 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Párkány (v. Esztergom vm.) - túrovo (Érsekújvári j.) |
Auer János Ferdinánd 1640 augusztusában vagy szeptemberében szül. Auer János Ferdinánd (Auer, Johann Ferdinand) naplóíró (megh. uo, 16981702 között?). 1663. aug. 7-én a párkányi csatában melyben Pozsony nemesi századának hadnagyaként vett részt esett a törökök fogságába, s közel tizenegy esztendőt, 1674-ig raboskodott Konstantinápolyban, szerfölött olvasmányos naplóját itt írta. | | | Kőváry György 1835. jan. 24-én halt meg Udvardon Kőváry György kat. egyházi író (szül.: ?). Nagyszombatban tanult bölcseletet, majd teológiát, 1810-ben szentelték pappá. Ettől kezdve Nagykéren, Tardoskedden, Hontfüzesgyarmaton, Párkányban, végül Udvardon működött. Prédikációi és gyászbeszédei jelentek meg. | | | Wertner Mór 1849. júl. 26-án szül. Ispácán Wertner Mór történetíró, orvosi szakíró (megh. Párkány, 1921. jún. 8.). Bécsben végzett orvosi egyetemet, Csicsón, Szencen, Pozsonyban, Muzslán működött orvosként, orvostörténeti, közegészségügyi dolgozatokat írt, történeti, geneológiai kutatásokat folytatott. | | | Pap Ferenc 1853. dec. 10-én Párkányban halt meg Pap Ferenc (Bilkei Pap) költő, kat. egyházi író (szül.: ?, 1797. dec. 26.), alkalmi versei, egyházi beszédei, erkölcsi tanításai láttak nyomtatásban napvilágot. | | | Sebők Zsigmond  1861. szept. 22-én szül. Párkányban (más adatok szerint Nánán) Sebők Zsigmond író, ifjúsági író (megh. Bp., 1916. jún. 4.). Gyermekirodalmi és ifjúsági művei hozták meg számára a népszerűséget az 1880-as évek közepétől, Dörmögő Dömötörrel a magy. gyermekirodalom ma is eleven figuráját teremtette meg. Párkányban, egykori iskolája falára 1998ban helyezték el emléktábláját, Nánán 1999-től évről évre Sebők Zsigmond Mesemondó Fesztivált rendeznek. | | | Esterházy János gróf  1901. márc. 14-én szül. Nyitraújlakon Esterházy János gróf, politikus, publicista, Esterházy Lujza öccse (megh. Mírov, 1957. márc. 8.), a két vh. közti csehszlov., ill. II. vh. alatti szlov. magy. történelem jelentős személyisége, a II. vh. után a csehszlov. magyarság elleni bosszúhadjárat mártírja. A gimnáziumot és a kereskedelmi akadémiát Bp.-en végezte, ahonnan hazatérve gazdálkodni, ill. politizálni kezdett, 31 évesen lett az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, továbbá parlamenti képviselője, 1936-tól pedig az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke volt. Szlovákiában maradt Csehszlovákia 1938-as felbomlása, ill. az első Szlovák Köztársaság megalakulása után is, mint a Magyar Párt elnöke egyedüli magy. képviselője volt a szlov. pa... Tovább... | | Névmutató: Esterházy Lujza | Molnár Imre | Balassa Zoltán | Ébert Tibor | Siposhegyi Péter | Boráros Imre | Nagy János | Gáspár Péter | Szelekovszky Magdolna | Buják Vince | | |
|
| Bertók Imre 1922. aug. 30-án szül. Kéménden Bertók Imre tankönyvíró, nyelvész, pedagógiai szakíró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet 1956-ban. Ezt követően Kéménd, Párkány, Vágsellye, Komárom voltak működésének állomásai, míg végül 1965-ben Pozsonyba került előbb tanfelügyelőnek, később pedagógiai intézeti, majd szakkiadói vezető lett, kutatóként, szakíróként főleg a nyelvoktatás módszertanával, ill. különböző nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott | | | Vércse Miklós  1932. nov. 26-án szül. Lidértejeden Vércse Miklós műfordító. Pozsonyban szerzett pedagógus képesítést, Nyékvárkonyban, majd Ipolyszalkán, 1964-től nyugdíjazásáig pedig Párkányban tanított. Ugyanitt él. Főleg szlovák irodalmi és ismeretterjesztő művek fordítója, népmese-átdolgozásai is ismertek. | | | Molnár János (1938) 1938. jan. 16-án szül. Garammikolán Molnár János vallástörténész, orientalista. Párkányi érettségi után Prágában végzett teológiát 1963-ban, közben szemitológiát és arabisztikát is tanult. Előbb Pozsonyban mint segédlelkész működött, 1968-tól Prágában tudományos kutató, többször járt a Közel-Keleten, később egyetemi tanár Prágában, Pozsonyban, Komáromban (itt tanszékvezető), mindeközben egy időben lelkipásztorként is tevékenykedett Rétén, Boldogfán, Szencen. | | | Csicsay Alajos  1938. ápr. 8-án szül. Csiliznyáradon Csicsay Alajos író, pedagógiai író. Pedagógiai gimnáziumot végzett Pozsonyban, majd Nyitrán kémiabiológia szakos képesítést szerzett, kezdetben Füzespusztán, ill. Muzslán, 1970-től Párkányban tanított, jelenleg is itt él. Elbeszéléskötetei, ismeretterjesztő művei, riportkönyvei jelentek meg, de mesekötetet is írt. | | | Sándor Károly 1938. szept. 