 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Nyitra (v. Nyitra vm.) - Nitra (Nyitrai j.) |
Tinódi Sebestyén  1546-tól Kassa állandó lakosa saját házzal, feleségével, gyerekeivel Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 15501557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 15461555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább... | | Névmutató: Varkics Tamás | | Helységnévmutató: Tinód (ma: Tinăud, Ro.) | Sárvár (Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szalka, l. Ipolyszalka! | Ipolyszalka (Salka, Szl.)-Salka (Érsekújvári j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Sempte (intava, Szl.)-intava (Galántai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Surány (urany, Szl.) | Szitnya (Sitno, Szl.), Csábrág (Čabraď, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Kassa-Koice | |
|
| Szántó István Galgóci neveltetés után 1560-tól Nyitrán papnövendék Szántó István (Arator, Devecser, 1540 Olmütz, 1612. júl. 3.) katolikus egyházi író, bibliafordító. 1565-ben Nagyszombatban tanított, majd külföldi, valamint erdélyi esztendők, ill. a jezsuiták elűzése után többek között Vágsellye, Znióváralja volt működésének helyszíne. | | | Lépes Bálint Az 1580-as években Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult Lépes Bálint (Győr, 1570 uo., 1623. ápr. 26.) kat. egyházi író, diplomata, a magyar ellenreformáció vezető képviselőinek egyike. Többek között zólyomi, majd nyitrai főesperes, később nyitrai püspök, 1619-től győri püspök. Imái, prédikációia magyar kora barokk jelentős teljesítményei. | | | Forgách Imre 1599-ben Komjáton halt meg Forgách Imre humanista író, főúr, a magyar történelem kiemelkedő személyisége, a magyarországi humanizmus jelentős képviselője (szül. 1540-ben). Huszár Gál, Bornemisza Péter pártfogója, baráti kapcsolatot tartott fenn Rimay Jánossal. Európai léptékű Zrínyi-antológiája a szigetvári hősnek állít méltó emléket. | | | Bársony György 1626. márc. 3-án szül. Péterlakon Bársony György kat. egyházi író (megh. szepesi káptalan, 1678. jan. 11.?). Tanulmányait Nyitrán és Nagyszombatban végezte, ezt követően Vágszerdahely (ma: Felsőszerdahely) plénánosa lett, később barsi, tornai, majd gömöri főesperes, nagyváradi püspök, szepesi prépost, élete végén egri püspök. A magyarországi ellenreformáció fontos dokumentumai fűződnek nevéhez. | | | Veresmarti Mihály 1599-ben nagykőrösi lelkészként menekült híveivel Ürménybe Veresmarti Mihály (Vörösmarti, Veresmart, 1572. márc. Pozsony, 1645) hitvitázó író. 1604-ben katolikusellenessége miatt a nyitrai börtönbe zárták, 16051608 között Komjáton lelkész, 1610-ben, Pázmány Péter közbenjárásával katolizált ekkor kezdte írni Megtérése históriáját (1634, Ipolyi Arnold adta ki 1875-ben), majd előbb Vágsellyén, majd 1614-től Pozsonyban volt plébános, később kanonok. | | | Kéri Sámuel 1671. dec. 17-én hunyt el Pozsonyban Kéri Sámuel (1645-ig Szorád v. Zorád) ferences hitszónok, zsoltárfordító (szül. Nyitrakiskér, ?). 1645-ben Sopronban lépett be a ferences rendbe, teológiát Nagyszombatban tanult, 1654-től ugyanitt hitszónok, 1670-től házfőnök. Egyházi műveket fordított. | | | Szlavkovszky Benedek 1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is. | | | Felker András 1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 17261729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán. | | | Deményi László 1710-ben szül. Trencsénben Deményi László piarista egyházi író, iskoladráma-szerző (megh. Korpona, 1761. okt. 28.). Szülővárosában, ill. Privigyén tanult, itt lépett be 1728-ban a piarista rendbe, többek között Nyitrán (1731, 17371739), Privigyén (1734, 1740, 1745, 1747), Rózsahegyen (1741, 1746, 17581760), Szentgyörgyön (17481757), Korponán (1741, 1761) működött. Megjelentek latin nyelvű egyházi beszédei, Nyitrán iskoladrámáját mutatták be. | | | Rezik János 1710. aug. 4-én hunyt el Eperjesen Rezik János (Rezik, Johannes) ev. egyházi író (szül. Nyitrakoros, ?). Eperjesen, ill. Wittenbergben tanul, majd 1683-tól kassai, 1684-től eperjesi tanár. Magyarországi protestáns iskolatörténetet írt, s lejegyezte az eperjesi vértörvényszék történetét is (1687-ben). | | | Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Bartakovics József 1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latinnémetmagy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is. | | | Bossányi Farkas 1726. aug. 31-én Kassán hunyt el Bossányi Farkas jogi és történeti szakíró (szül. Nyitra vm., 1669. jún. 21.). Az 1680-as években Nagyszombatban lépett be a jezsuita rendbe, később mint tanár is működött itt. | | | Simai Kristóf  1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak. | | | Bielek László 1744. aug. 25-én Kiszucaújhelyen szül. Bielek László író, fordító (megh. Kőszeg, 1807. nov. 14.). 1764-től a piarista rend tagja, 17761782 között Nyitrán gimnáziumi tanár, 18031805 közt ismét Nyitrán működött. Számos munkája jelent meg, alkalmi verseket írt, vallási műveket fordított, a barokk ir. hagyományok folytatója, ellenezte a felvilágosodást. | | | Sándor István 1750. aug. 11-én szül. Váglukán Sándor István író, bibliográfus, a magy. felvilágosodás jeles alakja (megh. Bécs, 1815. márc. 29.). Nyitrán a piaristáknál, Nagyszombatban a jezsuitáknál járt iskolába, majd 1774-től egy évtizeden keresztül odahaza gazdálkodott, amikor 1784-ben Bécsbe költözött. Nevéhez fűződik az első magy. nyelvtörténeti szótár, bibliográfiát szerkesztett, lapot írt. | | | Halápi Konstantin 1752. jan. 8-án Privigyén halt meg Halápi Konstantin költő, piarista szerzetes (szül. Ungvár, 1698. aug. 15.). Tanulmányait többek közt Privigyén, Szentgyörgyön, Nyitrán folytatott tanulmányokat, 