Magyarország élt, dalait saját maga adta elő. | | | Jócsik Lajos 1910. máj. 4-én Érsekújvárban szül. Jócsik Lajos író, szociológus, politikus, közíró (megh. Bp., 1980. dec. 31.). Szülővárosában érettségizett, jogot Pozsonyban és Brünnben tanult. A két vh. közti csehszlov. magy. ifjúsági mozgalmak, ill. szellemi élet kiemelkedő képviselője. 1938 után Bp.-re költözött, 1945–1948 között országgyűlési képviselő, államtitkár, a jogfosztott csehszlov. magyarság ügyeinek magy. kormányzati képviseletét szolgáló kormánybiztos, kilenc hónapig a Magyar Áttelepítési Hivatal vezetője. 1949 után mezőgazdasági-közgazdasági-környezetvédelmi szakkérdésekkel foglalkozott. 1938-ban máig tanulságos városképet írt Érsekújvárról, s alapműveknek számítanak a csehszlov. magyarság életéhez, sorsához kapcsolódó könyvei (Iskola a ... Tovább... | | | Dobossy László 1910. aug. 9-én szül. Vágfarkasdon Dobossy László (Czuczor László) irodalomtörténész, szótáríró, a cseh–magy., ill. a francia–magy. ir. és kulturális kapcsolatok szakértője (megh. Bp., 1999. jan. 27.). Érsekújvárban érettségizett, majd Párizsban, ill. Prágában tanult franciát, magy.–francia szakon végzett. Részt vett a Sarló mozgalomban, 1936–1939-ben Kassán tanított, azután 1950-ig Párizsban élt, hazatérve Bp.-en volt egyetemi tanár. A francia, ill. a cseh irodalomról, írókról szóló monográfiák (Romain Rolland, Karel Čapek Jaroslav Hašek), tanulmányok szerzője, írt egy alapos francia irodalomtörténetet (1963), nevéhez fűződik a ma is használatos cseh–magy., magy.–cseh nagyszótár (1960), irodalmi és kapcsolattörténeti antológiákat, szöveggy... Tovább... | | Névmutató: Čapek, Karel | Hašek, Jaroslav | Rolland, Romain | | |
|
| Balázs János, P. 1910. nov. 14-én szül. Pozsonyban P. Balázs János nyelvész (megh. Bp., 1990. jan. 1.): Gyakorlatilag Vízkeleten nőtt fel, Pozsonyban érettségizett, és itt szerzett magy.–latin szakos tanári képesítést is.. Ezután Érsekújvárra került tanítani, de 1947-ben áttelepítették Magyarországra, itt 1953-tól Bp.-en az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Szótörténeti, nyelvtudományi értekezések szerzője, a kódexirodalom szakértője. | | | Réső E. Zoltán  1912. aug. 5-én szül. Magyarsókon E. Réső Zoltán költő, író (megh. Vágsellye, 1996. jan. 15.). Érsekújvárban érettségizett, Prágában végzett gyógyszerészetet, majd, kis kitérő után, szakmájában dolgozott. Az 1930-as években verseskötetei jelentek meg, újabban forrásértékű regényekben dolgozta fel ifjúkorát (Újvári gimnazisták, 1991, Prágai egyetemisták, 1995). | | | Kovács Endre  1914-ben, hároméves korában került szüleivel Pozsonyba, s iskoláit is itt végezte Kovács Endre (Paks, 1911. máj. 19. – Bp., 1985. ápr. 18.) történész, író, irodalomkritikus. Az egyetem 1935. évi befejezése után Pozsonyban kezdett tanítani, 1938–1945 között Érsekújváron tanár, újságíró. Ezt követően szépíróként (versekkel, elbeszélésekkel, regényekkel) induló pályáját Bp.-en történészként teléjesítette ki (a magy.–szláv kapcsolatok és a nemzetiségi kérdés elismert kutatója volt). Emlékiratainak csehszlovákiai éveire vonatkozó első kötete (Korszakváltás) 1981-ben jelent meg, melynek a Petőfi Irodalmi Múzeumban letétbe helyezett második kötetét azonban végakarátban zárolta. | | | Ölvedi János 1914. júl. 20-án szül. Érsekújváron Ölvedi János történész, publicista (megh. München, 1983. ápr. 20.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban, majd Bp.