Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
November
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 19671
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Ipolyság (v. Hont vm.) - Šahy (Lévai j.)
Vértes József
1861. jún. 14-én Ipolyságon szül. Vértes József (Vértess, 1886-ig Winter) író, vegyészeti szakíró (megh. Auschwitz, 1944. jún. 17.). Tanulmányait Bécsben, Münchenben és Budapesten végezte, majd tanítani kezdett (1890-től többek közt Nyitrán is). Egymás után láttak napvilágot regényei, novellái, színműveket írt, s vegyészeti, ill. áruismereti szakmunkákat jelentetett meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sajó Sándor
1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 1891–1893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL, http://www.hvim.hu/programajanlo/irodpalyazatsajo.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Keresztes Pál
1893. nov. 8-án szül. Komáromban Keresztes Pál tankönyvíró (megh. Kiskomárom, 1970. május. 2.). Szülővárosában érettségizett, magy.–latin szakos tanárként végzett Bp.-en, az államfordulat után a két vh. közti Csehszlov. több városában tanított (Komárom, Érsekújvár, Kassa, Ipolyság). Irodalomtörténeti, ill. nyelvtankönyveket írt.
Bartók Béla
Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább...
Forrás: CSEHI Á., MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Farkas István
1900. máj. 18-án Turócszentmártonban szül. Farkas István író, műfordító, lapszerkesztő 1900. máj. 18-án (megh. Szentgyörgy, 1975. dec. 23.). Az 1920–1930-as években Ipolyságon volt tanító, ide esik írói, szerkesztői, közéleti tevékenységének zöme. Novellákat, regényeket írt, szlovák prózaírókat fordított, s szerkesztette A Hét (1929–1934), ill. a Magyar Család (1934–1938) c. lapokat. A korszakra vonatkozó emlékeit a Négy haza polgára c., több mint ezer oldalas, kéziratban maradt visszaemlékezésében örökítette meg. Élete utolsó évtizedeit töltötte Szentgyörgyön töltötte.
Manga János
1906. jún. 24-én szül. Pereszlényben Manga János néprajzkutató (megh. Bp., 1977. szept. 2.). Ipolysági érettségi után tanítói oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Szécsénkében, majd Pozsonyligetfaluban, 1940-től pedig Ógyallán tanított (közben bölcsészdoktori oklevelet szerzett Bp.-en). 1945 után előbb Balassagyarmaton működött, majd Bp.-en élt és dolgozott. Főleg a népszokások, a népzene, a népi hangszerek és a népművészet képezték kutatásai tárgyát. Születésének 100. évfordulóján, 2006-ban Manga János Emléknapot tartottak Ipolyságon.
Forrás: CSSZMIL, LISZKA, MNL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mártonvölgyi László
1910. nov. 5-én szül. Turócszentmártonban Mártonvölgyi László (Martincsek) művelődéstörténész, kritikus (megh. Nyitra, 1984. nov. 11.). Tanulmányait Nyitrán, Pápán, Ipolyságon kezdte, Pozsonyban végzett jogot, majd Nyitrán nyitott ügyvédi irodát. Helytörténeti, művelődéstörténeti közleményeket írt, Dallos Istvánnal együtt létrehozta a nyitrai Híd egyesületet, 1939–1944 között szerkesztette a Magyar Albumot. a II. vh. évei alatt Fábry Zoltán nála helyezte letétbe a Palackposta kéziratát.
Sinkó Ferenc
1919. júl. 19-én szül. Gyerken Sinkó Ferenc író, műfordító (megh. Bp., 1900. nov. 6.). Ipolyságon érettségizett, Prágában végzett jogot, 1933–1939 között a katolikus Új Élet szerkesztője, főszerkesztője Kassán. 1939-ben Bp.-re költözött. Különböző lapok szerkesztője, elbeszélések, regények szerzője, vallásos szellemiségű könyvek összeállítója volt. Tanulmányokban foglalkozott a két vh. közti csehszlov.. magy. ifjúsági mozgalmakkal, de a vallásos néprajz, a régi magy. és egyházi ir., valamint a szakrális zene világában is otthon volt. Szülőfalujában, Gyerken emléktáblát kapott 2004-ben, 2006-ban Magyarországon a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége Sinkó Ferenc-díjat alapított pályakezdő újságírók jutalmazására. .