9-én szül. Nagysallóban Sándor Károly helytörténész, muzeológus, költő. Gyermekkorát Sáróban töltötte, Párkányban érettségizett, Prágában ref. lelkészi, Pozsonyban történelem szakos képesítést szerzett. Léván él. Helytörténészi, muzeológusi, művelődés- és közösségszervezői tevékenysége mellett verseskötete, ill. gyermekverskötete is megjelent. | | | Presinszky Lajos 1939. dec. 10-én szül. Nagycétényben Presinszky Lajos helytörténész. 1957-ben érettségizett Párkányban, 1960-ban földrajztörténelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Nagycétényben, Nagylégen, Nagyszarván tanított, majd pártszolgálatba lépett Dunaszerdahelyen, 1990-től a városi honismereti ház vezetője Somorján. Tucatnyi falumonográfia szerzője, helytörténeti összeállítások szerkesztője. | | | Popély Gyula  1945. jún. 8-án szül. Abarán Popély Gyula történész, politikus, a csehszlov. magyarság két vh. utáni történetének, ill. iskolatörténetének kutatója, forrásértékű egyesület- és oktatástörténeti monográfiák szerzője. Nagymihályon érettségizett, magy.szlov. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1968-ban. Ezt követően gimnáziumi tanár Szencen, 1972-től különböző intézményeknél tudományos munkatársa volt, 1978-tól részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság munkájában, 1992-ben politikai pártot alapított, 19911997 között iskolaigazgató volt Pozsonyban, ekkor kormányellenes magatartása miatt állásából elbocsátották, 2000-től egyetemi tanár, később tanszékvezető, majd rektorhelyettes Bp.-en. Egyesület-, iskola- és polit... Tovább... | | | Varga Erzsébet 1951. jan. 12-én szül. Kisújfalun Varga Erzsébet költő, műfordító, szerkesztő (megh. Pozsony, 1999. ápr. 8.). Tanulmányait szülőfalujában és Köbölkúton kezdte, Párkányban érettségizett 1969-ben, majd Pozsonyban szerzett magy.latin szakos oklevelet 1974-ben. Ettől kezdve újságíró, lapszerkesztő, 1990-től könyvkiadói szerkesztő volt ugyanitt. Verseskötetei, gyermekverskötetei jelentek meg, cseh és szlov. ismeretterjesztő és gyermekirodalmat fordított, Pozsony-, ill. Szlovákia-útikönyvet is írt. | | | Mészáros Ottó  1963. máj. 27-én szül. Párkányban Mészáros Ottó költő, performer, Kassán, gépészeti szakközépiskolában érettségizett, az érsekújvári Iródia tagja 19831986 között, a Stúdió ERTÉ egyik alapítója 1987-ben, verseskötete jelent meg, performerként számos nemzetközi fesztiválon vett részt. | | | Juhász R. József  1963. júl. 18-án szül. Párkányban Juhász R. József költő, performer, az Iródia-mozgalom egyik vezéregyénisége 19831986-ban. Három társával 1987-ben megalapította a Stúdió ERTÉ művészetszervező csoportot, nemzetközi alternatív művészeti fesztiválokat hozott létre, performerként nemzetközi fesztiválok résztvevője volt, vizuális munkái ugyancsak nemzetközileg elismertek. Érsekújvárban él, ahol 2000-ben Jozef Cseressel Kassák Intermediális Kreativitás Központot alpított. | | Névmutató: Cseres, Jozef | | |
|
| Liszka Györgyi, Cs.  1963. okt. 2-án szül. Párkányban Cs. Liszka Györgyi szerkesztő, újságíró, Csanda Gábor felesége, Liszka József húga. Köbölkúton nőtt fel, Pozsonyban él, interjú-, ill. naplókötetet jelentetett meg (Ezüstszálon, 2003, Lilla naplója III., 2005). | | | Csepécz Szilvia  1965. máj. 19-én Érsekújvárban szül. Csepécz Szilvia (vm. Csepécz) költő, író. Párkányban nőtt fel, itt érettségizett 1982-ben, ezt követően különböző munkakörökben dolgozott, 1991-től újságíró, közben újságírói képesítést szerzett. Az Iródia tagja volt 19831986-ban, verseskötetei, gyermekkönyvei jelentek meg, s egy regénye is napvilágot látott. | | | Hajtman Béla  1966. jún. 28-án Párkányban szül. Hajtman Béla író. Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet, tanított Érsekújvárban, Udvardon, jelenleg Léván gimnáziumi igazgató. | | | Zalaba Zsuzsa  1970. jún. 2-án szül. Párkányban Zalaba Zsuzsa költő, műfordító, performer, szerkesztő. Érsekújvárban érettségizett, 1990-től újságíró Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, 2002-től Bp.-en, ill. Bécsben él, verseskötetei jelentek meg, 2003-tól interaktív mesehonlapot szerkeszt. | | | Keserű József  1975. április 13-án szül. Párkányban Keserű József irodalomkritikus, irodalomtörténész. Ugyanitt járt alapiskolába és gimnáziumba, Nyitrán szerzett magyar nyelv filozófia szakos képesítést 1998-ban. Komáromban kezdett tanítani, jelenleg is itt egyetemi oktató. | | | Baranyovics Borisz  1986. okt. 30-án szül. Pozsonyban Baranyovics Borisz költő, rapper. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Bp.-en egyetemista (magy., ill. néprajz szak), Párkányban él, verskötete jelent meg. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