-en folytatta, ahol a Magyar Szemle munkatársa lett. Összeállításában jelent meg 1939-ben A visszatért Felvidék adattára. 1945-ben emigrált, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt Münchenben, Napfogyatkozás (1984) c. könyvét a csehszlov. magyarság sorsproblémáinak, ill. helyzetének szentelte. | | | Toma István  1915-től Dunamocson, a két vh. között Muzslán volt kat. pap Toma István (Sátoraljaújhely, 1881. márc. 14. – Érsekújvár, 1938. márc. 7.) író, elbeszéléskötetek, regények, tanulmányok szerzője. | | | Verseghy Erzsébet 1915. márc. 12-én szül. Kürtön Verseghy Erzsébet (Kopasz Elemérné) költő, Kopasz Csilla anyja (megh. Érsekújvár, 2000. szept. 14.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban végezte, az 1950-es évek második felétől publikált, kizárólag gyermekverseket írt. | | | Turczel Lajos  1917. szept. 2-án Ipolyszalkán szül. Turczel Lajos irodalomtörténész, kritikus, művelődéstörténész (megh. Érsekújvár, 2007. szept. 26.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Ipolyságon kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Bp.-en végzett jogot 1942-ben. 1951-től Komáromban gimnáziumi tanár, majd igazgató, 1954-ben Pozsonyban tanári oklelevet szerzett, ettől kezdve ugyanitt főiskolai, majd egyetemi tanár (egy időben tanszékvezető). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom egyik legnagyobb hatású kritikusa és irodalom-, ill. művelődéstörténésze, a magyar irodalom- és művelődéstörténet-írást számos eredménnyel, korszakmonográfiával, forrásfeltárással, dokumentumközléssel gazdagította. Legfontosabb műve a Két kor mezsgyéjén (1967) c. az 1918–1938 kö... Tovább... | | | Luzsicza Lajos  1920. febr. 13-án szül. Érsekújvárban Luzsicza Lajos festőművész, grafikus, emlékiratíró (megh. Bp., 2005. dec. 1.). 1947-ben képzőművészeti főiskolát végzett Bp.-en, ezt követően rajztanár Tatabányán, majd az 1950-es évektől a magy. fővárosban működött. Ifjúságom, Érsekújvár! c. emlékirata (1989) 1991-ben második, bővített kiadásban is megjelent. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria létrehozásának kezdeményezője 1994-ben. Életútját, munkásságát Tasnádi Attila foglalta össze 2004-ben. | | Névmutató: Tasnád1 Attila | | |
|
| Siposs Jenő 1920. júl. 1-jén szül. Somorján Siposs Jenő színész, színműíró, színházi publicista (megh. Komárom, 1997. aug. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Komáromban, Érsekújvárban, Dunaszerdahelyen folytatta, Bp.-en végzett jogot 1948-ban. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház színésze, ill. irodalmi titkára volt. Színművei, bohózatai révén az 1950–1970-es évek műkedvelő színjátszó csoportjainak népszerű szerzője, színház-népszerűsítő írásai fontos szerepet töltöttek be. | | | Cséplő Ferenc 1920. okt. 4-én szül. Rétén Cséplő Ferenc (Csúzi, Csúzi Cs.) író. Szencen, Pozsonyban tanult, Érsekújvárban, Trencsénben, Pozsonyban volt közgazdász, 1942-től publikál, könyvei – melyek közt van helytörténet, regény és elbeszéléskötet – az 1990-es évektől látnak napvilágot. | | | Holbay László 1923. dec. 30-án szül. Érsekújvárban Holbay (Hlavicska) László költő, író. Pozsonyban végzett szlov.–testnevelés szakon. Első irodalmi próbálkozásait 1947-ben gépiratos formában gyűjtötte egybe, az 1990-es években verses-, ill. novelláskötete jelent meg. Szülővárosában él. | | | Mózsi Ferenc 1924. máj. 3-án szül. Pozsonyban Mózsi Ferenc pedagógiai szakíró, zeneesztéta, zenepedagógus, tankönyvíró. Érsekújvárban érettségizett, majd zene–képzőművészet, ill. magy.