 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Január |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
| 5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
| 12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
| 19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
| 26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Lőcse (Szepes vm.) - Levoča (Lőcsei j.) |
Türk Dániel 1510-ben szül. Kassán Türk Dániel naplóíró (megh.: ?, 1570 k.). 1542-től Lőcsén működött, városi hivatalok viselője, országgyűlési követ, a reformáció híve, latin nyelvű naplójában az országgyűlésekről, valamint azok Lőcsével kapcsolatos eseményeiről ad beszámolót. | | | Szenci Molnár Albert  1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 1617. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább... | | | Helységnévmutató: Győr (Mo.) | Gönc (Mo.) | Debrecen (Mo..) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Prága (Praha, Cs.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Nagybiccse (Bytča, Szl.) | Komját (Komjatice, Szl.)-Komjatice (Érsekújvári j.) | Vágsellye (ala, Szl.) Nagyszombat (Trnava, Szl.)-aža (Vágsellyei j.) | Szepsi (Moldava nad Bodvou)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Alsósztregova (Dolná Strehová, Szl.)-Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) | Szenc-Senec (Szenci j.) | |
|
| Hain Gáspár 1632. febr. 17-én szül. Kassán Hain György krónikaíró (megh. Lőcse, 1687-ben). Németországi tanulmányai befejeztével 1658-tól Lőcsén rektor, később városi tanácsos, többször városbíró. 1684-ig terjedő szepességi krónikája ma is hiteles forrás Lőcse, ill. a Szepesség múltjához. | | | Ordódy János 1632. szept. 7-én Pozsonyban szül. Ordódy János jezsuita egyházi író (megh. Munkács, 1681. márc. 5.), I. Rákóczi Ferenc gyóntatója volt, imádságoskönyve jelent meg Lőcsén 1672-ben (Lelki virágos kert). | | Névmutató: I. Rákóczi Ferenc | | |
|
| Lani György 1646-ban szül. Teplán (Hőlakon) Lani György ev. lelkész, egyházi, ill. emlékiratíró (megh. Lipcse, 1688). Többek közt Kisszebenben és Lőcsén, majd német földön folytatta tanulmányait, ahonnan 1670-ben betegen tért haza korponai tanítónak, lelkésznek. 1674-ben gályarabságra ítélték, fogságából azonban sikerült meszöknie, s Magyarország érintésével Lipcsében ment egyetemi tanárnak. Számos német és latin nyelvű munkát hagyott maga után. | | | Berzeviczy Henrik 1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt. | | | Világhi István 1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek. | | | Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Szklenár György 1745. febr. 28-án szül. Lőcsén Szklenár György történetíró (megh. Pozsony, 1790. jan. 30.). 1764-ben lépett a jezsuita rendbe, bölcseleti tanulmányokat folytatott, a pozsonyi kat. főgimnázium gimnázium tanára volt. | | | Schenauer György 1749. febr. 7-én Komáromban szül. Schenauer György minorita iskoladráma-szerző (megh. Detta, 1808. jan. 10.). 1782-től a lőcsei gimnázium igazgatója volt, magy., ill. latin nyelvű iskoladrámája mellett latinszlovák növényjegyzéket, valamint tizenhárom nyelvű szótárt állított össze. | | | Tállyai Dániel 1760. jan. 4-én szül. Lőcsén Tállyai Dániel szerkesztő (megh. Pozsony, 1816. ápr. 25. k.). Debrecenben, majd Pozsonyban tanult. ezt követően ugyanitt a Pressburger Zeitungot szerkeszti 1784-től 1786-ig, 17831787 között kiadja az első szlovák lapot, a Presspurské Novinyt, 1787-ben a Magyar Hírmondó, majd a Pozsonyi Magyar Musa szerkesztője, városi tisztviselő, később tanácsos. | | | Magda Pál 1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek. | | | Berzeviczy