| Rendezvények: Gömörország– 9 éve |
A lap mutatványszáma a Tiszavirág c. folyóirat tematikus számaként jelent meg 1999 őszén.
Az első szám 2000-ben hagyta el a nyomdát. Azóta folyamatosan jelenik meg, negyedéves periodicitással. Megjelent a lapnak egy különszáma is, Petőfi Sándor rimaszombati egészalakos szobrának ünnepélyes felavatása (2004) alkalmából, illetve egy A5-ös formátumú emlékszám a megjelenés 5 éves jubileumára. A folyóirat alcímében „az északi magyar peremvidék fórumaként” jelzi magát. Ez a megjelölés földrajzilag a Garamtól a Hernádig terjedő régiót, a történeti Hont, Nógrád, Kis-Hont, Gömör, Torna és Abaúj vármegyéket jelenti. Példatára és eredendő érdeklődési köre az itt élő palóc-magyarság. „Fórum kíván lenni, amely összekapcsolja a fekvésében és sorsában egyaránt közeli Ipolyságot Losonccal, Fülekkel, Rimaszombattal, Tornaljával, Rozsnyóval és Szepsivel – miközben mindenkoron kitekintéssel kíván lenni minden égtáj felé...“ „Gömörország“ egy Hely, amely – konkrétságával – a Kozmoszhoz köt bennünket, s szembeszegezhető a globalizáció lélektelen trendjeivel…“ – írta a folyóirat első évfolyamának 1. számában Tőzsér Árpád, a lap fővédnöke. A Gömörország nem kifejezetten tudományos periodikum, nem irodalmi vagy művészeti folyóirat, s nem is közéleti lap. Sokkalta inkább: mindez egyben. Hasábjain egyaránt helyet kapnak tudományos igényű tanulmányok és közlemények, művészeti és irodalmi alkotások, azok elemzése, valamint közéleti tárgyú írások. Talán leginkább a „regionalisztika“ („gömörológia”) kifejezés az, amely leghívebben tükrözi a folyóirat arculatát. Profilját tekintve egyedül áll a felvidéki magyar lapkiadás palettáján. A lap fokozatosan nyerte el a jelenlegi sajátos arculatát. A Vezércikk általában a témához, illetve az adott időszak egy-egy meghatározó társadalmi mozzanatához, jelenségéhez kapcsolódik. Minden lapszámnak van egy súlyponti témája. (Néhány téma az eddigiek közül: a jogfosztottság évei; népi hagyományaink; oktatásügy; a középkor évszázadai; 1848/49; Szombathy Viktor születésének centenáriuma; nemzeti kulturális örökségünk múzeumi megőrzése; a hontalanság évei; a Don-kanyar emlékezete; nyelvi hagyományaink; a hazáért és a szabadságért 1703–1711; a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium jubileuma; országunk és Európa; Petőfi Sándor rimaszombati szobra; Balassi és Gyöngyösi emlékezete; az északi magyar géniusz; közösségi „bűn” és bűnhődés a 20. században; népélet északon; egy sorsfordító félszázad; művészet, hit és közösségépítés; az első virtuális európai ország; a gömöri polgárság humora; Párizs 1947; egy elfeledett magyar író, Gömöry Olivér; Árpád nagyfejedelem és népe; gyűjtők és gyűjtemények…). A kiemelt témához kötődő irások – egyéb, honismereti témájú közlésekkel együtt – a Lássátok feleim rovatban jelennek meg. A Futárszalon az irodalom és művészet rovata. További rovatok: Emlékezetünkre (emlékezetes írások, évfordulók), Emberek – művek – események, az utóbbin belül tallózó Könyvről könyvre és Lapról lapra címen, Agóra (a közélet rovata), esetenként a Heted-hét magyar ország és Örvénytár (dokumentumok, hivatalos közlemények). A lap eredendően a fentebb körülhatárolt régió olvasói számára készül. A lehető legszélesebb olvasótábort kívánja megszólítani, ezért törekszik a közérthetőségre. Az elmúlt 6 esztendő alatt majd 300 szerző tisztelte meg a folyóiratot írásaival. Vannak köztük komoly szakmai múlttal bíró tudományos kutatók, a szó tágabb értelmében vett honismeret művelői, s kezdő alkotók és tollforgatók is. (Az utóbbiak részére Kiskapu a Parnasszusra címen biztosítunk közlési lehetőséget.) A folyóirat a kezdetektől 1 000 példányban jelenik meg. A kiadáshoz szükséges pénzt pályázati úton a Szlovák Köztársaság Művelődési Minisztériumának a kisebbségi lapkiadásra szánt keretéből, a NKÖM-NKA környezetkultúra és ismeretterjesztés szakmai kollégiumától, a Szülőföld Alaptól és más alapítványi forrásokból fedezzük évről évre. A folyóiratnak főállású szerkesztője soha nem volt, s pillanatnyilag sincs. A szerkesztőbizottság tagjai földrajzilag lefedik a lap által jegyzett régiót (nyugatról keletre haladva): B. Szabó Márta és Pálinkás Tibor (Ipolyság), Gyetvai Zoltán, Puntigán József (Losonc), Gaál Lajos, Hizsnyan Géza, B. Kovács István (Rimaszombat), Bodnár Mónika (Putnok), Beke Zoltán és Kovács Ágnes (Rozsnyó), Mihályi Molnár László (Szepsi). Főszerkesztő: B. Kovács István, szerkeszti (2008-tól): Kövesdi Károly Honlapját (www. gomorország.sk) Gyetvai Zoltán szerkeszti. A folyóirat a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társaság, a Gömörország Polgári Társaság és a Simonyi Alapítvány hivatalos fóruma is. A Gömörország küllemében és tartalmában jelentős változáson ment át megjelenése óta. Formátuma a kezdektől A 4-es, napjainkban általában 90 oldalon jelenik meg, színes borítóval, belül fekete-fehér kivitelben, 4-6 oldal terjedelmű színes betéttel. A losonci EX-PRINT nyomdában készül. Terjesztése a Madách-Posonium üzlethálózatával, illetve egyéni terjesztők bevonásával történik.
|
|
|
|
| |
Kapcsolódó linkek | |
Hír értékelése | |
Parancsok | |
|