Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 19938
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen jártak itteni kultuszának kialakításában. Fontos szerepet játszott ebben a pozsonyi Toldy Kör is, mely egyik fontos feladatának Petőfi-ünnepélyek szervezését és -emléktáblák kezdeményezését tekintette. Pozsonyban a költő több verset is írt (Búcsú, Török Gyula emlékkönyvébe, Erdő szélén, Fürge méh, Távolból, Az én mátkám, Ki vagyok én?, Nem mondom meg stb.). 1841-ben ismét meglátogatta Selmecbányát, Komáromban Jókai Móréknál járt (1842-ben, lásd a Dunán c. versét), Eperjesen 1845-ben, mely látogatásának emlékét Az erdei lakon kívül további öt verse őrzi. Úti jegyzetek, valamint Úti levelek c. művében pontosan beszámol 1845-ös, illetve 1847-es hosszabb felső-magyarországi útjáról, amikor is előbb Kassát, Eperjest, Lőcsét, Szepesváralját, Késmárkot, Iglót, Nagyveszverést, Rozsnyót, Berzétét, Pelsőcöt, Rimaszombatot, Sajógömört, Gortvakisfaludot, Várgedét, Salgó várát, Füleket, Losoncot, Vecseklőt és Hajnácskőt, majd Bejét, Tornalját, Királyhelmecet, Leleszt, Gácsot, Rimaszombatot meg Losoncot ejtette útba. Ezek a látogatásai több versre ihlették, murányi kiruccanásának emlékét Szécsi Mária c. verse őrzi. A mai Szlovákia területén, ill. a (cseh)szlovákiai magyarság körében mindig is erős volt a Petőfi-kultusz. A selmecbányai líceum falára már 1896-ban Petőfi-emléktábla került, a Petőfi Sándor – Tompa Mihály – Kerényi Frigyes közti költői verseny tárgyának, az erdei laknak a helyét az egyik Eperjes környéki erdőben emlékoszloppal jelölte meg az utókor. Pozsonyban újabban a Medikus-kertben áll Radnai Béla 1911-ben felavatott Petőfi-szobra. A szobrot eredetileg Fadrusz János szerette volna elkészíteni, amit azonban megakadályozott a művész halála, így jutott a feladat az ugyancsak pozsonyi Radnainak. Művét legelőször a mai Hviezdoslav téren állították fel, ám a főhatalomváltás után a csehszlovák hatóságok 1919-ben lebontották, s egy raktárba került, hollétét a sarlós fiatalok derítették ki. 1955-ben a pozsonyi ligetben állították fel újra, ahol rendszeresen megrongálták, megcsonkították. Gondozására az új évezred elején Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság alakult, mely azt felújíttatta, s a Medikus-kertben – reményei szerint védetteb helyen – állíttatta fel, ahol azonban azóta már ugyancsak megrongálták. Szobra van még Petőfinek Rimaszombatban (Izsó Miklós gipsztervét bronzba öntötte Győrfi Lajos), Királyhelmecen (1998-tól), mellszobra Búcson (1998-tól, Szabó István műve), reliefje Rimaszombatban, Rozsnyón (1992-től), emlékműve (1999-től) Gicén, emléktáblája Losoncon, Sajógömörön, Leleszen, Rimaszombatban (1939-től), Bején (1994-től), Pelsőcön (2000-től), Várgedén (1971-től), Vecseklőn (1990-től), Királyfiakarcsán (1998-tól), Nyárasdon (1995-től, Lipcsey György munkája). A költő pozsonyi tartózkodásairól Szalatnai Rezső írt könyvet (Petőfi Pozsonyban, 1954). Számos szlovákiai településen neveztek el róla utcát (pl. Komáromban), több művelődési intézmény, csoport – pl. az 1960-as években a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub vagy Petőfi Irodalmi Színpad – róla kapta a nevét.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.70 másodperc