Albert (17761859) 1776-ban Berzevicén szül. Berzeviczy Albert naplóíró (megh. 1859. aug. 20.). Iskoláit Kisszebenben, Lőcsén, Debrecenben és feltehetően Kassán végezte, majd beutazta az egész Habsburg Birodalmat, ill. Nyugat-Európát, amiről német nyelvű naplójában számolt be. Ezt követően felvátlva szülőfaluijában, ill. Kassán élt, történeti kutatásokkal foglalkozott, összeírta a külföldön fellelhető hungarikákat. | | | Dayka Gábor  1784-től Kassán diák Dayka Gábor (Miskolc, 1768. máj. 8. Ungvár, 1796. okt. 20.) költő, a magy. felvilágosodás költészetének jelentős tehetsége, aki első verseit is Kassán, Kazinczy Orpheusában közölte.17921795 között a lőcsei gimnáziumban tanított. 1795-ben visszatért Kassára, hogy itt gyógyítsa súlyos tüdőbetegségét, de a rákövetkező esztendőben meghalt. | | | Kanya Pál 1794. febr. 2-án Tiszolcon szül. Kanya Pál pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1876. jún. 16.). Csetneken, Rozsnyón, Lőcsén, Pozsonyban tanult, majd felvidéki családoknál volt nevelő, később Pesten tanított. Többek között tankönyveket írt. | | | Zsarnay Lajos 1802. jan. 1-jén szül. Zsarnay Lajos ref. egyházi, ill. pedagógiai író (megh. Pest, 1866. jún. 13.), többek között Lőcsén tanult, Sárospatakon, Miskolcon működött, keresztyén egyháztörténetet írt, görögmagy. szótárt szerkesztett stb.. | | | Szemere Miklós (18021881 1802. jún. 17-én szül. Lasztócon Szemere Miklós költő (megh. uo., 19881. aug. 20.). Sárospatakon, Eperjesen, Lőcsén tanult, jurátusként ott volt az 18251827. évi pozsonyi országgyűlésen, 1827-től ügyvéd, részt vett a szabadságharcban, börtönbüntetését Kassán töltötte, majd visszavonult lasztóci birtokára (ahol többek között Tompa Mihály is többször felkereste), később azonban ismét bekapcsolódott a politikába. | | | Henszlmann Imre 1813. okt. 13-ám Kassán szül. Henszlmann Imre művészettörténész, műkritikus, régész (megh. Bp., 1888. dec. 6.). A magyar művészettörténet-írás megalapozóinak egyike, sokat tett a magyarországi műemlékvédelem érdekében. Iskoláit szülővárosában, Eperjesen és Pozsonyban végezte. Alapvető jelentőségű munkái mellett külön értekezéseket írt Lőcse műemlékeiről, valamint a kassai dómról. | | | Bulcsu Károly 1823. ápr. 8-án szül. Kassán Bulcsu Károly költő (megh. Kecskemét, 1865. aug. 29.), Sárospatakon, ill. Lőcsén tanult, Pesten lett jogász, 1848-ben Kassán ügyvéd, 1849-ben honvéd Komáromban, ezután előbb Losoncon, végül Kecskeméten tanár, több verseskötete jelent meg. | | | Jókai Mór  1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi a mai Szlovákia területére eső településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább... | | | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) Miskolc (Mo.) | Betlér (Betliar, Szl.)-Betliar (Rozsnyói j.) | Dobsina (Dobiná, Szl.)-Dobiná (Rozsnyói j.) | Ekel (Okoličná na Ostrove, Szl.)-Okoličná na Ostrove (Komáromi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Kingyes (Zlatá osada, ma: Vágfüzes Vrbová nad Váhom része, Szl.) | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Stósz (tos, Szl.)-tos (Kassa vidéki j.) | Komárom-Komárno (Komáromi j.) | |
|
| Riedl Szende  1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 18541860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szlávmagy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett. | | | Sváby Frigyes 1834. aug. 4-én szül. Szepestótfaluban Sváby Frigyes történész, levéltáros (megh. Lőcse, 1904. ápr. 21.). Társadalomtudományi és természettudományi közleményeket is írt | | | Weber Samu 1835. márc. 26-án szül. Poprádon Weber Samu helytörténész (megh. Szebesbéla, 1908. máj. 18.). Iskoláit szülővárosában, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen és Jénában végezte, majd Szebesbéla lelkésze lett. A Szepességre vonatkozó helytörténeti tanulmányai ma is forrásértékűek. | | | Petőfi Sándor  1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | |
|
| Erdődi János 1844-ben szül. Késmárkon Erdődi János pedagógiai szakíró, tankönyvíró (megh.: ?, 1904). Lőcsén, Rozsnyón, Sárospatakon, Kassán tanult, 18701872 között Kassán tanár, neveléstani, oktatásmódszertani, ill. tankönyveket írt. | | | Behyna Gyula 1851. ápr. 3-án Nagyszaláncon szül. Behyna Gyula irodalomtörténész, író (megh. Lőcse, 1906. ápr. 30.). Kassán érettségizett 1869-ben, majd Bp.-en volt bölcsészhallgató. 1875-től Lőcsén tanár. Figyelemreméltó irodalomtörténeti értekezéseket írt. | | | Berzeviczy Albert (18531936) 1853. jún. 7-én szül. Berzevicén Berzeviczy Albert történetíró, politikus, miniszter (megh. Bp., 1936. márc. 22.). Kisszebenben, Lőcsén, Budapesten, Kassán járt iskolába, jogot végzett, majd külföldi tanulmányút után Eperjesen lett jogyakornok, s itt lépett vármegyei szolgálatba is, miközben 1878-tól az itteni jogakadémián is tanított. 1881-től országgyűlési képviselő, 19031905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 19051936 között az MTA elnöke volt. Útirajzokat, tanulmányokat, esztétikai elemzéseket, történeti munkákat, politikai írásokat publikált. | | | Szelényi Ödön 1877. júl. 23-án szül. Késmárkon Szelényi Ödön irodalomtörténész, filozófus, pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1931. szept. 18.). Szülővárosában szerzett magy.német szakos tanári képesítést, 1899-től többek között Lőcsén, ill. Késmárkon gimnáziumi tanár, 1909-től a pozsonyi ev. teológiai akadémián is tanított, majd Bp.-re került. Irodalom- és filozófiatörténeti, pedagógiai és vallásbölcseleti könyvek szerzője. | | | Demkó Kálmán 18781896 között Lőcsén tanár Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. okt. 3. Bp., 1918. febr. 13.) történész, majd Bp.-en lett gimnáziumi tanár, ill. politikus, kutató. Lőcse és a Szepesség történetének egyik legalaposabb ismerője, több monográfiát, szaktanulmányt írt a tárgyban, létrehozta a Szepesmegyei Történelmi Társulatot. | | | Kardeván Károly 1878. szept. 22-én szül. Lőcsén Kardeván Károly irodalomtörténész (megh. Bp., 1962. nov. 16.). Tanári oklevelet szerzett, majd 19111920 között Lőcsén tanított, ezután Szombathelyre, később Bp.-re került. Főként Madách Imrével, ill. Az ember tragédiájával foglalkozott. | | | Divéky Adorján  1880. aug. 17-én Alsókubinban szül. Divéky Adorján történész, szakfordító, a lengyel történelem, ill. a magyarlengyel kapcsolatok kutatója, a közép-európai történelem szakértője (megh. Bp., 1965. máj. 25.). Bp.-en történelemföldrajz szakon végzett egyetemet, 1906-tól többek közt Trsztenán, Lőcsén tanított, később Varsóban volt lektor, intézeti igazgató, Bp.-en, majd Debrecenben egyetemi tanár. | | | Kőszeghy Elemér  1882. jan. 3-án szül. Rózsahegyen Kőszeghy Elemér (Winkler) művészettörténész, festő, restaurátor (megh. Bp., 1954. szept. 4.). Előbb Pozsonyban jogot tanult, majd Bp.-en és Bécsben képzőművészetet. 1908-tól Kassán köztisztviselő, 1918-tól múzeumigazgató, 1919-től Tátraszéplakon élt, 19231935 között Lőcsén működött, majd kiutasították Csehszlovákiából. Bp.-en az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt, könyvet adott ki a szepességi festők és szobrászok művészetéről (1937), Kassa műemlékeiről (1939) stb. ... Tovább... | | | Fest Sándor 1883. nov. 21-én Szepesváralján szül. Fest Sándor filológus, irodalomtörténész (megh. Bp., 1944. dec. 30.). A magyarangol irodalmi és történelmi kapcsolatok jeles kutatója volt. | | | Krúdy Gyula  18881891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. Bp., 1933. máj. 12.) író, a 20. sz.