–történelem szakos végzettséget szerzett Pozsonyban. Komáromban pedagógiai iskolai tanár, Pozsonyban előbb minisztériumi főhivatalnok, majd tanszékvezető egyetemi tanár volt. Tankönyvek, módszertani kiadványok és segédkönyvek szerzője, összeállítója, főleg az irodalmi és művészeti nevelés, valamint az anyanyelvi oktatás, ill. a kétnyelvűség kérdéseivel foglalkozott. | | | Tordon Ákos 1924. szept. 19-én szül. Érsekújvárban Tordon Ákos ifjúsági és meseíró, műfordító. Brünben tett kereskedelmi érettségit, majd Bp.-re került, népszerű gyermekkönyvek, mesék szerzője. | | | Angyel Miklós 1925. okt. 28-án Nyitrán szül. Angyel Miklós néprajzi író, helytörténész. Érsekújvári érettségi után lett vasutas 1944-ben, később konzervgyári tisztviselő, majd igazgató, s közben egyetemi diplomát is szerzett Prágában. Udvardon él, könyveiben, közleményeiben faluja néprajzát, ill. történeti múltját dolgozza fel. | | | Bábi Tibor 1925. okt. 30-án szül. Bábon Bábi Tibor (Poczkody) költő, publicista, kritikus, műfordító (megh. Pozsony, 1978. jún. 23.). Tanulmányait szülőfalujában és Vágtornócon kezdte, gimnáziumba Érsekújvárban, ill. Bp.-en járt, majd 1949 utáni főiskolai tanulmányait megszakítva újságíró, ill. szerkesztő lett pozsonyi magy. lapoknál (közben, az 1950-es évek első felében rövid ideig Komáromban színházi dramaturg, Szepsiben könyvesbolti eladó volt). A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. egyik számottevő indulása az övé, a csehszlov. magy. költőszet fontos darabjait és köteteit írta meg az 1950–1960-as években, később költőként elhallgatott s publicisztikai köteteket tett közzé. | | | Csanda Sándor 1927. aug. 3-án szül. Kisújfalun Csanda Sándor irodalomtörténész, irodalomkritikus, Csanda Gábor apja (megh. Pozsony, 1989. júl. 10.). Tanulmányait szülőfalujában, Érsekújvárban, ill. Bp.-en kezdte, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1952-ben, ettől kezdve főiskolai, ill. egyetemi tanár volt Pozsonyban, Nyitrán (mindkét helyen tanszékvezető is volt). A szlov.–magy. irodalmi kapcsolatok feltárásban, a kuruc költészet, valamint a Balassi-életmű vizsgálatában, továbbá Turczel Lajos mellett a két vh. közti csehszlov. magy. ir. hagyományok kutatásában és közzétételében szerzett nagy érdemeket. Számos tanulmánykötet, monográfia, tankönyv szerzője, hagyományközlő irodalmi gyűjtemények összeállítója. | | | Párkány Antal 1927. szept. 16-án szül. Galántán Párkány Antal tankönyvíró, irodalomtörténész (megh. Szenc, 2008. nov. 1.). Érsekújvárban, majd Bp.-en tanult, 1956-ban Pozsonyban szerzett levelező tagozaton magy.–történelem szakos oklevelet. 1951-től Hidaskürtön, 1953-tól Galántán, 1958-tól Szencen, 1961-től Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen tanított. Sas Andorról írt monográfiát, tankönyvszerzőként és fordítóként is ismert.. | | | Krammer Jenő 1928-ban jött tanárnak Érsekújvárba Krammer Jenő (Kismarton, 1900. jún. 16. – Martonvásár, 1973. jan. 21.) pedagógus, szakíró, szociálpszichológus, irodalomtörténész, a két vh. közti csehszlov. magyarság kiemelkedő pedagógus személyisége, irodalomkritikusa. Pozsonyban érettségizett, majd berlini, prágai, bp.-i egyetemi évek után német–francia szakos tanári oklevelet szerzett. Ezután Pozsonyban, Lőcsén, Aranyosmaróton, 1928-tól Érsekújvárban tanított, s bár 1939-ben Szegedre helyezték, rövidesen visszakerült Érsekújvárba. Rokonszenvezett a Sarló-mozgalommal, nagy írókkal tartott kapcsolatot (Romain Rolland-nal, Karel Čapekkel, Móricz Zsigmonddal). Érsekújváron írta – itteni pedagógusi tapasztalatai alapján – maradandó könyvét, A szlovensz... Tovább... | | Névmutató: Rolland, Romain | Čapek, Karel | Móricz Zsigmond | Horváth, Ödön von | | |
