 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Galánta (Pozsony vm.) - Galanta (Galántai j.) |
Esterházy Miklós gróf  1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek. | | Névmutató: Rákóczi György, I. | | |
|
| Ambrosovszky Mihály 1702. ápr. 17-én szül. Galántán Ambrosovszky Mihály kat. egyházi író (megh. Eger, 1792. febr. 2.). Tanulmányait 1731-ben fejezte be Nagyszombatban, majd Egerben lett tanár, iskolaigazgató, kanonok. Egyháztörténeti művei jelentek meg. | | | Kodály Zoltán  1885-ben, hároméves korában költözött szüleivel Galántára Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. – Bp., 1867. márc. 6.) zeneszerző, zenetudós, a magyar zeneélet és a 20. sz.-i magyar művelődés és zenepedagógia egyik legnagyobb, világszerte elismerte személyisége, ahol életre szóló élményt jelentett számára a népköltészettel, a népdalokkal, a népzenével való találkozása. Gyermekkora itt töltött hét esztendeje után szüleivel – miután édesapját áthelyezték – Nagyszombatba mentek, s Kodály itt érettségizett (1900-ban), ill. itt tanult meg zongorázni és hegedülni, és első szerzeményeit is itt komponálta. Érettségi után Kodály egyszerre nyert felvételt a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Zeneakadémiára, s párhuzamosan mindkettőt el is ... Tovább... | | | Schulz Ignác 1894. márc. 21-én szül. Galántán Schulz Ignác (Sándor Ernő) politikus, író, költő (megh. USA, ?). Szociáldemokrata parlamenti képviselő volt a két vh. közti Csehszlovákiában, 1938-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1940-ben megalakította az emigráns Csehszlovákiai Demokrata Magyarok Szervezetét, s kapcsolatot tartott a londoni magy. emigrációval, ill. a Beneš elnök londoni emigráns kormányával. Az 1920–1930-as években verses-, ill. elbeszéléskötete jelent meg. | | Névmutató: Beneš, Edvard | | |
|
| Kozma Ferenc 1902. okt. 17-én Galántán szül. Kozma Ferenc tanár, plébános, katolikus egyházi író, szerkesztő (megh. Szombathely, 1975. szept. 21.). Pozsonyban érettségizett, majd Szombathelyen és Innsbruckban tanult, 1925-ben szentelték pappá. Az 1930-as években többek közt Párizsban élt, s az itteni magyarok lelki gondozója volt. 1940-től ismét Magyarországon működött, számos lapban publikált. | | | Blaskovics József 1910. jún. 12-én szül. Imelyen Blaskovics József turkológus, nyelvész, műfordító (megh. Prága, 1990. júl. 6.). Komáromban érettségizett 1929-ben, Pozsonyban, ill. Szegeden végzett tanárképzőt, ezt követően Galántán, később, 1946 után Bazinban, Főréven tanított, közben Bp.-en, ill. Prágában elvégezte az orientalisztikát is. 1950-től Prágában hungarológia–turkológia szakos egyetemi tanár, a modern csah turkológia megalapozója, tankönyveket írt, török, tatár, kazah, azeri és bengáli szerzőket fordított csehre, magyarra, szlovákra. Lefordította nyelvünkre a magy. ősgeszta török változatát, a Tárih-i Üngürüszt, Rimaszombatra és Érsekújvárra, ill. ezek vidékére török történeti forrásokat tett közzé. Szülőfalujában emléktáblája van, és az ő nevét ... Tovább... | | | Párkány Antal 1927. szept. 16-án szül. Galántán Párkány Antal tankönyvíró, irodalomtörténész (megh. Szenc, 2008. nov. 1.). Érsekújvárban, majd Bp.-en tanult, 1956-ban Pozsonyban szerzett levelező tagozaton magy.–történelem szakos oklevelet. 1951-től Hidaskürtön, 1953-tól Galántán, 1958-tól Szencen, 1961-től Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen tanított. Sas Andorról írt monográfiát, tankönyvszerzőként és fordítóként is ismert.. | | | Szeberényi Zoltán  1930. aug. 11-én szül. Komáromban Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus. Gépészeti technikumban érettségizett szülővárosában 1953-ban, magyar szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1957-ben, ezt követően 1960-ig gimnáziumi tanár Galántán, majd nyugdíjazásáig, 1995-ig a nyitrai tanárképző főiskola tanára (két alkalommal is tanszékvezetője, majd docense) volt. Komáromban él, többek között Győry Dezsőről, Turczel Lajosról, Duba Gyuláról, Ozsvald Árpádról írt monográfiát, kétkötetes arcképcsarnokot tett közzé a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. írókról (Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999, 2000–221). | | | Kulacs Dezső 1933. júl. 20-án szül. Medvén Kulacs Dezső oktatáskutató, pedagógiai szakíró, tankönyvszerző (megh. 2002. nov. 27.). Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári oklevelet 1958-ban. Galántán kezdett tanítani, majd haláláig Nyitrán volt főiskolai oktató. Módszertani szak- és kézikönyvek, főiskolai jegyzetek szerzője. | | | Pukkai László 1941. febr. 17-én szül Alsószeliben Pukkai László helytörténész, publicista. Galántán érettségizett, magy.–történelem szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, 1964-től gimnáziumi tanár volt Galántán. Publikációiban, köteteiben főleg csehszlov. magy. munkásmozgalom-, ill. gazdaságtörténettel foglalkozik. | | | Keszeli Ferenc 1947. ápr. 14-én szül. Pozsonyban Keszeli Ferenc költő, író, közíró. Vágkirályfai gyermekkor után, tizenhét éves korától – előbb Galántán, majd Pozsonyban – újságíró (Hét, Új Ifjúság), jelenleg a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa, Somorján él. Sikeres verseskötetek és népszerű gyermekkönyvek (Hókuszpókusz, Szóhancúr, Kajla Fülöp kalandjai, Furafalvi kajlaságok) szerzője, ez utóbbiak a 20. sz. második fele magy. gyermekirodalmának legjobb teljesítményai közé tartoznak. Fontosak művelődéstörténeti írásai, művei is. | | | Szarka László  1953. aug. 20-án szül. Klobusicban Szarka László történész. Az 1950-es évek végétől családjával Alsószeliben élt, Galántán érettségizett, Pozsonyban pedig 1976-ban történelem–magy. szakos tanári oklevelet szerzett, 1977-től Bp.-en él, itt 2000-től az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Fő tevékenységi és kutatási területei a 19–20. sz.-i cseh és szlovák történelem, a 19–20. sz.-i nemzetiségi kérdés Magyarországon és Közép-Európában, a magyar nemzeti kisebbségek története a 20. században, etnopolitikai konfliktusok a Magyarországgal szomszédos államokban, a (cseh)szlovákiai magyarság története. Számos tanulmány, tanulmánykötet, monográfia szerzője, kutatási programok szervezője, f. m., többek közt: Szlovák nemzeti fejlődés – magyar n... Tovább... | Forrás: CSSZMIL, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/szarka_laszlo.htm, http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=667&enciklopedia=1 Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke | | Danter Izabella 1955. márc. 27-én szül. Danter Izabella (Tóth) néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett 1974-ben, majd Pozsonyban végzett néprajz szakon 1978-ban. Előbb a dunaszerdahelyi, később a galántai múzeum néprajzosa, fő kutatási területe a népi gyógyászat és a népi gazdálkodás. | | | Tóth Károly  1959. febr. 27-én szül. Vágsellyén Tóth Károly irodalomkritikus, tudományszervező, szerkesztő, politikus. Szülővárosában kezdte iskoláit, Galántán érettségizett, Pozsonyban végzett magy.–történelem szakon. Ezután munkás, majd Pozsonyban szerkesztő, az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság aktivistája, az 1989-es rendszerváltás egyik főszereplője, a Független Magyar Kezdeményezés alapítója s egy ideig irányítója, 1996-ban megszervezte a jelenleg Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézetet. Ir. esszéit, tanulmányait l. a Leányvári ébredés (1994) c. kötetében. | | | Talamon Alfonz  1966. máj. 14-én Dunaszerdahelyen szül., de Diószegen nőtt fel Talamon Alfonz író (megh. Galánta, 1996. szept. 8.), az Iródia-nemzedék egyik legtehetségesebb, Magyarországon is nagy visszhangra talált alkotója. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban járt egyetemre, később a Csemadok szakelőadója, azután újságíró lett. Az Iródia tagja volt 1983–1986 között. Autóbaleset következtében halt meg. Diószegen 2006-ban szobrot kapott (Mag Gyula alkotása), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága ugyanekkor a nevét viselő díjat alapított a legjobb szlov. magy. szépprózai teljesítmények jutalmazására (Talamon Alfonz-díj). | | | Polgár Anikó  1975. szept. 2-án Vágsellyén szül. Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, műfordító, Csehy Zoltán felesége. Vágfarkasdon nőtt fel, iskoláit is itt kezdte, Galántán érettségizett 1993-ban, majd 1998-ban előbb latin–magy., 2005-ben pedig ógörög szakos diplomát szerzett. 1997–1998-ban gimnáziumi tanár volt Galántán, 2003-tól egyetemi előadó, majd adjunktus Nyitrán. Verseskötetei jelentek meg, műfordítástörténettel foglalkozik, tanulmánykötetben értékelte az eddigi magy. Catullus-értelmezéseket, latin, újgörög, szlovék, cseh és finn gyelvből fordít. Dunaszerdahelyen él. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
