Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
Naptár
Június
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 14342
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Lőcse (Szepes vm.) - Levoča (Lőcsei j.)
Türk Dániel
1510-ben szül. Kassán Türk Dániel naplóíró (megh.: ?, 1570 k.). 1542-től Lőcsén működött, városi hivatalok viselője, országgyűlési követ, a reformáció híve, latin nyelvű naplójában az országgyűlésekről, valamint azok Lőcsével kapcsolatos eseményeiről ad beszámolót.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenci Molnár Albert
1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 16–17. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább...
Forrás: KSI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, ZALABAI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hain Gáspár
1632. febr. 17-én szül. Kassán Hain György krónikaíró (megh. Lőcse, 1687-ben). Németországi tanulmányai befejeztével 1658-tól Lőcsén rektor, később városi tanácsos, többször városbíró. 1684-ig terjedő szepességi krónikája ma is hiteles forrás Lőcse, ill. a Szepesség múltjához.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ordódy János
1632. szept. 7-én Pozsonyban szül. Ordódy János jezsuita egyházi író (megh. Munkács, 1681. márc. 5.), I. Rákóczi Ferenc gyóntatója volt, imádságoskönyve jelent meg Lőcsén 1672-ben (Lelki virágos kert).
Lani György
1646-ban szül. Teplán (Hőlakon) Lani György ev. lelkész, egyházi, ill. emlékiratíró (megh. Lipcse, 1688). Többek közt Kisszebenben és Lőcsén, majd német földön folytatta tanulmányait, ahonnan 1670-ben betegen tért haza korponai tanítónak, lelkésznek. 1674-ben gályarabságra ítélték, fogságából azonban sikerült meszöknie, s Magyarország érintésével Lipcsében ment egyetemi tanárnak. Számos német és latin nyelvű munkát hagyott maga után.
Forrás: SZINNYEI, http://www.kislexikon.hu/lani.html
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Henrik
1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Világhi István
1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ribini János
1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szklenár György
1745. febr. 28-án szül. Lőcsén Szklenár György történetíró (megh. Pozsony, 1790. jan. 30.). 1764-ben lépett a jezsuita rendbe, bölcseleti tanulmányokat folytatott, a pozsonyi kat. főgimnázium gimnázium tanára volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schenauer György
1749. febr. 7-én Komáromban szül. Schenauer György minorita iskoladráma-szerző (megh. Detta, 1808. jan. 10.). 1782-től a lőcsei gimnázium igazgatója volt, magy., ill. latin nyelvű iskoladrámája mellett latin–szlovák növényjegyzéket, valamint tizenhárom nyelvű szótárt állított össze.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tállyai Dániel
1760. jan. 4-én szül. Lőcsén Tállyai Dániel szerkesztő (megh. Pozsony, 1816. ápr. 25. k.). Debrecenben, majd Pozsonyban tanult. ezt követően ugyanitt a Pressburger Zeitungot szerkeszti 1784-től 1786-ig, 1783–1787 között kiadja az első szlovák lapot, a Presspurské Novinyt, 1787-ben a Magyar Hírmondó, majd a Pozsonyi Magyar Musa szerkesztője, városi tisztviselő, később tanácsos.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Magda Pál
1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek.
Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Albert (1776–1859)
1776-ban Berzevicén szül. Berzeviczy Albert naplóíró (megh. 1859. aug. 20.). Iskoláit Kisszebenben, Lőcsén, Debrecenben és feltehetően Kassán végezte, majd beutazta az egész Habsburg Birodalmat, ill. Nyugat-Európát, amiről német nyelvű naplójában számolt be. Ezt követően felvátlva szülőfaluijában, ill. Kassán élt, történeti kutatásokkal foglalkozott, összeírta a külföldön fellelhető hungarikákat.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dayka Gábor
1784-től Kassán diák Dayka Gábor (Miskolc, 1768. máj. 8. – Ungvár, 1796. okt. 20.) költő, a magy. felvilágosodás költészetének jelentős tehetsége, aki első verseit is Kassán, Kazinczy Orpheusában közölte.1792–1795 között a lőcsei gimnáziumban tanított. 1795-ben visszatért Kassára, hogy itt gyógyítsa súlyos tüdőbetegségét, de a rákövetkező esztendőben meghalt.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kanya Pál
1794. febr. 2-án Tiszolcon szül. Kanya Pál pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1876. jún. 16.). Csetneken, Rozsnyón, Lőcsén, Pozsonyban tanult, majd felvidéki családoknál volt nevelő, később Pesten tanított. Többek között tankönyveket írt.
Zsarnay Lajos
1802. jan. 1-jén szül. Zsarnay Lajos ref. egyházi, ill. pedagógiai író (megh. Pest, 1866. jún. 13.), többek között Lőcsén tanult, Sárospatakon, Miskolcon működött, keresztyén egyháztörténetet írt, görög–magy. szótárt szerkesztett stb..
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szemere Miklós (1802–1881
1802. jún. 17-én szül. Lasztócon Szemere Miklós költő (megh. uo., 19881. aug. 20.). Sárospatakon, Eperjesen, Lőcsén tanult, jurátusként ott volt az 1825–1827. évi pozsonyi országgyűlésen, 1827-től ügyvéd, részt vett a szabadságharcban, börtönbüntetését Kassán töltötte, majd visszavonult lasztóci birtokára (ahol többek között Tompa Mihály is többször felkereste), később azonban ismét bekapcsolódott a politikába.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Henszlmann Imre
1813. okt. 13-ám Kassán szül. Henszlmann Imre művészettörténész, műkritikus, régész (megh. Bp., 1888. dec. 6.). A magyar művészettörténet-írás megalapozóinak egyike, sokat tett a magyarországi műemlékvédelem érdekében. Iskoláit szülővárosában, Eperjesen és Pozsonyban végezte. Alapvető jelentőségű munkái mellett külön értekezéseket írt Lőcse műemlékeiről, valamint a kassai dómról.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bulcsu Károly
1823. ápr. 8-án szül. Kassán Bulcsu Károly költő (megh. Kecskemét, 1865. aug. 29.), Sárospatakon, ill. Lőcsén tanult, Pesten lett jogász, 1848-ben Kassán ügyvéd, 1849-ben honvéd Komáromban, ezután előbb Losoncon, végül Kecskeméten tanár, több verseskötete jelent meg.
Jókai Mór
1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi – a mai Szlovákia területére eső – településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább...
Forrás: ERDÉLYI, ERŐS, MIHSZL, MIKSZÁTH, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Riedl Szende
1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 1854–1860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szláv–magy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sváby Frigyes
1834. aug. 4-én szül. Szepestótfaluban Sváby Frigyes történész, levéltáros (megh. Lőcse, 1904. ápr. 21.). Társadalomtudományi és természettudományi közleményeket is írt
Weber Samu
1835. márc. 26-án szül. Poprádon Weber Samu helytörténész (megh. Szebesbéla, 1908. máj. 18.). Iskoláit szülővárosában, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen és Jénában végezte, majd Szebesbéla lelkésze lett. A Szepességre vonatkozó helytörténeti tanulmányai ma is forrásértékűek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdődi János
1844-ben szül. Késmárkon Erdődi János pedagógiai szakíró, tankönyvíró (megh.: ?, 1904). Lőcsén, Rozsnyón, Sárospatakon, Kassán tanult, 1870–1872 között Kassán tanár, neveléstani, oktatásmódszertani, ill. tankönyveket írt.