|
| Vadkerty Katalin  1928. ápr. 21-én szül. Érsekújvárban, s jelenleg is ott él Vadkerty Katalin történész. Kisvárdán érettségizett 1946-ban, Pozsonyban végzett történelem szakon 1955-ben. 1953-tól főiskolai oktató, majd 1987-ig a történettudományi intézet tudományos munkatársa volt ugyanitt. 1989-ig az 1848–1918 közti hét évtized gazdaság-, ill. mezőgazdaságtörténetével foglalkozott, a rendszerváltást követően a csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldöztetésének éveit kezdte kutatni, s e területen alapvető feltárásokat végzett. Idevágó trilógiája (A reszlovakizáció, 1993, A deportálások, 1996, A belső telepítések és a lakosságcsere, 1999 – együttes kiadásukban: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történe... Tovább... | | | Mikó Jenő 1931. máj. 17-én Felsőhutkán szül. Mikó Imre ref. egyházi író, püspök (megh. Pozsony, 2004. júl. 1.). 1950-ben érettségizett Kassán, majd Prágában végzett lelkészként, ezt követően Rimaszombatban, Érsekújvárban, Vágfarkasdon, Pozsonyban működött mint ref. lelkész, 1990-től parlamenti képviselő, püspök, magy. cseh. szlov. és német nyelven jelentek meg publikációi. | | | Liptay Lothar  1933. nov. 5-én szül. Dunamocson Liptay Lothar vallástörténész, valláskutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett 1953-ban. 1959-ben Prágában végzett teológiát, majd Rimaszombatban, Perbetén, Pozsonyban, Vajánban, Érsekújvárban lelkész, 1969–1970-ben az edinburghi református teológia ösztöndíjasa. 1980-ban Svájcba emigrált. Vizsgálódásai főként a buddhizmusra és a hinduizmusra, valamint a vallások párbeszédére összpontosulnak. Magyarul két könyve ismert (A keresztyénség viszonya más vallásokhoz, 2003, Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban, 2005). | Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.kalligram.com/start.php?id=4&id_row=160&detail=1&PHPSESSID=fd30dbbb0a8e48319ae01095f08e492c Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke | | Chrenka Edit 1936. máj. 9-én szül. Érsekújvárban Chrenka Edit szótáríró, szótárszerkesztő, szakíró, műfordító. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–orosz szakos tanári képesítést 1959-ben, majd pedagógiai könyvkiadói szerkesztő lett. Magy. és szlov. nyelven egyaránt publikál, több magy.–szlov. szótárat készített. | | | Bolyky János 1937-től lapszerkesztő Ipolyságon Bolyky János (Lucfalva, 1897. dec. 7. – Ausztria, 1946) költő. Érsekújváron, ill. Bp.-en volt gimnazista, Németországban mérnöki oklevelet szerzett, a két vh. között Udvardon is élt, 1944-ben Ausztriába ment. | | | Kálmán Béla 1939–1944 között Érsekújváron volt gimnáziumi tanár Kálmán Béla (Lakompak, 1913. febr. 28. – Bp., 1997. aug. 22.). A 20. sz.-i magy. nyelvtudomány kiemelkedő alakja, jelentős eredményeket ért el az obi-ugor nyelvek tanulmányozása, a nyelvjáráskutatás, valamint a névtan területén, antológiákat adott ki a finnugor népek népköltészetéből, manysi nyelvkönyvet és szótárat szerkesztett, számos kiadást megért A nevek világa (1967) c. munkája. | | | Sidó Ágnes, D. 1941. jan. 17-én szül. Komáromban D. Sidó Ágnes (Duka Zólyomi Árpádné) műfordító. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán magy.–szlov,–képzőművészet szakos képesítést szerzett, ezt követően Kürtön, majd Hidaskürtön tanított, 1969-től kormányhivatali szakelőadó, később könyvkiadói, majd rádiós szerkesztő Pozsonyban. Főleg 20. sz.-i cseh írókat ületett át magyarra. | | | Bólya Péter 1944. jún. 27-én szül. Érsekújvárban Bólya Péter író, orvosi szakíró, Bólya Lajos fia (megh. Bp, 1993. szept. 14.). Iskoláit Szegeden kezdte, Budapesten fejezte be. Nádas Péter, Esterházy Péter, Hajnóczy Péter mellett az 1960–1970-es évek prózaíró nemzedékének egyik egyik legígéretesebb alkotója volt. | | Névmutató: Bólya Lajos | Nádas Péter | Esterházy Péter | Hajnóczy Péter | | |
|
| Dénes Imre 1944. nov. 1-jén Köbölkúton szül. Dénes Imre nyelvész, irodalomteoretikus. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Pozsonyban angol–spanyol szakon diplomázott 1968-ban. 1970-től Nyitrán volt főiskolai tanár, tudományos kutató (összehasonlítő nyelvészet, fordítás-, ill. szövegelmélet). 1982-ben emigrált. | | | Erdődy Edit 1946. febr. 7-én szül. Érsekújvárban Erdődy Edit irodalomtörténész, irodalomkritikus. Gyermekkorában Bp.-re került, itt járt iskolába, s itt szerzett magy.–francia szakos tanári képesítést. Főleg a 20. sz. eleji magy. drámaírással, ill. kortárs magy. szépprózával foglalkozik, kismonográfiát írt Mándy Ivánról. | | | Strba Sándor 1946. okt. 18-án szül. Érsekújváron Strba Sándor helytörténész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, 1974-től Pozsonyban magy.–német szakon tanult, 1972-ben Nyitrán magy.–történelem szakon végzett, 1988-ig Udvardon volt szaktanintézeti tanár, 1978-tól múzeumi szakdolgozó szülővárosában. Érsekújvár történeti múltjának, művelődésének feltárásával foglalkozik, f. m.: Az érsekújvári zsidóság története (Lang Tamással, 2004). | | | Vörös Péter 1947. jún. 25-én szül. Marcelházán Vörös Péter író, költő (megh. Érsekújvár, 2004. ápr. 3.). Érsekújvárban érettségizett 1965-ben, 1983–1986 közt az Iródia tagja volt, Kamocsán élt, elbeszéléskötete és két verseskönyve jelent meg. Szülőfalujában emléktáblát kapott. | | | Lacza Tihamér  1948. nov. 29-én szül. Bátorkeszin Lacza Tihamér tudomány- és művelődéstörténész, irodalomkritikus, közíró, szerkesztő, Lacza Éva férje, Dénes György veje. Érsekújvárban érettségizett, Prágában lett vegyész 1972-ben, ám nem sokáig volt a szakmában: 1972-től újságíró, később rádiós szerkesztő Pozsonyban. Kezdetben főleg kritikákat írt, az utóbbi időben az ismeretterjesztő, valamint művelődés- és tudománytörténeti írásokra összpontosított. Természettudományi tankönyveket is fordított. | | | Pénzes István  1951. okt. 19-én szül. Kürtön Pénzes István pedagógiai szakíró, szerkesztő, helytörténet-író, Pénzes Tímea apja. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1985-ben, majd 2001-ig Szímőn, később Kürtön tanított, Érsekújvárban él. Lant és kard c. könyvsorozata a magy. történelemmel foglalkozó versek időrendi sorrendbe szerkesztett gyűjteménye, Kürtröl monográfiát írt, Lukács Pálról ismeretterjesztő füzetet. | | | Liszka József  1956. ápr. 6-án szül Köbölkúton Liszka József néprajzkutató, szakíró, muzeológus, Cs. Liszka Györgyi bátyja. Az 1980-as évek közepétől a (cseh)szlovákiai magyar tudományosság, ill. néprajzkutatás széles körben értékelt alkotója. Összeállította a szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiáját, feltárta a magyar néprajzkutatás történetét Szlovákiában, összefoglalást készített a dél-szlovákiai magyar tájházakról és néprajzi gyűjteményekről, több ízben foglalkozott a népi vallásosság témakörével, szlovákul és németül is megjelent A szlovákiai magyarok néprajza c. monográfiája. Tudomány-, intézmény- és közösségszervező munkássága is jelentős. Érsekújvárban érettségizett (1975), Bp.-en néprajz–régészet szakot végzett ... Tovább... | | | Hizsnyai Zoltán  1959. febr. 13-án szül. Rimaszombatban Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő, esszéíró. H. Tóth Ildikó férje. Kassán érettségizett, Pozsonyban él, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. összmagyar viszonylatban is magasan értékelt alkotója, az érsekújvári Iródia-mozgalom egyik vezéregynénisége 1983–1986-ban. Elismerő kritikai fogadtatásban részesült verseskönyvei mellett szerkesztői, kritikusi-esszéírói tevékenysége is jelentős. Jelenleg Kovácspatakon él. | | Névmutató: H. Tóth Ildikó | | |
|
| Hodossy Gyula  1960. máj. 3-án szül. Dunaszerdahelyen Hodossy Gyula költő, közíró, irodalom- és művelődésszervező. 1983–1986 között az Iródiát szervezi Érsekújvárban, 1989 után több újonnan alakult szervezet (pl. Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség), folyóirat (pl. Cserkész, Katedra), alapítvány alapításában vett részt, több cikluson keresztül a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának irányítója, Lilium Aurum néven 1992-ben könyvkiadót alapított. Szülővárosában él, közel kéttucatnyi antológia szerkesztője, két vers- és egy prózakötet szerzője (Hivatalos versek, 1993, Fátyla jókedvemnek, 2004, ill. A szerető önfegyelem, 2003). | | | Mészáros Ottó  1963. máj. 27-én szül. Párkányban Mészáros Ottó költő, performer, Kassán, gépészeti szakközépiskolában érettségizett, az érsekújvári Iródia tagja 1983–1986 között, a Stúdió ERTÉ egyik alapítója 1987-ben, verseskötete jelent meg, performerként számos nemzetközi fesztiválon vett részt. | | | Juhász R. József  1963. júl. 18-án szül. Párkányban Juhász R. József költő, performer, az Iródia-mozgalom egyik vezéregyénisége 1983–1986-ban. Három társával 1987-ben megalapította a Stúdió ERTÉ művészetszervező csoportot, nemzetközi alternatív művészeti fesztiválokat hozott létre, performerként nemzetközi fesztiválok résztvevője volt, vizuális munkái ugyancsak nemzetközileg elismertek. Érsekújvárban él, ahol 2000-ben Jozef Cseressel Kassák Intermediális Kreativitás Központot alpított. | | Névmutató: Cseres, Jozef | | |
|
| Csepécz Szilvia  1965. máj. 19-én Érsekújvárban szül. Csepécz Szilvia (vm. Csepécz) költő, író. Párkányban nőtt fel, itt érettségizett 1982-ben, ezt követően különböző munkakörökben dolgozott, 1991-től újságíró, közben újságírói képesítést szerzett. Az Iródia tagja volt 1983–1986-ban, verseskötetei, gyermekkönyvei jelentek meg, s egy regénye is napvilágot látott. | | | Hajtman Béla  1966. jún. 28-án Párkányban szül. Hajtman Béla író. Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, tanított Érsekújvárban, Udvardon, jelenleg Léván gimnáziumi igazgató. | | | Macsovszky Péter  1966. nov. 4-én Érsekújvárban szül. Macsovszky Péter költő, író, műfordító. Kettős kultúrájó alkotó, szlov. és magy. nyelven egyaránt ír, a szlovák és a (szlov.) magy. ir.