|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
December |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Murány (Gömör és Kis-Hont vm.) - Muráň (Nagyrőcei j.) |
Tinódi Sebestyén 1546-tól Kassa állandó lakosa saját házzal, feleségével, gyerekeivel Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 15501557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 15461555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább... | | Névmutató: Varkics Tamás | | Helységnévmutató: Tinód (ma: Tinăud, Ro.) | Sárvár (Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szalka, l. Ipolyszalka! | Ipolyszalka (Salka, Szl.)-Salka (Érsekújvári j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Sempte (intava, Szl.)-intava (Galántai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Surány (urany, Szl.) | Szitnya (Sitno, Szl.), Csábrág (Čabraď, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Kassa-Koice | | | | Gyöngyösi István 1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne. | | | Danielik János 1817. máj. 20-án szül. Murányban Danielik János kat. egyházi író, történetíró, Danielik József bátyja (megh. Eger, 1888. jan. 23.). Tanulmányait Rozsnyón és Pesten végezte, 1839-től a rozsnyói líceum tanára, 1848-tól Pesten lapszerkesztő. Jeles történeti munkákat publikált a legkülönbözőbb témákban (Columbus, avagy Amerika fölfedezése, 1856? A története szelleme, 1857? A bölcsészet számára igényelt szabadságról és függetlenségről, 1960), kiadta egyházi beszédeit, könyvet írt a premontreiekről, fő kutatása területe a magy. középkor. | | | Tompa Mihály 1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább... | | | Danielik József 1821. ápr. 5-én Murányban szül. Danielik József lexikográfus, szerkesztő, történetíró, Danielik János öccse (megh. Pozsony, 1886. jún. 18.). Tanulmányait Podolinban, ill. Rozsnyón kezdte, majd katona lett, részt vett az 18481849-es szabadságharcban, 1851-től Pesten, 1860-tól Egerben szerkesztő, 1878-tól a pozsonyi postaigazgatóság vezetője. Kétkötetes magy. írói életrajzi lexikon adott ki 18561858 között. | | | Petőfi Sándor 1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|