1746-tól haláláig Prvigyén volt rektor. | | | Dugonics András  1756-tól, szegedi előzmények után, többek közt Privigyén, majd Nyitrán tanult a piarista gimnáziumban Dugonincs András (Szeged, 1740. okt. 18. uo., 1818. júl. 26.) író, költő, színműíró, matematikus 17701773 között a nyitrai jezsuita papneveldében, a rend eltörlése után, 1774-től a nagyszombati egyetemen tanított, s az egyetem alkalmazásában maradt annak Budára történt, 1777-es áthelyezése után is. Első könyve Pozsonyban jelent meg (Troja veszedelme..., 1774), iskoladrámákat, ill. egyéb színműveket is írt (egyiket-másikat évtizedekig tartották műsorukon a vándortársulatok), magy. nyelvű matematika tankönyvet adott ki, Etelka (1788) c. műve az első magyar regények egyike volt, mellyel rögtön olvasóközönséget is teremtett magának, alaposan... Tovább... | | | Révai Miklós  1781-ől Pozsonyban volt nevelő Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750. febr. 24. Pest, 1807. ápr. 1.) költő, nyelvész, a felvilágosodás kori magy. ir. jelentős alakja, a magy. nyelvtudomány úttörője. Nyitrán tanult teológiát (1776), Pozsonyban volt nevelő (1781-től, miközben 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót is szerkesztette), ezt követően többek közt Komáromban tanított, majd a pesti egyetem tanára lett. ... Tovább... | | | Batsányi János  1787-ben került Kassára kamarai gyakornoknak, majd írnoknak Batsányi János (Tapolca, 1763. máj. 9. Linz, 1845. máj. 12.) költő, író, szerkesztő, a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb poétája. Itt 1787-ben, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal szövetkezve megalapították a legelső magyarországi irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot (17881792), melyet Kazinczy kiválása után is szerkesztett, s amely a felvilágosodás eszméinek egyik legfontosabb magyarországi terjesztője lett, és létrehozta az első magy. ir. társaságot (Kassai Magyar Társaság). 1794-ben Batsányinak, amikor forradalmi versei miatt állását elvesztette, Kassát is el kellett hagynia (itt írta A franciaországi változásokra, ill. A látó c. versét, de több más fontos ... Tovább... | | | Bartakovics Béla 1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is. | | | Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc 1793. aug. 3-án Nyitraszerdahelyen szül. Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc (Zerdahelyi) költő, író (megh. uo., 1858. jan. 10.), versei mellett politikai írásokat is kiadott. A Nyitra-vidéki szlovákok népszokásaival is foglalkozott. | | | Czuczor Gergely  1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 18291835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse... Tovább... | | | Gvadányi József 1801. dec. 21-én Szakolcán meghalt Gvadányi József költő (szül. Rudabánya, 1725. okt. 16.), a magyar felvilágosodás jellegzetes alakja. 1743-ban elszegődött katonának, s negyvenévi katonáskodás után ment genrálisi rangban nyugdíjba, s Rohón telepedett meg. Később Szakolcára költözött, s itt kezdte ir. tevékenységét. Legnagyobb hatású művei: Pöstényi förödés (1784), Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1790), A Rontó Pálnak egy magyar lovas Köz-Katona és gróf Benyovszky Móritznak életek (...) leirása (1793). Szakolcán halt meg, a helybeli ferencesek templomában temették el, ahonnan halála után ötven évvel hamvait átvitték a rohói templomba, első feleségének holtteste mellé, ahol márványtábla jelöli sírját a köv. felirattal: Gróf Gvadányi J... Tovább... | | | Dobay Elek 1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza. | | | Horárik János 1808-ban szül. Bánban Horárik János író, közíró (megh. Besztercebánya, 1864. máj. 28.). Nyitrán érettségizett, majd teológiát végzett, 1831-ben kat. pappá szentelték. Később szembefordult egyházával, s kilépett belőle. Horárik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 184145. években c., eredetileg németül írt, de magyarul is megjelent művében saját élettörténetét írta meg. 1848-ban a forradalom oldalán állt, a világosi fegyverletétel után tanítóként kereste kenyerét. | | | Dualszky János 1808. jan. 6-án Szenicén szül. Dualszky János helytörténetíró (megh. Nyitra, 1881. márc. 22.). Tanulmányait a nyitrai papneveldében végezte, 1836-tól Trencsénben segédlelkész, 18441870 között Beckó plébánosa volt, 1871-től nyitrai kanonok, itt adta ki 1875-ben a város történetét feldolgozó könyvét. | | | Barsi József 1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg. | | | Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (18511853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Kiss István 1836. aug. 11-énó szül. Ürményben Kiss István (Ilméri) jogi szakíró, szerkesztő (megh. Óbecse, 1918. máj. 10.). Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Nyitrán, Pesten végezte, majd gimnáziumi tanár lett. Később elvégezte a jogot is. Pesti lapok munkatársa volt, jogi szakkönyveket írt. | | | Dombay Hugó 1846. ápr. 1-jén Nyitraivánkán szül. Dombay Hugó költő (megh. Nyitra, 1931. jún. 20.). Nyitrán érettségizett, Pozsonyban jogot tanult, ezután 1871-től Nyitrán ügyvédi irodát nyitott. Jobbára helyi, felső-magyarországi és más vidéki lapok munkatársa volt, elbeszéléskötete és verseskönyve jelent meg. | | | Komlóssy Ferenc 1854. ápr. 23-án Nagytapolcsányban szül. Komlóssy Ferenc kat. egyházi író, történész (megh. Pozsony, 1915. okt. 3.). Többek között Nyitrán járt gimnáziumba, majd Bp.