|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
Október |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Zólyom (Zólyom vm.) - Zvolen (Zólyomi j.) |
Bornemisza Péter 15481533 lözött Kassán tanult Bornemisza Péter (Petrus Absternius, Petrus Absternius Pannonius de Pest, Pest, 1535. febr. 22. Rárbok, 1584 első fele) író, költő, a magyar humanista ir. és protestanizmus egyik legnagyobb alkotója, prédikációgyűjteményei alapján a régi magy. próza mestere, Balassi Bálint nevelője. Kassai tanulóideje alatt ifjonti csínnyel igyekezett megtéríteni Feledi Lestár kapitányt, amiért két hétre börtönbe került, de végül is sikerült megszöknie. 15571563 között Németországban, Itáliában volt tanulmányúton, ill. Bécsben tanult, itt adta ki Elektra-átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élektrájábol, 1558). Ezt követően a Balassi család udvari papja és Balassi Bálint nevelője Zólyomban, majd 1570-től Galg... Tovább... | | Névmutató: Balassi Bálint | Feledi Lestár | Balassi István | | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Rárbok (Nádasfő, Rohoník, Szl.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Bécs (Wien, A.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Galgóc (Hlohovec, Szl.)-Hlohovec (Galgóci j.) | Sempte (intava)-intava (Galántai j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Detrekő (Plavecké Podhradie, Szl.) Széleskút (Solonica, Szl.) | Kassa-Koice | | | | Balassi Bálint gróf 1554. október 20-án szül. Zólyom várában Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar reneszánsz, ill. a mindekori magy. költészet kiemelkedő képviselője. Zólyomban csupán kora gyermekkorát töltötte, nevelője a család lelkipásztora, Bornemisza Péter volt. Alsóbb iskoláit Besztercebányán végezte, ifjúkora többnyire Liptóújváron telt (de Kékkő, Végles, Divény vára is az övék volt). A magyaron kívül szlovákul, horvátul, latinul, németül, olaszul, románul egyaránt jól beszélt. 1572-ben apjával együtt részt vett I. Rudolf pozsonyi koronázási ünnepségein, ahol költőnk juhásztáncával kápráztatta el a könryezetében levőket. Zajos-zaklatott életéhez a szerelmi viszontagságok, kalandok, birtokperek, személyes viszálykodások, botrányok is hozzátartoztak. ... Tovább... | | | Lépes Bálint Az 1580-as években Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult Lépes Bálint (Győr, 1570 uo., 1623. ápr. 26.) kat. egyházi író, diplomata, a magyar ellenreformáció vezető képviselőinek egyike. Többek között zólyomi, majd nyitrai főesperes, később nyitrai püspök, 1619-től győri püspök. Imái, prédikációia magyar kora barokk jelentős teljesítményei. | | | Esterházy Miklós gróf 1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek. | | Névmutató: Rákóczi György, I. | | | | | Zólyomi Perina Boldizsár 1620-ban vagy 1624-ben felthetően Semptén halt meg Zólyomi Perina Sámuel ev. egyházi író (szül. Szielnic, ?). Többek közt Zólyomban, Kassán, Homonnán tanult, 1607-től Sempte, majd Szered lelkésze, 1613-tól ismét Semptén van. | | | Balassa Bálint gróf Feltehetően 1626-ban született Kékkőn Balassa Bálint költő, Balassi Bálint távolabbi rokona (megh. Zólyom, 1684. jan.), a nagyszombati jezsuitáknál nevelkedett, később Bécsben tanult, ellene volt a protestantizmusnak és a kuruc mozgalmaknak, eseménydús, zaklatott életet élt, főleg szerelmes verseket írt. | | Névmutató: Balassi Bálint | | | | | Tomka Szászky János 1694. szept. 7-én szül. Zólyomban Tomka Szászky János (Szászky) földrajzi szakíró (megh. Pozsony?, 1762. aug. 26.). Tanulmányai Rozsnyóhoz, Besztercebányához, Győrhöz, Pozsonyhoz kötötték, 1732-től Pozsonyban tanított. Bél Mátyás munkatársa volt, ismert egyetemes földrajza, melyben nagy terjedelmet szentelt Magyarország földrajzának is. | | | Fiala Jakab 1733. okt. 1-jén Breznóbányán halt meg Fiala Jakab iskoladráma-szerző, költő (szül. Rákos, 1697. febr. 2.). 1714-ben belépett a piarista rendbe, 1723-ban pappá szentelték, több felső-magyarországi városban így Breznóbányán is lelkészként működött. | | | Diner-Dénes József 1857. jún. 27-én Liptószentmiklóson szül. Diner-Dénes József (Diner József) publicista, művészettörténész (megh. Párizs, 1937. aug. 5.). Tanulmányait Zólyomban, ill. külföldön végezte, később újságíró lett Pesten. A szociáldemokrácia híve, 1918-ban a Károlyi-kormány politikusa, 1919-től Párizsban élt, könyvet írt Leonardo da Vinciről és a reneszánszról (1906), francia nyelvű életrajzot Marx Károlyról(1937). | | Névmutató: Vinci, Leonardo da | Marx, Karl | | | | | Bartók Béla Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával akinek családja eredetileg Pozsonyból származott első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (ahy, Szl.)-ahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Vežký Meder, Szl.)-Vežký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | | | | Zólyomi Antal 1902. jún. 24-én szül. Zólyomi Antal (Jacobs Ervin, Várkonyi Péter, Clementis Ervin) műfordító, író (megh. Pozsony, 1986. jún. 8.). Aszódon érettségizett, Bp.-en végzett jogot, 1946-tól Pozsonyban volt tisztviselő, regényt írt, operettlibrettót, cseh és szlov. irodalmi és ismeretterjesztő műveket fordított magyarra. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|