Gál Zsuzsa
1913. febr. 4-én Ipolyságon szül. Gál Zsuzsa költő, műfordító, zenetörténész (megh. Bp. 1979. nov. 8.). Bp.-en végzett zeneművészeti főiskolát, ifjúsági, ill. ismeretterjesztő művein kívül monográfiát írt Kodály Zoltánról (1972).
Garai István
1915. szept. 12-én Nagyölveden szül. Garai István költő. 1941-ben szerzett tanári oklevelet, ezt követően Dunaszerdahelyen, majd Ipolyságon, 1945-től Békéscsabán tanított. A szlov.-i magyarok üldöztetését is versbe foglaló Mesekirály (1948) c. kötetéért két év börtönre ítélték. Latin nyelvű verseket is írt.
Turczel Lajos
1917. szept. 2-án Ipolyszalkán szül. Turczel Lajos irodalomtörténész, kritikus, művelődéstörténész (megh. Érsekújvár, 2007. szept. 26.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Ipolyságon kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Bp.-en végzett jogot 1942-ben. 1951-től Komáromban gimnáziumi tanár, majd igazgató, 1954-ben Pozsonyban tanári oklelevet szerzett, ettől kezdve ugyanitt főiskolai, majd egyetemi tanár (egy időben tanszékvezető). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom egyik legnagyobb hatású kritikusa és irodalom-, ill. művelődéstörténésze, a magyar irodalom- és művelődéstörténet-írást számos eredménnyel, korszakmonográfiával, forrásfeltárással, dokumentumközléssel gazdagította. Legfontosabb műve a Két kor mezsgyéjén (1967) c. az 1918–1938 kö... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZEBERÉNYI-1, SZEBERÉNYI-4, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyönyör József
1920. okt. 25-én szül. Szalatnyán Gyönyör József politológus, jogtörténész, közíró (megh. Ipolyság, 2003. jan. 13.). Ipolyságon érettségizett, Bp.-en tanult jogot, 1969-től Pozsonyban működött. A II. vh. utáni csehszlov. magy. tudományosság kiemelkedő személyisége, legfőbb vizsgálódási területe a csehszlov. magyarság államjogi helyzete, valamint a kétnyelvűség, a nyelvhasználat kérdései stb. Alapvető műve az Államalkotó nemzetiségek (1989), további fontos publikációi: Határok születtek (1992), Közel a jog asztalához (1992), Terhes örökség (1994) stb.
Bertók Imre
1922. aug. 30-án szül. Kéménden Bertók Imre tankönyvíró, nyelvész, pedagógiai szakíró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1956-ban. Ezt követően Kéménd, Párkány, Vágsellye, Komárom voltak működésének állomásai, míg végül 1965-ben Pozsonyba került előbb tanfelügyelőnek, később pedagógiai intézeti, majd szakkiadói vezető lett, kutatóként, szakíróként főleg a nyelvoktatás módszertanával, ill. különböző nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sági Tóth Tibor
1928. márc. 27-én Léván szül. Sági Tóth Tibor (Tóth Tibor) műfordító, pedagógiai szakíró. Iskoláit szülővárosában és Ipolyságon kezdte, Kassán tanítói, Besztercebányán, ill. Pozsonyban tanári képesítést szerzett, 1953-tól az ipolysági magy. gimnáziumban tanított, szlovák irodalmat fordított magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bolyky János
1937-től lapszerkesztő Ipolyságon Bolyky János (Lucfalva, 1897. dec. 7. – Ausztria, 1946) költő. Érsekújváron, ill. Bp.-en volt gimnazista, Németországban mérnöki oklevelet szerzett, a két vh. között Udvardon is élt, 1944-ben Ausztriába ment.