-i magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész életére szóló hatással voltak rá, melyek elbeszélései és regényei egész sorának adják kiindulópontját, motívumait (l. pl. a korai Szindbád-novellákat, az Ifjú éveket vagy a Podolini kísértetet, melynek címszereplője, Rimszky úr természetesen valóságos személy volt), s l. a Boldogult úrfikoromban c. művét is. Lőcsei történet Az arany meg az asszony c. egyfelvonásos opera. 1969-tő... Tovább... | | | Mihalik Sándor 1900. febr. 16-án szül. Kassán Mihalik Sándor művészettörténész (megh. Bp., 1969), 19391945 között Kassán volt múzeumigazgató, könyvet írt a rimaszombati és a lőcsei ötvösművészetről, a kassai Miklós-börtönről, ill. műemlékvédelemről stb.. | | | Illés Endre  1902. jún. 4-én szül. Csütörtökhelyen Illés Endre író, drámaíró, esszéíró (megh. Bp., 1986. júl. 22.). Lőcsei érettségi után került Bp.-re orvostanhallgatónak, s itt írta meg a maguk műfajának élvonalába tartozó elbeszéléseit, regényeit, színműveit, esszéit. | | | Csorba Tibor 1906. márc. 15-én szül. Szepesváralján Csorba Tibor (Szakácsi) író, műfordító, filológus, grafikus, festő (megh. Bp., 1983. szept. 3.). Bár Lőcsén kezdte a gimnáziumot, Bp.-en érettségizett, majd rajztanár lett, 1936-tól Varsóban élt. Regényeket, irodalomtörténeti tanulmányokat írt, magy. írókat fordított lengyelre, magy.lengyel szótárt is készített. | | | Szabados András 1909. márc. 20-án szül. Lőcsén Szabados András költő, Szabados Sándor öccse (megh. Bp., 1957. szept 15.). | | | Szabó Dezső 1917 szeptemberétől 1918 decemberéig a lőcsei gimnázium magy.francia szakos tanára volt Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. jún. 10. Bp., 1945. jan. 5.) író, publicista, a két vh. közti magy. ir. nagy hatású alkotója, aki az induló csehszlov. magy. ir. több jeles szerzőjére is jelentős hatással volt. Lőcsén fejezte be második kötetét (Napló és elbeszélések, 1918), itt írta Az elsodort falut (1919), itteni élményei jelennek meg a Mesék a kacagó emberről és három elbeszélés (1919) c. kötetében. | | | Krammer Jenő 1928-ban jött tanárnak Érsekújvárba Krammer Jenő (Kismarton, 1900. jún. 16. Martonvásár, 1973. jan. 21.) pedagógus, szakíró, szociálpszichológus, irodalomtörténész, a két vh. közti csehszlov. magyarság kiemelkedő pedagógus személyisége, irodalomkritikusa. Pozsonyban érettségizett, majd berlini, prágai, bp.-i egyetemi évek után németfrancia szakos tanári oklevelet szerzett. Ezután Pozsonyban, Lőcsén, Aranyosmaróton, 1928-tól Érsekújvárban tanított, s bár 1939-ben Szegedre helyezték, rövidesen visszakerült Érsekújvárba. Rokonszenvezett a Sarló-mozgalommal, nagy írókkal tartott kapcsolatot (Romain Rolland-nal, Karel Čapekkel, Móricz Zsigmonddal). Érsekújváron írta itteni pedagógusi tapasztalatai alapján maradandó könyvét, A szlovensz... Tovább... | | Névmutató: Rolland, Romain | Čapek, Karel | Móricz Zsigmond | Horváth, Ödön von | | |
|
| Hajnóczy Raymund József 1931. máj. 30-án Lőcsén hunyt el Hajnóczy Raymund József (Hajnóczi Rajmund, 1884-ig Zák) irodalomtörténész (szül. Derecske, 1854. febr. 15.). 1888-tól Szepes vm. tanfelügyelője Lőcsén, ettől kezdve itt élt haláláig. Könyvet írt Hajnóczy Józsefről, több munkáját Katona Józsefnek szentelte, megírta a szepesi bányavárosok történetét, és feldolgozta Jókai szepességi vonatkozásait. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
