Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
November
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 21955
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Léva (Bars v.) - Levice (Lévai j.)
Tinódi Sebestyén
1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazy Ferenc
1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pállya István
1740. szept. 10-én Léván szül. Pállya István iskoladráma-szerző (megh. Pest, 1802. ápr. 6,).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bokross Ferenc
1782. márc. 13-án Sissón szül. Bokross Ferenc kat. egyházi író, versszerző (megh. Léva, 1836. jan. 22.). 1799-től többek között Privigyén, ill. Podolinban is tanított, 1831-től Léván működött.
Forrás: MIHSZL? SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Botka Tivadar
1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dobay Elek
1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza.
Csery József
1807. szept. 11-én szül. Korponán Csery József költő, nyelvész, történetíró (megh. Pest, 1866. szept. 23.). Gimnzáiumba szülővárosában, ill. Léván járt, majd Szegeden filozófiát hallgatott, Pesten pedig jogot végzett, 1836-tól a pesti Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Latin és magy. versei maradtak fenn, 1680-og feldolgozta a pesti egyetem történetét, nyelvtani munkákat írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Birányi Ákos
1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 1844–1845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubriczky András
1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csaplár Benedek
1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiszlingstein Sándor
1852. jan. 14-én Léván szül. Kiszlingstein Sándor bibliográfus (megh. Bp., 1913. ápr. 16.). Komáromban tanult könyvkereskedést, majd vidéki vidéki városok után 1891-től Budapesten van, biblográfiai folyóiratot alapít, bibliográfiákat szerkeszt, 1876–1895-re vonatkozóan elkészíti A magyar irodalom húsz éves statisztikáját (1897).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Reviczky Gyula
1855. ápr. 9-én szül. Vitkócon Revivzky Gyula költő, író, kritikus (megh. Bp., 1889. júl.11.), a 19. sz. második felének egyik legizgalmasabb költője, a magy. szimbolizmus előfutára. Születését különböző bonyodalmak kísérték, Nemesjácon keresztelték, hároméves koráig élt Vitkócon, ahonnan apja családjával Lestyénbe költöztek (Vitkócon hagyva édesanyját), majd Alsókubinban élt. Iskoláit 1865–1871-ben Léván kezdte, 1872–1873-ban Pozsonyban tanult jogot, azután 1873–1874-ben nevelő volt Garamújfalun, ám a következő esztendőben Pestre ment, de 1875-ben ismét nevelő, előbb a barsfüssi kastélyban, azután Dentán, 1877-től újból Pesten élt, különböző lapok munkatársa volt, színikritikákat, Apai örökség címmel önéletrajzi regényt írt, verseket fordí... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Koroda Pál
1858. márc. 6-án szül. Endréden (Kisendréd, Barsendréd) Koroda Pál költő, író, színműíró (megh. Bp., 1933. aug. 13.). Gyermekkorát Garamújfaluban töltötte, Léván, majd Pozsonyban járt iskolába, 1881-ben Bp.-en jogot végzett, s ettől kezdve itt élt. Verseskönyvei, színművei, regényei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, ÚMIL, http://hu.obecondrejovce.sk/main.php?id_menu=28356&firmy_slovenska_flag=0
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyárfás István Tihamér
1863. dec. 14-én szül. Léván Gyárfás István Tihamér irodalomtörténész (megh. Besztercebánya, 1916. dec. 12.). Bp.-en végzett teológiát, 1886–1891 között Nagyszombatban tanított, később Brassóba került. Könyvet írt az iskolai színjátékokról, Faludi Ferencről, monográfiákat szerkesztett.
Stampay János
1864. dec. 7-én szül. Léván Stampay János kat. egyházi író (megh. Köbölkút, 1960. jan. 27.). Szülővárosában szerzett tanítói képesítést, 1891-től Köbölkúton tanított. Kat. ének- és imagyűjteménye több kiadásban kelt el. 1964-ben, Köbölkúton, egykori lakóházán, emléktáblát kapott, 1999-ben a helybeli iskola fölvette a nevét.