Zsilka Tibor
1939. jan. 29-én szül. Paláston Zsilka Tibor (Tibor Žilka, Kálnássy) nyelvész, irodalomteoretikus, szakszótáríró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, 1962-től Nyitrán főiskolai oktató, egyetemi tanár, 1993-tól Piliscsabán is tanít, jelenleg tanszékvezető. Kutatási területe a fordításelmélet, a stilisztika, nyelvészeti statisztika, szemiotika, lexikográfia. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, 1977-ben poétikai szótárt tett közzé.
Erdélyi Margit, L.
1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.–szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gágyor Péter
1946. ápr. 6-án Ipolyságon szül. Gágyor Péter színházi rendező, színműíró, műfordító, közíró. 1971-ben került Kassára, itt Szép Szó néven kisszínpadot alapított, majd a Thália Színpad rendezője volt. 1983-ban Magyarországra települt, 1988-ban az NSZK-ba emigrált. A rendszerváltás után ismét bekapcsolódott a szlov. magy. színházi életbe. Színművei, mesejátékai kötetben is megjelentek (Isten veled, Monarchia, 2004, Mesedrámák, 2007), 2006-ban regénnyel jelentkezett (Ezek).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nevizánszky Gábor
1949. aug. 18-án szül. Ipolyszakállason Nevizánszky Gábor régész. Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban tanult régészetet 1973-tól, ez időtől Nyitrán régész. Kutatásai fő területe a rézkor és a magy. honfoglalás kora. Összeállította Hont megye régészeti irodalmának jegyzékét, ill. Csallóköz régészeti bibliográfiáját.
Varga Imre (1950–)
1950. febr. 5-én szül. Kisgyarmaton Varga Imre költő, esszéíró, műfordító. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Ipolyságon érettségizett 1968-ban, pozsonyi egyetemi tanulmányait félbehagyta. 1972-től Pozsonyban előbb korrektor, majd lapszerkesztő, 1982-ben áttelepült Magyarországra, jelenleg Tinnyén él. Az 1970-es Egyszemű éjszaka c. versantológia és nemzedéke egyik meghatározó költője, verseskötetei Magyarországon is kedvező kritikai fogadtatásra találtak. Gyermekvers- és mesekönyvein kívül többkötetnyi szociografikus mélyinterjút, élettörténet-rekonstrukciót is publikált.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss László
1950. márc. 18-án Ipolyságon szül. Kiss László orvostörténész. Palásti gyermekkor után Ipolyságon érettségizett, majd 1975-ben orvosi egyetemet végzett Pozsonyban. Előbb kórházi orvos szülővárosában, 1990-től körzeti orvos Csilizradványon. A mai Szlovákia területéhez kapcsolódó orvostörténeti hagyományok kutatója, érdekfeszítőek az ismert emberek patográfiáját bemutató könyvei is. Egészségügyi felvilágosító és orvosi szaktanácsadással foglalkozó publicisztikája szintén népszerű az olvasók körében.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csáky Károly
1950. okt. 24-én szül. Kelenyén Csáky Károly helytörténetíró, művelődéstörténész, költő,  néprajzkutató, pedagógus. Ipolyságon érettségizett, 1973-ban Nyitrán magy.–angol szakos tanári képesítést, 1983-ban doktori oklevelet szerzett. 1999-ben Debrecenben etnográfussá avatták. Tanított Ipolybalogon, Ipolyságon alapító igazgatója volt a Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű  Egyházi Alapiskolának és Nyolcosztályos Gimnáziumnak; jelenleg Palsáton oktat. A II. vh. utáni (cseh)szlov.magy. néprajzkutatás, hely- és művelődéstörténet-írás  egyik legfontosabb teljesítménye az övé. Könyvet írt Mikszáth Kálmán szülőföldi kötődéséről (1996), Irodalmi kapcsolatok címmel pedig három fontos kötetet jelentetett meg (2004, 2005, 2006). Publikált iskolatö... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hunčík Péter
1951. máj. 25-én szül. Ipolyságon Hunčík Péter (Somos Péter) író, közíró, orvosi szakíró, etnopszichológus, szerkesztő. Szülővárosában tett érettségije után Pozsonyban szerzett orvosi diplomát, jelenleg Dunaszerdahelyen él. Széles körű publicisztikai és közéleti tevékenysége mellett a kisebbségi kérdés, ill. a különböző etnikumok együttélésének szakértője, társadalomelemzőként is jelentős eredményeket ért el, Határeset (2008) címmel regényt írt.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyurgyík László
1954. jún. 18-án Ipolyságon szül. Gyurgyík László szociológus, demográfus. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban végzett szociológiát, azóta is itt él. Fontos tanulmányokat, monográfiákat tett közzé a (cseh)szlovákiai magyarság népességmozgásával, ill. demográfiai mutatóival kapcsolatban, pl. Magyar mérleg (1994), Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság tükrében (2004).