-en 1879-ben elvégezte a bölcsészetet, két évvel később pappá szentelték. Ezután többek közt Modorban, Nagyszombatban, Csúzon, Muzslán működött, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-től Pozsonyban prépost, majd pápai prelátus. Pedagógiai, politikai, irodalomtörténeti és egyházi tárgyú cikkeket, könyveket publikált, de megjelentek színművei is. | | | Komárik István 1855. dec. 23-án Nyitrán szül. Komárik István jezsuita történetíró (Kalocsa, 1940. márc. 25.). Szülővárosában folytatott gimnáziumi tanulmányai után elkerült otthonról, bölcsészetet és teológiát végzett, 1885-től Kalocsán működött. Írt többek között Koháry Istvánról, foglalkozott a kassai vértanúkkal stb. | | | Tóth János 1856. júl. 26-án Nagysurányban szül. Tóth János kat. egyházi író (megh. Görz, 1907. júl.). Tanulmányai elvégzése után, 1885-től a nyitrai papnevelde tanára, majd Roskoványban könyvtáros. Elbeszélései, tanulmányai jelentek meg. | | | Latkóczy Mihály 1857. márc. 24-én szül Nyitrán Latkóczy Mihály író, műfordító (megh. Bp., 1906. aug. 19.). Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, Pesten összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát tanult, Bécsben a szláv nyelveket tanulmányozta. Ezt követően 1883-ig Pesten kizárólag az irodalomnak élt, ezután előbb Sopronban, majd 18861895 között Eperjesen, végül Losoncon tanított, majd visszakerült Bp.-re. Kiterjedt publicisztikai, tudományos és műfordítói életművet hagyott maga után. | | | Rudnay Béla 1857. okt. 1-jén Szenicén szül. Rudnay Béla családtörténész, Rudnay Alajos bátyja (megh. Bp., 1932. jún. 14.). Bp.-en végzett jogot, majd Nyitra megyében visel hivatalokat, országgyűlési képviselő, több magyarországi történelmi család történetét is feldogozta. | | | Tagányi Károly 1858. márc. 19-én szül. Nyitrán Tagányi Károly törénész, levéletáros (megh. Bp., 1927. szept. 9.). Nyitrai érettségi után Bp.-re ment egyetemre, s a magy. fővárosban maradt annak elvégzése után is | | | Prohászka Ottokár  1858. okt. 10-én szül. Nyitrán Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, politikus (megh. Bp., 1927. ápr. 2.). Gyermek- és ifjúkorát 18581861 között Nyitrán és Pozsonyban, 1961-től 1966-ig Rózsahegyen, 1866-tól 1869-ig Losoncon töltötte. A 1920. sz. fordulójának, a 20. sz.elejének egyik meghatározó egyházi személyisége, katolikus politikusa volt. A két vh. között a csehszlov. magy. katolikus fiatalság körében is kibontakozott a Prohászka Körök erőteljes mozgalma. | | | Pechány Adolf 1859. febr. 15-én szül. Illaván Pechány Adolf pedagógiai szakíró, turisztikai szakíró, publicista (megh. Bp., 1942. jún. 15.). Znióváralján, Trencsénben, Nyitrán járt középiskolába, az egyetemet Pesten végezte el, majd többek közt Galgócon, Pozsonyban és Trencsénben is tanított. 1897-től Bp.-en működött, 1908-ban miniszterelnökségi tisztviselő, 1921- től a mo.-i szlovákok kormánybiztosa volt. Többek közt szerkesztette a Slovenské noviny c. szlovák nyelvű napilapot, s írt egy szlovákmagyar szótárt is. Számos neveléselméleti és oktatáspolitikai, ill. oktatástörténeti munkája mellett könyvet írt a szlovákságról, de ismertek észak-magyarországi turisztikai kalauzai is. A magyarországi tótok c. munkája 2000-ben Miskolcon új kiadásban is megjele... Tovább... | | | Kőrösi Albin 1860. jan. 16-án szül. Selmecbányán Kőrösi Albin (1882-ig Kulhánek) irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp., 1936. ápr. 8.). Iskoláit szülővárosában kezdte, 1876-tól a piarista rend tagja, Nyitrán végezte a teológiát, majd Bp.-re ment egyetemre, 1885-től több helyütt tanár. A spanyol költészet és ir. fordítója. | | | Takáts Sándor  1860. dec. 6-án szül. Komáromban Takáts Sándor művelődéstörténész (megh. Bp., 1932. dec. 21.). Bp.-en szerzett történelemlatin szakos tanári oklevelet, 1861-től a piarista rend tagja, 18861889 között a nyitrai gimnázium tanára, végül Bp.-re került tanítani, később levéltáros lett. Kutatói munkáját szülővárosa történelmének feltárásával kezdte, később széles körben vizsgálódó, érdekfeszítő írások, könyvek, monográfiák sorával végzett mélyfúrásokat a magy. történelemben és művelődéstörténetben. Könyveinek új kiadásai időről időre ma is megjelennek, több könyvéhez is szülővárosa adta az anyagot (Komárom IV. Béla alatt, 1885, Lapok egy kis város múltjából, 1886), Komáromban utcát neveztek el róla. | | | Vértes József 1861. jún. 14-én Ipolyságon szül. Vértes József (Vértess, 1886-ig Winter) író, vegyészeti szakíró (megh. Auschwitz, 1944. jún. 17.). Tanulmányait Bécsben, Münchenben és Budapesten végezte, majd tanítani kezdett (1890-től többek közt Nyitrán is). Egymás után láttak napvilágot regényei, novellái, színműveket írt, s vegyészeti, ill. áruismereti szakmunkákat jelentetett meg. | | | Sajó Sándor  1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 18911893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást. | | | Buchinger Manó 1875. máj. 15-én Nyitrán szül. Buchinger Manó politikus, emlékiratíró (megh. Bp., 1953. aug. 18.). Könyvkötőnek tanult, az 1890-es években bekapcsolódoitt a munkásmozgalomba, szociáldemokrata, majd kommunista politikus lett Bp.-en, emlékiratainak két kötete mellett többkötetnyi politikai publicisztikát írt. | | | Szental György 1877. okt. 1-jén Nyitrán elhunyt Szental György költő, író, színműfordító (szül. Pest, 1822). | | | Faith Fülöp 1880-ban Nyitrán szül. Faith Fülöp író, lapszerkesztő (megh. Sachsenhausen, 1944). Ismertek nyitrai vonatkozású művelődéstörténeti könyvei. | | | Kodály Zoltán  1885-ben, hároméves korában költözött szüleivel Galántára Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. Bp., 1867. márc. 6.) zeneszerző, zenetudós, a magyar zeneélet és a 20. sz.