Behyna Gyula
1851. ápr. 3-án Nagyszaláncon szül. Behyna Gyula irodalomtörténész, író (megh. Lőcse, 1906. ápr. 30.). Kassán érettségizett 1869-ben, majd Bp.-en volt bölcsészhallgató. 1875-től Lőcsén tanár. Figyelemreméltó irodalomtörténeti értekezéseket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Albert (1853–1936)
1853. jún. 7-én szül. Berzevicén Berzeviczy Albert történetíró, politikus, miniszter (megh. Bp., 1936. márc. 22.). Kisszebenben, Lőcsén, Budapesten, Kassán járt iskolába, jogot végzett, majd külföldi tanulmányút után Eperjesen lett jogyakornok, s itt lépett vármegyei szolgálatba is, miközben 1878-tól az itteni jogakadémián is tanított. 1881-től országgyűlési képviselő, 1903–1905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1905–1936 között az MTA elnöke volt. Útirajzokat, tanulmányokat, esztétikai elemzéseket, történeti munkákat, politikai írásokat publikált.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szelényi Ödön
1877. júl. 23-án szül. Késmárkon Szelényi Ödön irodalomtörténész, filozófus, pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1931. szept. 18.). Szülővárosában szerzett magy.–német szakos tanári képesítést, 1899-től többek között Lőcsén, ill. Késmárkon gimnáziumi tanár, 1909-től a pozsonyi ev. teológiai akadémián is tanított, majd Bp.-re került. Irodalom- és filozófiatörténeti, pedagógiai és vallásbölcseleti könyvek szerzője.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Demkó Kálmán
1878–1896 között Lőcsén tanár Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. okt. 3. – Bp., 1918. febr. 13.) történész, majd Bp.-en lett gimnáziumi tanár, ill. politikus, kutató. Lőcse és a Szepesség történetének egyik legalaposabb ismerője, több monográfiát, szaktanulmányt írt a tárgyban, létrehozta a Szepesmegyei Történelmi Társulatot.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kardeván Károly
1878. szept. 22-én szül. Lőcsén Kardeván Károly irodalomtörténész (megh. Bp., 1962. nov. 16.). Tanári oklevelet szerzett, majd 1911–1920 között Lőcsén tanított, ezután Szombathelyre, később Bp.-re került. Főként Madách Imrével, ill. Az ember tragédiájával foglalkozott.
Divéky Adorján
1880. aug. 17-én Alsókubinban szül. Divéky Adorján történész, szakfordító, a lengyel történelem, ill. a magyar–lengyel kapcsolatok kutatója, a közép-európai történelem szakértője (megh. Bp., 1965. máj. 25.). Bp.-en történelem–földrajz szakon végzett egyetemet, 1906-tól többek közt Trsztenán, Lőcsén tanított, később Varsóban volt lektor, intézeti igazgató, Bp.-en, majd Debrecenben egyetemi tanár.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kőszeghy Elemér
1882. jan. 3-án szül. Rózsahegyen Kőszeghy Elemér (Winkler) művészettörténész, festő, restaurátor (megh. Bp., 1954. szept. 4.). Előbb Pozsonyban jogot tanult, majd Bp.-en és Bécsben képzőművészetet. 1908-tól Kassán köztisztviselő, 1918-tól múzeumigazgató, 1919-től Tátraszéplakon élt, 1923–1935 között Lőcsén működött, majd kiutasították Csehszlovákiából. Bp.-en az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt, könyvet adott ki a szepességi festők és szobrászok művészetéről (1937), Kassa műemlékeiről (1939) stb. ... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SBL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fest Sándor
1883. nov. 21-én Szepesváralján szül. Fest Sándor filológus, irodalomtörténész (megh. Bp., 1944. dec. 30.). A magyar–angol irodalmi és történelmi kapcsolatok jeles kutatója volt.