Forrás: CSSZMIL, http://stampay.extranet.sk/selected.php?theme=0&subtheme=4&mode=0&s_k=bemutatkozas
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Haiczl Kálmán
1866. okt. 14-én Selmecbányán szül. Haiczl Kálmán egyháztörténész, történész (megh. Bp., 1952. febr. 1.). 1899-ben szentelték pappá, érsekségi levéltáros Esztergomban, plébános Garamszentbenedeken, ill. a két vh. között Szőgyénben, ahol emléktábla őrzi a nevét. Feldolgozta a garamszentbenedeki apátság történetét, könyvet írt Érsekújvár és Léva múltjáról stb.
Kersék János
1869. júl 12-én szül. Léván s egész életét itt élte le Kersék János költő, színműíró, szerkesztő (megh. uo., 1927. febr. 7-én). Bp.-en szerzett jogi diplomát, majd ügyvéd volt szülővárosába, ahol újjságot írt, lapot szerkesztett. Termékeny vers- és színműszerző, megzenésített versei közül többet ma is magy. nótaként énekelnek. Síremléke a lévai temetőben található, a II. vh. végéig utca viselte Léván a nevét, 1997-ben Kersék János Kör alakult ugyanitt.
Forrás: CSSZMIL, ÚMIL, http://www.kersek.sk/pg000.html
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tuba Károly
1879. aug. 13-án szül. Komáromban Tuba Károly költő, író (megh. Bp., 1958. aug. 10.). 1901-ben Léván szerzett tanítói oklevelet, majd Csallóközaranyoson, ill. szülővárosában tanított, 1911-ben Bp.-en telepedett le. Több verseskötet szerzője.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kittenberger Kálmán
1881. okt. 10-én Léván szül. Kittenberger Kálmán útirajzíró, vadászíró, Afrika-kutató (megh. Nagymaros, 1958. jan. 4.). Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Bp.-en folytatta. Afrika-kutatással 1902-től foglalkozott a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából. Ezen útjairól népszerű könyveket írt. Szülővárosában cserkészcsapat viseli nevét.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Luzsica Tihamér
1895-ben Léván szül. Luzsicza Tihamér író (megh.: ?). 1926-tól Rozsnyón ügyvéd, 1945 után Nyitrán élt. A két vh. között a Prágai Magyar Hírlap több regényét közölte folytatásokban.
Féja Géza
1900. dec. 19-én szül. a Léva melletti Szentjánospusztán Féja Géza író, szociográfus, irodalomtörténész, de egyéves korában szülei beköltöztek a városba, így Féja itt töltötte a gyermekkorát, s itt is érettségizett 1919-ben. Innen került 1920-ban Bp.-re egyetemre (megh. Bp., 1978. aug. 14.). Viharsarok c. szociográfiája, egyéb esszéi, tanulmányai a 20. századi magy. ir. rangos szerzőjévé tették. A Szülőföldem: Felvidék (2008) c. kötete válogatás a szülőföldjéhez kapcsolódó írásaiból, vallomásaiból.
Kónya József
1902-ben szül. Léván Kónya József író (megh. Pozsony, 1977. nov. 10.). Nagysallón, ill. Oroszváron volt tanító, majd Pozsonyban élt. Mesék, karcolatok, elbeszélések, színművek, regények szerzője.
Alaksza Ambrus
1903. márc. 14-én szül. Nagysenkőcön Alaksza Ambrus költő, műfordító, pedagógiai író (megh. Bp. 1983. jún. 27.). Már gyermekkorától Újpesten élt, itt, s Bp.-en járta ki iskoláit, tanári diplomát szerzett, a II. vh. éveiben Léván is tanított. Esztétikai tanulmányoat is írt, Goethét fordított.
Sass János
1904. márc. ö-én szül. Léván Sass János (Sloszár) autodidakta költő (megh. uo., 1986. szept. 4.), a két vh. között jelentek meg verseskötetei.