-i magyar művelődés és zenepedagógia egyik legnagyobb, világszerte elismerte személyisége, ahol életre szóló élményt jelentett számára a népköltészettel, a népdalokkal, a népzenével való találkozása. Gyermekkora itt töltött hét esztendeje után szüleivel miután édesapját áthelyezték Nagyszombatba mentek, s Kodály itt érettségizett (1900-ban), ill. itt tanult meg zongorázni és hegedülni, és első szerzeményeit is itt komponálta. Érettségi után Kodály egyszerre nyert felvételt a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Zeneakadémiára, s párhuzamosan mindkettőt el is ... Tovább... | | | Ungváry Ferenc 1892. máj. 31-én szül. Nyitrán Ungváry Ferenc színész, színházi és rádiós rendező, hangjátékszerző, műfordító (megh. Pozsony, 1984. jan. 14.). Szülővárosában érettségizett, majd a bp.-i színiakadémia hallgatója, 1919-től színész Pozsonyban, Magyarországon, majd újból Szlovákiában. 1934-től rádiórendező és -bemondó, később a pozsonyi magyar adás vezetője 1943-ig, 1945 után, a koncentrációs táborból hazatérve ismét a pozsonyi rádiónál helyezkedett el. Hangjátékok szerzője, szlovák színművek magyar fordítója, s megírta a pozsonyi magy. színjátszás történetét is. | | | Bartók Béla  Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával akinek családja eredetileg Pozsonyból származott első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (ahy, Szl.)-ahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Vežký Meder, Szl.)-Vežký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | |
|
| Luzsica Tihamér 1895-ben Léván szül. Luzsicza Tihamér író (megh.: ?). 1926-tól Rozsnyón ügyvéd, 1945 után Nyitrán élt. A két vh. között a Prágai Magyar Hírlap több regényét közölte folytatásokban. | | | Hevesy Sári 1897. jan. 19-én szül. Ghymesen Hevessy Sári költő (megh. Nyitra, 1981. júl. 28.). Tanítónő volt, a két vh. között Berencsen, a nyitrai kulturális-művészeti élet tevékeny részese, versei helyi lapokban, antológiákban jelentek meg. | | | Kniezsa István 1898. dec. 1-jén szül. Trsztenán Kniezsa István nyelvész (megh. Bp., 1965. márc. 15.). Nyitrán érettségizett, később magy.történelemszalvisztika szakot végzett Bp.-en, ahol később könyvtáros, majd egyetemi tanár lett. A magyarországi szlavisztika egyik legfontosabb személyisége, kötetben vizsgálta pl. a magyar nyelv szláv jövevényszavait, ill. a magyar és a szlovák családnevek rendszerét. | | | Dallos István 1901. dec. 26-án Nyitrán szül. Dallos István emlékiratíró, néprajzi szakíró, szerkesztő (megh. Felsőbodok, 1972. ápr. 21.). Szülővárosában érettségizett, majd újságíró lett, csehszlov. magy. lapok munkatársa, 1935-ben Híd néven könyvkiadót hozott létre, a II. vh. éveiben Magyar Album címen antológiasorozatot adott ki, az 1960-as évek végén megírta emlékiratait (A Híd vallomása, 1969). | | | Risnyovszky Endre 1903-ban Nyitrán szül. Risnyovszky Endre író, az 1930-as években jelentek meg regényei (megh. Pozsony, 1978). | | | Bólya Lajos 1905. jan. 9-én szül. Kolozsnémán Bólya Lajos (Feiszthammel) költő, jogi szakíró, Bólya Péter apja (megh. Bp., 1978. máj. 19.). Komáromban érettségizett, Prágában, ill. Pozsonyban végezte jogi tanulmányait, ezt követően Nyitrán volt vizsgálóbíró 1938-ig. A két vh. közti csehszlov. magy. kulturális-szellemi élet és kisebbségi önvédelem fontos szereplője, kezdeményezte a Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság létrejöttét. 1938 után Szegeden egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán, megbízott rektor. 19451948 között főszerepet vállalt Bp.-en az áttelepített és hazájukból elüldözött csehszlov. magyarok ügyének intézésében, elrendezésében. Verseskötetei az 1930-as években, jogi szakkönyvei az 1960-as évektől jelentek meg. | | | Ormos Gerő 1907. okt. 14-én Pozsonyban szül. Ormos Gerő (1934-ig Orlik Vilmos) író (megh. Szeged, 1987. dec. 18.). Gyermekkorát Nyitrán, majd Győrben töltötte, 1922-től Bp.-en, később Székesfehérváron, ill. Szegeden élt, regényeket írt. | | | Arany A. László  1909. szet. 19-én szül. Betléren Arany A. László (Anzelm) nyelvész, néprajzkutató, fotográfus (megh. Rozsnyó, 1967. okt. 13.). Rozsnyón érettségizett, Pozsonyban végzett egyetemet, majd gimnáziumi tanár, később egyetemi előadó, ill. akadémiai kutató, a szlovák nyelvtudomány kontextusába is beilleszkedő nyelvész (Jozef Orlovskýval közösen ő írta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát), a strukturalista nyelvtudomány egyik kiváló képviselője volt. A II. vh. éveiben bekapcsolódott a megkisebbedett Szlovákiában rekedt magyarság kulturális életébe is, néprajzi gyűjtőutakra járt, kis füzetet írt annak néprajzáról. A csehszlov. magyarság 19451948 közti üldözésének idején illegális szervezetet vezetett jogainak és érdekeinek képviseleté... Tovább... | | Névmutató: Orlovský, Jozef | | |
|
| Duka Zólyomi Norbert Kétéves korától, 1910-től élt Pozsonyban Duka Zólyomi Norbert (Esztergom, 1908. aug. 10. Pozsony, 1989. szept. 21.) történész, orvos- és jogtörténész. Iskoláit Pozsonyban járta ki, itt végzett 1929-ben jogot, majd franciát és olaszt tanult (később zongora, majd akkordeon szakon is tanári oklevelet szerzett). A két vh. közti csehszlov., ill. a II. vh. alatt szlov. magy. közélet tevékeny szereplője, jelentős irodalomi és kisebbségjogi, ill. politológiai-társadalomtörténeti tanulmányok szerzője, szakmai és társadalmi szervezetek tisztségviselője. 19441945-ös szerepvállalásáért 1946-ban letartóztatták, elítélték. Szabadulása után 1949-től Nyitrabányán bányász, 1953-tól 1956-ig ugyanitt, majd Nagymegyeren, végül 19571969 között Pozsonyban ze... Tovább... | | | Mártonvölgyi László 1910. nov. 5-én szül. Turócszentmártonban Mártonvölgyi László (Martincsek) művelődéstörténész, kritikus (megh. Nyitra, 1984. nov. 11.). Tanulmányait Nyitrán, Pápán, Ipolyságon kezdte, Pozsonyban végzett jogot, majd Nyitrán nyitott ügyvédi irodát. Helytörténeti, művelődéstörténeti közleményeket írt, Dallos Istvánnal együtt létrehozta a nyitrai Híd egyesületet, 19391944 között szerkesztette a Magyar Albumot. a II. vh. évei alatt Fábry Zoltán nála helyezte letétbe a Palackposta kéziratát. | | | Forbáth Imre 1916-ban Nyitrán érettségizett Forbáth Imre költő (Böhönye, 1898. nov. 17. Teplice, 1967. máj. 16.), majd katonaként a frontra került. 