Krúdy Gyula
1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Bp., 1933. máj. 12.) író, a 20. sz.-i magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész életére szóló hatással voltak rá, melyek elbeszélései és regényei egész sorának adják kiindulópontját, motívumait (l. pl. a korai Szindbád-novellákat, az Ifjú éveket vagy a Podolini kísértetet, melynek címszereplője, Rimszky úr természetesen valóságos személy volt), s l. a Boldogult úrfikoromban c. művét is. Lőcsei történet Az arany meg az asszony c. egyfelvonásos opera. 1969-tő... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mihalik Sándor
1900. febr. 16-án szül. Kassán Mihalik Sándor művészettörténész (megh. Bp., 1969), 1939–1945 között Kassán volt múzeumigazgató, könyvet írt a rimaszombati és a lőcsei ötvösművészetről, a kassai Miklós-börtönről, ill. műemlékvédelemről stb..
Illés Endre
1902. jún. 4-én szül. Csütörtökhelyen Illés Endre író, drámaíró, esszéíró (megh. Bp., 1986. júl. 22.). Lőcsei érettségi után került Bp.-re orvostanhallgatónak, s itt írta meg a maguk műfajának élvonalába tartozó elbeszéléseit, regényeit, színműveit, esszéit.
Csorba Tibor
1906. márc. 15-én szül. Szepesváralján Csorba Tibor (Szakácsi) író, műfordító, filológus, grafikus, festő (megh. Bp., 1983. szept. 3.). Bár Lőcsén kezdte a gimnáziumot, Bp.-en érettségizett, majd rajztanár lett, 1936-tól Varsóban élt. Regényeket, irodalomtörténeti tanulmányokat írt, magy. írókat fordított lengyelre, magy.–lengyel szótárt is készített.
Szabados András
1909. márc. 20-án szül. Lőcsén Szabados András költő, Szabados Sándor öccse (megh. Bp., 1957. szept 15.).
Szabó Dezső
1917 szeptemberétől 1918 decemberéig a lőcsei gimnázium magy.–francia szakos tanára volt Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. jún. 10. – Bp., 1945. jan. 5.) író, publicista, a két vh. közti magy. ir. nagy hatású alkotója, aki az induló csehszlov. magy. ir. több jeles szerzőjére is jelentős hatással volt. Lőcsén fejezte be második kötetét (Napló és elbeszélések, 1918), itt írta Az elsodort falut (1919), itteni élményei jelennek meg a Mesék a kacagó emberről és három elbeszélés (1919) c. kötetében.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, TURCZEL-8, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Krammer Jenő
1928-ban jött tanárnak Érsekújvárba Krammer Jenő (Kismarton, 1900. jún. 16. – Martonvásár, 1973. jan. 21.) pedagógus, szakíró, szociálpszichológus, irodalomtörténész, a két vh. közti csehszlov. magyarság kiemelkedő pedagógus személyisége, irodalomkritikusa. Pozsonyban érettségizett, majd berlini, prágai, bp.-i egyetemi évek után német–francia szakos tanári oklevelet szerzett. Ezután Pozsonyban, Lőcsén, Aranyosmaróton, 1928-tól Érsekújvárban tanított, s bár 1939-ben Szegedre helyezték, rövidesen visszakerült Érsekújvárba. Rokonszenvezett a Sarló-mozgalommal, nagy írókkal tartott kapcsolatot (Romain Rolland-nal, Karel Čapekkel, Móricz Zsigmonddal). Érsekújváron írta – itteni pedagógusi tapasztalatai alapján – maradandó könyvét, A szlovensz... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FILEP-1, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajnóczy Raymund József
1931. máj. 30-án Lőcsén hunyt el Hajnóczy Raymund József (Hajnóczi Rajmund, 1884-ig Zák) irodalomtörténész (szül. Derecske, 1854. febr. 15.). 1888-tól Szepes vm. tanfelügyelője Lőcsén, ettől kezdve itt élt haláláig. Könyvet írt Hajnóczy Józsefről, több munkáját Katona Józsefnek szentelte, megírta a szepesi bányavárosok történetét, és feldolgozta Jókai szepességi vonatkozásait.
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 1.04 másodperc