Szabados Sándor
1904. jún. 18-án szül. Léván Szabados Sándor költő, színész, Szabados András bátyja (megh.: ?).
Juhász Gyula
1907. szept. 4-én Lévára érkezett tanárnak Juhász Gyula (Szeged, 1883. ápr. 4. – uo., 1937. ápr. 6.) költő, a 20. sz.-i magy. költészet jelentős alakja, de október 3-án már el is hagyta a várost, és Bp.-re utazott, hogy öngyilkos legyen, itt azonban váratlanul megtudta, hogy Szegeden megjelent az első verseskönyve, s ez visszaadta életkedvét. Később, Emlékek útján c. versében említi a várost: „Némán borongok az öreg Pozsonyban, / Hol ifjú lánnyal vígan kóboroltam. // A csöndes Léva holdas udvarában / Tűnt zongorát hall fölujjongni vágyam." 1911–1913 között Szakolcán a katolikus főgimnáziumban tanított. Itt-tartózkodásának hatszáz napja – a maga százhúsz versével és harmincnyolc prózai írásával – termékeny időszaknak számít a költő pályáján ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rudnóy Teréz
1910. jan. 20-án Léván szül. Rudnóy Teréz (Lőwy, Engel Teri, Rudnói Teri) író (megh. Esztergom, 1947. márc. 12.). Szülővárosában végezte iskoláit, népszerű regényei Bp.-en jelentek meg, túlélte Auschwitzot, de a csehszlov. magyarság jogfosztottságának idején, Magyarországra való tiltott határátlépés közben, Esztergomnál, többedmagával, belefulladt a Dunába. Kerek hold c. regénye 2004-ben új kiadásban is megjelent.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚJVÁRY
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ordódy Katalin
1918. febr. 22-én szül. Léván Ordódy Katalin író, költő (megh. Pozsony, 2000. jún. 17.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. fontos elbeszélője volt az 1950–1970-es években. Szülővárosában, ill. Zselizen járt iskolába, 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, évekig volt háztartásbeli, 1953-tól könyvterjesztő, 1964-től újságíró Pozsonyban. Pályája verses mesével indult, legjobb művei a női identitáskeresés regényei (Az idegen, 1968, A keskenyebb út, 1971, Kerekes kút, 1989), történelmi regényt, sci-fit, útirajzot is írt.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lovicsek Béla
1922. szept. 2-án Nagypeszeken szül. Lovicsek Béla író, színműíró (megh. Csata, 2006. jún. 27). Léván, Zselizen, Pozsonyban járt iskolába, majd 1950–1969 közötti vidéki – nyírágói, zsemléri, ipolyszakállasi, zalabai, csatai – tanítóskodás után újságíró lett Pozsonyban, végül a Csemadok KB munkatársa volt. Regényei, színművei a csehszlov. magy. olvasók körében rendkívüli népszerűségnek örvendtek.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sági Tóth Tibor
1928. márc. 27-én Léván szül. Sági Tóth Tibor (Tóth Tibor) műfordító, pedagógiai szakíró. Iskoláit szülővárosában és Ipolyságon kezdte, Kassán tanítói, Besztercebányán, ill. Pozsonyban tanári képesítést szerzett, 1953-tól az ipolysági magy. gimnáziumban tanított, szlovák irodalmat fordított magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Duba Gyula
1930. jún. 8-án szül. Hontfüzesgyarmaton Duba Gyula író, humorista, kritikus, esszéíró, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom jelentős alkotója. Szülőfalujában, majd Léván kezdett iskolába járni, ám a II. vh., ill. a csehszlov. magyarok azt követő üldözése miatt tanulmányait csak 1950-ben folytathatta: 1954-ben érettségizett Kassán. Ugyanitt kezdett főiskolai tanulmányait megszakítva 1957-től újságíró, lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Elbeszéléseivel, regényeivel a (cseh)szlovákiai magyar széppróza jelentős, a magyarországi kritika által is kedvezően fogadott alkotásait teremtette meg, szülőfalujáról írt ir. szociográfiája (Vajúdó parasztvilág), valamint humoreszkjei, szatírái, irodalmi paródiái (Káderezés a zs... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZEBERÉNYI-5, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubička Kucsera Klára
1936. aug. 15-én szül. Léván Kubicska Kucsera Klára művészeti író, művészettörténész. Komáromban érettségizett, majd pozsonyi és prágai egyetemi évei lezárásaként művészettörténet–esztétika szakon szerzett tanári oklevelet 1959-ben. Számos képzőművészeti kiadvány szerkesztője, monográfiák, összefoglaló tanulmányok, áttekintések szerzője, a csehszlov. magy. képzőművészet egyik legalaposabb ismerője, a csehszlov. magy. művészettörténet szaktekintélye. Pozsonyban él.