19181919-ben Budapesten részt vett, a Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, s újból Nyitrára került. Innen ment 1922-ben Prágába, ahol orvosi tanulmányokat folytatott, s később is Csehországban Osztraván, majd Teplicén telepedett le. A csehszlovákiai magyar irodalom jelentős alakja. | | | Sima Ferenc 1917. márc. 28-án szül. Alsócsitáron Sima Ferenc nyelvész, szótáríró (megh. Pozsony, 2005. ápr. 24.). Elemi iskolába Nyitrán járt, a gimnáziumot Znióváralján kezdte, Pozsonyban fejezte be, itt szerzett szlov.magy. szakos tanári oklevelet is (1944-ben), 1947-től előbb tisztviselő, majd kiadói szerkesztő volt, végül 1953-tól nyugdíjazásáig Pozsonyban egy. adjunktus volt. Főleg fonetikával, fonológiával, magy. és finnugor nyelvtörténettel, dialektikával, lexikológiával foglalkozott. | | | Angyel Miklós 1925. okt. 28-án Nyitrán szül. Angyel Miklós néprajzi író, helytörténész. Érsekújvári érettségi után lett vasutas 1944-ben, később konzervgyári tisztviselő, majd igazgató, s közben egyetemi diplomát is szerzett Prágában. Udvardon él, könyveiben, közleményeiben faluja néprajzát, ill. történeti múltját dolgozza fel. | | | Urbán Sándor  1925. dec. 3-án Zalabán szül. Urbán Sándor író, szakíró (megh. Zseliz, 2002. márc. 3.). Gyermekkorát családjával Calgaryban töltötte, ahonnan 1934-ben tértek haza. Pozsonyban kezdett gimnáziumba járni, Nyitrán érettségizett 1946-ban. Koncepciós perben kémkedés vádjával börtönbe zárták, kényszermunkára ítélték. Szabadulása után különböző hivatalokat látott el, Zselizen élt, kaktuszokról írt szakkönyve eddig csak szlovákul, ill., több kiadásban is, oroszul jelent meg. Fölparcellázott égbolt c. önéletrajzi regényében az 1950-es évek légkörét és kényszermunkatáborainak világát rajzolta meg. | | | Csanda Sándor 1927. aug. 3-án szül. Kisújfalun Csanda Sándor irodalomtörténész, irodalomkritikus, Csanda Gábor apja (megh. Pozsony, 1989. júl. 10.). Tanulmányait szülőfalujában, Érsekújvárban, ill. Bp.-en kezdte, Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári képesítést 1952-ben, ettől kezdve főiskolai, ill. egyetemi tanár volt Pozsonyban, Nyitrán (mindkét helyen tanszékvezető is volt). A szlov.magy. irodalmi kapcsolatok feltárásban, a kuruc költészet, valamint a Balassi-életmű vizsgálatában, továbbá Turczel Lajos mellett a két vh. közti csehszlov. magy. ir. hagyományok kutatásában és közzétételében szerzett nagy érdemeket. Számos tanulmánykötet, monográfia, tankönyv szerzője, hagyományközlő irodalmi gyűjtemények összeállítója. | | | Szeberényi Zoltán  1930. aug. 11-én szül. Komáromban Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus. Gépészeti technikumban érettségizett szülővárosában 1953-ban, magyar szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1957-ben, ezt követően 1960-ig gimnáziumi tanár Galántán, majd nyugdíjazásáig, 1995-ig a nyitrai tanárképző főiskola tanára (két alkalommal is tanszékvezetője, majd docense) volt. Komáromban él, többek között Győry Dezsőről, Turczel Lajosról, Duba Gyuláról, Ozsvald Árpádról írt monográfiát, kétkötetes arcképcsarnokot tett közzé a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. írókról (Magyar irodalom Szlovákiában 19451999, 2000221). | | | Takács András 1931. jan. 8-án szül. Sajótibán Takács András néptáncgyűjtő, koreográfus, néprajzi és művelődéstörténeti szakíró, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. népitánc-gyűjtés, tánckultúra és népitánc-mozgalom jelentős személyisége. 1952-ben a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett, 1966-ban Nyitrán magy.történelem szakon diplomázott, 19521955 között, ill. 1960-tól Pozsonyban a Csemadok szakelőadója, osztályvezetője, egy időben titkára, 1990 után fesztiváligazgató, ill. az Ifjú Szívek igazgatója. Külön köteteket szentelt a mátyusföldi, a gömöri, ill. a csallóközi népitánc-hagyományoknak, majd egyesülettörténet-írói tevékenysége került pályáján előtérbe. Pozsonypüspökin él. | | | Kulacs Dezső 1933. júl. 20-án szül. Medvén Kulacs Dezső oktatáskutató, pedagógiai szakíró, tankönyvszerző (megh. 2002. nov. 27.). Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.történelem szakos tanári oklevelet 1958-ban. Galántán kezdett tanítani, majd haláláig Nyitrán volt főiskolai oktató. Módszertani szak- és kézikönyvek, főiskolai jegyzetek szerzője. | | | Telekiné Nagy Ilona 1933. dec. 27-én szül. Terbeléden Telekiné Nagy Ilona nyelvész. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanári oklevelet, Füleken, Ghymesen, Nyitrán tanított (itt előbb gimnáziumi, majd főisjkolai tanár volt), kutatói érdeklődése főleg a névtan területére összpontosult, szaktanulmányok, monográfiák, főiskolai és középiskolai tankönyvek szerzője. | | | Kardos István 1934. aug. 5-én Szádalmáson szül. Kardos István szociológus, közíró (megh. Rozsnyó, 1999. ápr. 5.). Pozsonyban szerzett magy.történelem szakos tanári képesítést, 1962-től Nyitrán a pedagógiai főiskola tanára volt. 1970-ben a csehszlov. magyarság körében végzett szociológiai kutatásai, valamint reformszellemű publikációi miatt állásából elbocsátották, felkészültségéhez nem méltó munkakörökbe kényszerítették. Csupán az 1989-es fordulatot követően mehetett vissza tanítani Nyitrára. A II. vh. utáni csehszlov. magy. tudományosság egyik megteremtője, korabeli publikációi a csehszlov. magy. társadalomkutatás és önismeret fontos dokumentumai. | | | Révész Bertalan  1935. máj. 14-én szül. Iskén Révész Bertalan irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. Rozsnyón pedagógiai gimnáziumban érettségizett 1956-ban, magy.szlov. szakos képesítést szerzett Pozsonyban 1960-ban, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, egy időben tanszékvezető. Főleg Czuczor Gergely életművével foglalkozik, figyelemreméltó iskolapolitikai tanulmányokat közöl. | | | Tőzsér Árpád  1935. okt. 6-án szül. Gömörpéterfalán Tőzsér Árpád költő, esszéista, irodalomkritikus és -történész, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, a II. vh. utáni (cseh)szlov magy., ill. a magy. ir. jelentős alkotója. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett 1960-ban magy.szlov. szakos tanári képesítést. Ezután újságíró, ill. lapszerkesztő Pozsonyban (19601971 között), főiskolai tanár Nyitrán (19711976 között), könyvkiadói szerkesztő, valamint egyetemi tanár, majd újból szerkesztő Pozsonyban (1976-tól máig). Az 1958-as Fiatal szlovákiai magyar költők antológia hangadójaként mutatkozott be, azóta számos, a szlov. magy. ir.-ban fordulatot hozó, s a magy. kritika által is magasan értékelt vers-, tanulmány- és esszékötet szerzője, műfordításai... Tovább... | | | Perhács János  1936. dec. 20-án szül. Bélyben Perhács János neveléstudományi szakíró. Királyhelmeci érettségi után magy.szlov. szakos oklevelet szerzett Pozsonyban 1961-ben, s előbb Nagytárkányban, ill. Nyárasdon tanított, később Nyitrán főiskolai, továbbá Pozsonyban, ill. Nyitrán egyetemi tanár, a felnőttöktatás szakértője, szlov. nyelvű szakmonográfiák szerzője, társszerzője, egy többnyelvű pedagógiai szakszótár szerkesztője. | | | Balogh Elemér (1938) 1938. jan. 19-én szül. Nyitrán Balogh Elemér író, kritikus. Családját 1946-ban áttelepítették Magyarországra, azóta ő is ott él, pályája ott alakult. | | | Cselényi László  1938. márc. 15-én Gömörpanyiton szül. Cselényi László költő, műfordító. Tornalján érettségizett, magy.szlov. szakos egyetemi képesítést szerzett Pozsonyban, ezt követően újságíró, könyvterjesztő, 19651966-ban, ill. 19681970-ben hosszabb időt töltött Párizsban, évekig volt szabadfoglalkozásó, 19911998 között Nyitrán egyetemi oktatóként működött. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. egyik Tőzsér Árpád mellett leginkább hangadó alkotója, a kortárs magy. avantgárd törekvések kimagasló képviselője. | | | Csicsay Alajos  1938. ápr. 8-án szül. Csiliznyáradon Csicsay Alajos író, pedagógiai író. Pedagógiai gimnáziumot végzett Pozsonyban, majd Nyitrán kémiabiológia szakos képesítést szerzett, kezdetben Füzespusztán, ill. Muzslán, 1970-től Párkányban tanított, jelenleg is itt él. Elbeszéléskötetei, ismeretterjesztő művei, riportkönyvei jelentek meg, de mesekötetet is írt. | | | Zsilka Tibor 1939. jan. 29-én szül. Paláston Zsilka Tibor (Tibor ilka, Kálnássy) nyelvész, irodalomteoretikus, szakszótáríró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet, 1962-től Nyitrán főiskolai oktató, egyetemi tanár, 1993-tól Piliscsabán is tanít, jelenleg tanszékvezető. Kutatási területe a fordításelmélet, a stilisztika, nyelvészeti statisztika, szemiotika, lexikográfia. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, 1977-ben poétikai szótárt tett közzé. | | | Zirig Árpád  1940. nov. 16-án Győrben született, de egész gyermekkorában Egyházgellében élt családjával Zirig Árpád költő, író. Dunaszerdahelyen érettségizett, 1964-ben földrajztermészetrajz szakon végzett Nyitrán, ezután Nagymegyeren, Nagymagyaron, Pozsonyeperjesen, Dunaszerdahelyen tanított, jelenleg is itt él. verseskötetei mellett elbeszéléskötete is megjelent. | | | Motesíky Árpád  1941. jan. 1-jén szül. Nagycétényben Motesíky Árpád vadászíró, művelődéstörténész. Pozsonyban szerzett tanítói képesítést 1959-ben, majd bányász Nyitranovákon, tanító Nagycétényben, művelődésszervező Nyitrán, anyagbeszerző Verebélyen, újságíró Pozsonyban. Verebélyen él, vadásztörténetei, művelődéstörténeti füzetei jelentek meg, 2001-ben kiadta a felévidéki vadászírók lexikonát. | | | Sidó Ágnes, D. 1941. jan. 17-én szül. Komáromban D. Sidó Ágnes (Duka Zólyomi Árpádné) műfordító. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán magy.szlov,képzőművészet szakos képesítést szerzett, ezt követően Kürtön, majd Hidaskürtön tanított, 1969-től kormányhivatali szakelőadó, később könyvkiadói, majd rádiós szerkesztő Pozsonyban. Főleg 20. sz.-i cseh írókat ületett át magyarra. | | | Mészáros Károly (19412002) 1941. dec. 12-én szül. Felbáron Mészáros Károly író (megh. Dunaszerdahely, 2002. febr. 12.). Többek közt Karván, Dunamocson nevelkedett, itt kezdte iskoláit is, Somorján érettségizett 1959-ben, majd Nyitrán járt tanítóképzőbe, de tanulmnányait nem fejezte be. 1965-től Dunaszerdahelyen tanított, majd oktatásügyi szakelőadó, 1970-től pedig újságíró volt ugyanitt. Novelláskötetei mellett regénye és verseskötete is megjelent. Sírja a felbári temetőben található. | | | Batta György 1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet. | | | Szitási Ferenc  1943. jan. 16-án szül. Ekecsen Szitási Ferenc költő (megh. Lég, 1986. okt. 11.). Szülőfalujában, ill. Rozsnyón tanult, Nyitrán szerzett magy.szlov. szakos tanári képesítést, majd Nagylégen élt és tanított, később Dunaszerdahelyen lett köztisztviselő. Sírja Légen található. | | | Bárczi István 1943. ápr. 11-én szül. Gömörpanyiton Bárczi István költő, Kovács Magda férje, Bárczi Zsófia apja. Nyitrán szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet 1966-ban, majd Fegyverneken, ill. Nagyölveden tanított, 19701973 között Pozsonyban újságíró, művelődésszervező, ezt követően Tornalján telepedett le, s felhagyott a publikálással. | | | Dénes Imre 1944. nov. 1-jén Köbölkúton szül. Dénes Imre nyelvész, irodalomteoretikus. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Pozsonyban angolspanyol szakon diplomázott 1968-ban. 1970-től Nyitrán volt főiskolai tanár, tudományos kutató (összehasonlítő nyelvészet, fordítás-, ill. szövegelmélet). 1982-ben emigrált. | | | Bereck József  1945. márc. 9-én szül. Albáron Bereck József író, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett, nyitrai főiskolai tanulmányait nem fejezte be, 1970-től Dunaszerdahelyen újságíró. A Fekete szél (1972) c. prózaantológia nemzedékének egyik legígéretesebb tehetsége, jó néhány novellájával és elbeszélésével a mindenkori (cseh)szlovákiai magyar kispróza antológiadarabjait írta meg. | | | Erdélyi Margit, L.  1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője. | | Névmutató: Örkény István | | |