Csáky Pál
1956. márc. 21-én szül. Ipolyságon Csáky Pál író, közíró, politikai szakíró, politikus. Szülővárosában érettségizett, Pardubicén 1980-ban vegyészmérnök lett, majd évtizedig Léván dolgozott a szakmájában. 1990-ben politikai pályára lépett, 1998–2006 között miniszterelnök-helyettes, jelenleg a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Pozsonyban. Írásai az 1980-as évek elejétől jelennek meg, elbeszélés- és publicisztikai kötetei láttak napvilágot.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Molnár Imre
1956. nov. 26-án szül. Ipolyságon Molnár Imre (J. Molnár) történész, diplomata. Ipolyságon érettségizett, Bp.-en végzett történelem–szociológia szakot 1986-ban, azóta is itt él. Jelentős művelődésszervezői tevékenysége, alapvető feltárásokat végzett a csehszlov. magyarság 1945–1948 közötti időszakával, további vallási életével kapcsolatban, Esterházy János életének, művének első, s egyik legszorgosabb kutatója (Esterházy János, 1997, ez lengyelül is megjelent 2004-ben), monográfiát írt Deákiról (2002).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Turczi Árpád
1966. dec. 20-án szül. Ipolyságon Turczi Árpád költő. Iskoláit szülővárosában kezdte, kereskedelmi főiskolát végzett Bp.-en. Előbb Ipolyságon tanít, később Pozsonyban, majd Dunaszerdahelyen szerkesztő, újságíró. Verseskönyvei jelentek meg, Madban él.
Forrás: CSSZMIL, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=107
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tóth Anikó, N.
1967. jún. 5-én szül. Zselizen N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, színműíró. Selmecbányai érettségi után Bp.-en szerzett magy.–könyvtáros szakos oklevelet. 1991–1992-ben Paláston tanított, ezt követően Ipolyságon előbb alapiskolai, jelenleg gimnáziumi tanár. Az Iródia-mozgalom tagja 1983–1986 között, meséskönyvek (legutóbb: Tükörkönyv, 2008), gyermekszínművek (Dülle és Kandika, 2003), novellás- és tanulmánykötetek szerzője, írt egy könyvet Mészöly Miklósról (Szövegvándor, 2006), s megjelentetett egy regényt (Fényszilánkok, 2005) is.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benyovszky Krisztián
1975. márc. 22-én szül. Ipolyságon Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, irodalomkritikus. Magy.–szlovák szakot végzett Nyitrán 1986-ban, azóta ugyanitt egyetemi oktató. Érsekújvárban él, tanulmánykötetek összeállítója, szerzője, fordítója, főleg a szláv strukturalizmus és neostrukturalizmus, továbbá a populáris irodalom, ezen belül a detektívtörténet műfaji és értelmezésbeli kérdéseinek kutatója.
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 1.14 másodperc