-nak egyként része. Pozsonyban él, magyar és angol írókat fordít szlovákra. | | | Agócs Gergely  1969. okt. 27-én szül. Érsekújvárban Agócs Gergely népzenegyűjtő, szakíró, népzenész, mesemondó. A losonci építészeti középiskolában érettségizett, majd Pozsonyban próbálkozik különböző foglalkozásokkal, végül Bp.-en szerzett 1997-ben néprajz szakon diplomát, azóta ott, ill. Gyermelyen él. Érdeklődésének középpontjában a hangszeres magy. népzene kutatása áll. Az énekelt és hangszeres népzene mellett mesemondással is foglalkozik. | | | Németh Zoltán  1970. jan. 26-án szül. Érsekújvárban Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, esszéista. Ipolybalogon nőtt fel, itt kezdte iskoláit, Zselizen érettségizett 1988-ban, 1993-ban magy.–történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, majd évekig Ipolybalogon tanított, jelenleg Besztercebányán egyetemi oktató. Az 1990-es években indult szlov. magy. írónemzedék meghatározó jelentőségű akotója, aki egyebek közt erőteljes kísérleteket tett a (cseh)szlov. magy. ir. fogalmának újragondolására is. Verseskönyvei, kritika- és tanulmánykötetei, monográfiái (Talamon Alfonzról, 2001, Parti Nagy Lajosról, 2006) jelentek meg, nemzedékének tagjaival készített mélyinterjúkat publikált. | | | Szűcs Enikő  1971. jún. 2-án Érsekújvárban szül., de Udvardon nőtt fel Szűcs Enikő költő, író, performer. Nyitrán végzett pedagógus, ma is Udvardon él, 1996–1998-ban a Stúdió Erté tagja volt, verseskötete jelent meg. | | | Bárczi Zsófia  1973. júl 13-án szül. Rimaszombatban, de Tornalján nevelkedett Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, Bárczi István és Kovács Magda lánya. Az alapiskolát Tornalján, a gimnáziumot Kassán, az egyetemet Nyitrán végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató, Érsekújvárban él, novelláskötete mellett Mécs Lászlóról írt monográfiát (2008). | | | Benyovszky Krisztián  1975. márc. 22-én szül. Ipolyságon Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, irodalomkritikus. Magy.–szlovák szakot végzett Nyitrán 1986-ban, azóta ugyanitt egyetemi oktató. Érsekújvárban él, tanulmánykötetek összeállítója, szerzője, fordítója, főleg a szláv strukturalizmus és neostrukturalizmus, továbbá a populáris irodalom, ezen belül a detektívtörténet műfaji és értelmezésbeli kérdéseinek kutatója. | | | Pénzes Tímea  1976. febr. 5-én szül. Érsekújváron Pénzes Tímea költő, író, műfordító, Pénzes István lánya. Iskoláit szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1993-ban, Bp.-en szerzett magy.–német szakos tanári oklevelet. A magy. fővárosban él. Versei, elbeszélései, regényei, útinaplói mellett német, cseh és szlovák irodalmat fordít magyarra. | | | Keszan Andrea 1978. jan. 7-én szül. Érsekújvárban Keszan Andrea költő. Szülővárosában érettségizett, jelenleg is itt él. | | | Nagy Péter, H.  A 2000-es évek elejétől Érsekújvárban él H. Nagy Péter (Bp., 1967. szept. 8.) irodalomtörténész, kritikus, esszéista. Tanulmányait szülővárosában végezte, jelenleg Nyitrán, ill. Komáromban egyetemi előadó. Lapot és könyvsorozatokat szerkeszt, többek közt könyvet írt Ady Endréről, Zalán Tiborról, Juhász R. Józsefről, egyéb tanulmánykötetei mellett külön kötetet szentelt a szlov. magy. költészet 1989 utáni paradigmaváltásának (Hagyománytörténés, 2007). | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