|
| Urbán Aladár, Z. 1946. máj. 22-én szül. Nagyzellőn Z. Urbán Aladár helytörténész, művelődésszervező. Füleki érettségi után Nyitrán szerzett tanári képesítést, 1968-tól Ipolyvarbón tanít, 1989-ben létrehozta a Palóc Társaságot. Honismereti, helytörténeti cikkek, füzetek szerzője. | | | Strba Sándor 1946. okt. 18-án szül. Érsekújváron Strba Sándor helytörténész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, 1974-től Pozsonyban magy.német szakon tanult, 1972-ben Nyitrán magy.történelem szakon végzett, 1988-ig Udvardon volt szaktanintézeti tanár, 1978-tól múzeumi szakdolgozó szülővárosában. Érsekújvár történeti múltjának, művelődésének feltárásával foglalkozik, f. m.: Az érsekújvári zsidóság története (Lang Tamással, 2004). | | | Bodnár Gyula  1848. máj. 21-én Királyhelmecen szül. Bodnár Gyula író, közíró, kritikus, lap- és televíziós szerkesztő, amatőr színházi rendező. Iskoláit szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1966-ban, majd néhány évi munkásélet után magy.angol szakon végzett Nyitrán. Ezt követően rövid ideig Pozsonyban főhivatalnok, majd újságíró, 1994-től Dunaszerdahelyen. Nagymegyeren él. Karcolatai, tárcái, kulturális publicisztikai írásai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, kritikai tevékenységével az 19701980-as években fontos művelődés- és értékszervező feladatokat látott el. | | | Nevizánszky Gábor 1949. aug. 18-án szül. Ipolyszakállason Nevizánszky Gábor régész. Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban tanult régészetet 1973-tól, ez időtől Nyitrán régész. Kutatásai fő területe a rézkor és a magy. honfoglalás kora. Összeállította Hont megye régészeti irodalmának jegyzékét, ill. Csallóköz régészeti bibliográfiáját. | | | Poór József  1950. szept. 4-én szül. Rétén Poór József író. Szencen érettségizett, majd Nyitrán volt főiskolás, több foglalkozást is végigpróbált, tengeri hajók vezetésére is képesítést szerzett, a rendszerváltás után vállalkozó Nagyfödémesen. Elbeszéléskötetei, ifjúsági könyvei jelentek meg, s írt sci-fit is. | | | Csáky Károly  1950. okt. 24-én szül. Kelenyén Csáky Károly helytörténetíró, művelődéstörténész, költő, néprajzkutató, pedagógus. Ipolyságon érettségizett, 1973-ban Nyitrán magy.angol szakos tanári képesítést, 1983-ban doktori oklevelet szerzett. 1999-ben Debrecenben etnográfussá avatták. Tanított Ipolybalogon, Ipolyságon alapító igazgatója volt a Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Egyházi Alapiskolának és Nyolcosztályos Gimnáziumnak; jelenleg Palsáton oktat. A II. vh. utáni (cseh)szlov.magy. néprajzkutatás, hely- és művelődéstörténet-írás egyik legfontosabb teljesítménye az övé. Könyvet írt Mikszáth Kálmán szülőföldi kötődéséről (1996), Irodalmi kapcsolatok címmel pedig három fontos kötetet jelentetett meg (2004, 2005, 2006). Publikált iskolatö... Tovább... | | | Sándor Anna  1951. jan. 28-án Alsócsitáron szül. Sándor Anna nyelvész, Zoboralja nyelvjárásainak kutatója. Pozsonyban végzett magy.latin történelem szakon 1974-ben. 1980-ig a nyitrai magy., 1985-ig a szlov. gimnáziumban tanított ugyanit, ezt követően nevelő Kolonban, 19ö0-tól Nyitrán egyetemi tanár, később tanszékvezető. Nyelvjárásgyűjtéssel foglalkozik, többek közt elkészítette a Nyitra-vidéki nyelvárások atlaszát (2004). | | | Alabán Ferenc  1951. febr. 25-én szül. Guszonán Alabán Ferenc irodalomkritikus. Az érettségit Füleken tette le, majd Bp.-en szerzett magy.szlov. szakos tamnári oklevelet 1974-ben, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, később Selmecbányán egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán.Tanulmányköteteiben, monográfiáiban főleg irodalomelméleti kérdésekkel, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalommal és egyes alkotóival foglalkozik, egyetemi tankönyveket, főiskolai jegyzeteket is írt.. | | | Horváth Géza 1951. március 8-án szül. Zselizen Horváth Géza karnagy, tankönyvíró, zenei szakíró. 1975-ben Nyitrán szerzett matematikaföldrajz szakos képesítést. Szülővárosában tanít ma is. Többek közt megírta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának történetét (2004). | | | Pénzes István  1951. okt. 19-én szül. Kürtön Pénzes István pedagógiai szakíró, szerkesztő, helytörténet-író, Pénzes Tímea apja. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán szerzett magy.szlov. szakos tanári képesítést 1985-ben, majd 2001-ig Szímőn, később Kürtön tanított, Érsekújvárban él. Lant és kard c. könyvsorozata a magy. történelemmel foglalkozó versek időrendi sorrendbe szerkesztett gyűjteménye, Kürtröl monográfiát írt, Lukács Pálról ismeretterjesztő füzetet. | | | Kovács István, B.  1953. júl 4-én szül. Rimaszombatban B. Kovács István néprajzkutató, régész, történész. A kassai ipariskolában érettségizett 1972-ben, Bp.