Gergely József
1937. márc. 19-én szül. Füleksávolyon Gergely József költő, pedagógus, 1960–1973 között Léván középiskolai tanár, a Juhász Gyula Irodalmi Színpad rendezője (megh. Losonc, 2008. jan. 9.). Az 1968 utáni politikai megtorlások áldozata, 1990-ig csak fizikai munkásként dolgozhatott. Verseskötete 2000-ben jelent meg (Milyen szél). A komáromi Jókai Napokon 2008-tól Gergely József-díj is kiosztanak.
Sándor Károly
1938. szept. 9-én szül. Nagysallóban Sándor Károly helytörténész, muzeológus, költő. Gyermekkorát Sáróban töltötte, Párkányban érettségizett, Prágában ref. lelkészi, Pozsonyban történelem szakos képesítést szerzett. Léván él. Helytörténészi, muzeológusi, művelődés- és közösségszervezői tevékenysége mellett verseskötete, ill. gyermekverskötete is megjelent.
Karafiáth Máriusz
1940-ben hunyt el Léván Karafiáth Máriusz orvos, történész (szül. Bécs, 1958). 1885-ben került orvosnak a lévai kórházba, melynek később igazgatója lett. Természettudományi, történeti, művelődéstörténeti tanulmányokat írt.
Erdélyi Margit, L.
1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.–szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Grendel Lajos
1948. ápr. 6-án szül. Léván Grendel Lajos író, kritikus, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov., ill. összmagy. ir. jelentős alkotója. Alapiskolába, valamint gimnáziumba szülővárosában járt, 1973-ban magy.–angol szakon végzett Pozsonyban, azóta is itt él. Kezdetben kiadói szerkesztő, később lapszerkesztő volt, ma egyetemi tanár. Regényeit, novelláit mind a magyarországi, mind a szlovák kritika elismeréssel fogadta, számos művét lefordították idegen nyelvekre. Legnagyobb sikerét az Éleslövészet (1981), a Galeri (1982) és az Áttételek (1985) c. regényei alkotta trilógiájával érte el, kritikai, esszéírói és publicisztikai munkássága is jelentős.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZIRÁK, SZŐKE–VICZIÁN, TŐZSÉR-4, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csáky Pál
1956. márc. 21-én szül. Ipolyságon Csáky Pál író, közíró, politikai szakíró, politikus. Szülővárosában érettségizett, Pardubicén 1980-ban vegyészmérnök lett, majd évtizedig Léván dolgozott a szakmájában. 1990-ben politikai pályára lépett, 1998–2006 között miniszterelnök-helyettes, jelenleg a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Pozsonyban. Írásai az 1980-as évek elejétől jelennek meg, elbeszélés- és publicisztikai kötetei láttak napvilágot.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajtman Béla
1966. jún. 28-án Párkányban szül. Hajtman Béla író. Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, tanított Érsekújvárban, Udvardon, jelenleg Léván gimnáziumi igazgató.
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 1.95 másodperc