-en néprajz régészet szakos oklevelet szerzett. Ezt követően előbb régészmuzeológus Rimaszombatban, majd a Honismereti Házat vezeti Rimaszécsen, később múzeumigazgató szülővárosában, egyetemi tanár Nyitrán, azután ismét régész szülővárosában, ahol 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Régészeti, néprajzkutatói, történészi, valamint tudomány- és közösségszervező munkássága egyként jelentős. Példamutató színvonalú, forrásértékű szakkönyvek, tanulmánygyűjtemények, monográfiák szerzője, Gömörország címen lapot alapított. | | | Ethey Gyula 1957. okt. 3-án halt meg Csejtén Ethey Gyula történész, társdalomkutató (szül. Dömös, 1878. nov. 18.). Iskoláit Nyitrán kezdte, Bp. és Kolozsvárott tanult jogot. 1920 előtt Vágújhelyen volt főszolgabíró, később Alsószelezsényben, Nyitrán, Csejtén élt. Csehszlov., ill. szlov. magy. és szlov., valamint magyarországi lapokban publikált, megírta Alsószelezsény, valamint Vágújhely történetét, könyvet írt a csejtei uradalomról, Zoboralja múltjáról, s két könyvében is foglalkozott a Vág-völgy történetével, az itteni magyar népesség fogyatkozásával. | | | Lampl Zsuzsa  1959. ápr. 29-én Pozsonyban szül. Lampl Zsuzsa (Mészárosné) szociológus, író. Tanulmányai szülővárosához kötik, az egyetemet is itt járta ki (szociológia, ill. újságíró szakon), s azóta is itt él. 1982-től újságíró, 19921993-ban kiadóvezető, 1993-tól Nyitrán, a következő évtől Pozsonyban egyetemi tanár, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Forrásértékű szociológiai feltárásai, látleletei, tanulmányai mellett mesekönyve is megjelent (Móki meséi, 2002). | | | Motesiczky Gábor 1964. szept. 23-án szül. Nyitrán Motesiczky Gábor költő. Pozsonyban érettségizett, majd különböző foglalkozások után 1988-ban tengerésznek ment. Verseskötete jelent meg. | | | Csehi Ágota 1966. márc. 27-én szül. Komáromban Csehi Ágota zongoraművész, zenei szakíró, zenepedagógis. Zenei tanulmányait Pozsonyban és Bp.-en végezte, majd zongoratanár Komáromban, egyetemi tanár Nyitrán. Bartók szlovákiai vonatkozásainak kutatója, szakktanulmányok szerzője. | | | Németh István, Z.  1969. márc. 28-án szül. Komáromban Z. Németh István (Zánkay N. István, Jonathan J. Joker) költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1987-ben, majd alsó tagozatos tanítói oklevelet szerzett Nyitrán 1991-ben. Ezt követően lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban, 2000-től Csicsón tanít. Verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei, gyermekkönyvei jelentek meg, ir. paródiáit és humoreszkjeit Nincs meneqés címmel rendezte kötetbe (2001). | | | Ardamica Zorán  1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él. | | | Vankó Attila 1973. júl. 3-án szül. Losoncon Vankó Attila költő, dalszövegíró. Rimaszombatban kereskedelmi középiskolában érettségizett, Nyitrán végzett magy.pszichológia szakon, Füleksávolyban él, Füleken tanít. Verseskötetein kívül dalszövegei is megjelentek (Tűz és szív, 1997). | | | Bárczi Zsófia  1973. júl 13-án szül. Rimaszombatban, de Tornalján nevelkedett Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, Bárczi István és Kovács Magda lánya. Az alapiskolát Tornalján, a gimnáziumot Kassán, az egyetemet Nyitrán végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató, Érsekújvárban él, novelláskötete mellett Mécs Lászlóról írt monográfiát (2008). | | | Mizser Attila  1975. jan. 26-án szül. Losoncon Mizser Attila költő, író, szerkesztő. Losoncon mezőgazdasági, Bp.-en könyvkereskedelmi szakközépiskolába, Nyitrán, ill. Miskolcon egyetemre járt. Füleken él, 2008-tól a salgótarjáni Palócföld főszerkesztője, verseskötetei mellett regénye, ill. esszékötete jelent meg.. | | | Benyovszky Krisztián  1975. márc. 22-én szül. Ipolyságon Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, irodalomkritikus. Magy.szlovák szakot végzett Nyitrán 1986-ban, azóta ugyanitt egyetemi oktató. Érsekújvárban él, tanulmánykötetek összeállítója, szerzője, fordítója, főleg a szláv strukturalizmus és neostrukturalizmus, továbbá a populáris irodalom, ezen belül a detektívtörténet műfaji és értelmezésbeli kérdéseinek kutatója. | | | Keserű József  1975. április 13-án szül. Párkányban Keserű József irodalomkritikus, irodalomtörténész. Ugyanitt járt alapiskolába és gimnáziumba, Nyitrán szerzett magyar nyelv filozófia szakos képesítést 1998-ban. Komáromban kezdett tanítani, jelenleg is itt egyetemi oktató. | | | Polgár Anikó  1975. szept. 2-án Vágsellyén szül. Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, műfordító, Csehy Zoltán felesége. Vágfarkasdon nőtt fel, iskoláit is itt kezdte, Galántán érettségizett 1993-ban, majd 1998-ban előbb latinmagy., 2005-ben pedig ógörög szakos diplomát szerzett. 19971998-ban gimnáziumi tanár volt Galántán, 2003-tól egyetemi előadó, majd adjunktus Nyitrán. Verseskötetei jelentek meg, műfordítástörténettel foglalkozik, tanulmánykötetben értékelte az eddigi magy. Catullus-értelmezéseket, latin, újgörög, szlovék, cseh és finn gyelvből fordít. Dunaszerdahelyen él. | | | Krojer Angi 1975. nov. 23-én szül. Komáromban Krojer Angi (Örs Babett) költő. Gyermekkorában Hetényen élt, Nyitrán szerzett magy.filozófia szakos tanári oklevelet. Dunaszerdahelyen él, verseskötete jelent meg. | | | Nagy Péter, H.  A 2000-es évek elejétől Érsekújvárban él H. Nagy Péter (Bp., 1967. szept. 8.) irodalomtörténész, kritikus, esszéista. Tanulmányait szülővárosában végezte, jelenleg Nyitrán, ill. Komáromban egyetemi előadó. Lapot és könyvsorozatokat szerkeszt, többek közt könyvet írt Ady Endréről, Zalán Tiborról, Juhász R. Józsefről, egyéb tanulmánykötetei mellett külön kötetet szentelt a szlov. magy. költészet 1989 utáni paradigmaváltásának (Hagyománytörténés, 2007). | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
