 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Nagyszombat (Pozsony vm.) - Trnava (Nagyszombati j.) |
Oláh Miklós  193. jan. 10-én Nagyszebenben szül Oláh Miklós kat. főpap, politikus, történetíró, költő (megh. Nagyszombat, más források szerint Pozsony, Bécs, 1568. jún. 14.), a magyar humanizmus egyik legjelentősebb alakja, aki kora Európájának humanistáival, így Rotterdami Erasmusszal is kapcsolatban állt. Fiatal korában komáromi főesperes is volt. 1553-tól esztergomi érsek, de Nagyszombatot választotta székhelyéül. 1561-ben ő telepítette be a jezsuitákat Mo.-ra (első rendházuk Vágsellyén és Nagyszombatban volt), s Nagyszombatban létrehozta az első magyarországi jezsuita egyetemet. | | Névmutató: Rotterdami Erasmus | | |
|
| Zsámboki János  1531. júl. 1-jén szül. Nagyszombatban Zsámboki János (Sambucus, Joannes) költő, filológus, történetíró, orvos, térképész, a magyarországi humanizmus és késő reneszánsz európai rangú polihisztora (megh. Bécs, 1584. jún. 13.). Tizenegy éves korában 22 évig tartó tanulmányútra indult szülővárosából (ennek állomásai Bécs. Lipcse, Wittenberg, Strassburg, Párizs, Padova voltak), huszonhat évesen a bolognai egyetem tanára, majd Bécsben udvari tanácsos, később udvari orvos és történetíró. Tizenegy nyelven beszélt, közel három és fél ezer kötetes könyvtára kora legnagyobb magángyűjteményei közé tartozott. Ókori szerzőket adott ki, francia, német, svájci tudósokkal levelezett, megjelentette Janus Pannonius verseit, maga is írt latin verseket, kiadta ... Tovább... | | Névmutató: Pannonius, Janus | Werbőczy István | Bonfini, Antonio | | Helységnévmutató: Bécs (Wien, A.) | Lipcse (Leipzig, A.) | Wittenberg (N.) | Strassburg (ma: Straqsbourg, Fr.) | Párizs (Paris, Fr.) | Padova (Ol.) | Eger (Mo.) | Szigetvár (Mo.) | Nagyszombat-Trnava (Nagyszombati j.) | |
|
| Tinódi Sebestyén  1546-tól Kassa állandó lakosa saját házzal, feleségével, gyerekeivel Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 15501557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 15461555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább... | | Névmutató: Varkics Tamás | | Helységnévmutató: Tinód (ma: Tinăud, Ro.) | Sárvár (Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szalka, l. Ipolyszalka! | Ipolyszalka (Salka, Szl.)-Salka (Érsekújvári j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Sempte (intava, Szl.)-intava (Galántai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Surány (urany, Szl.) | Szitnya (Sitno, Szl.), Csábrág (Čabraď, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Kassa-Koice | |
|
| Bornemisza Péter 15481533 lözött Kassán tanult Bornemisza Péter (Petrus Absternius, Petrus Absternius Pannonius de Pest, Pest, 1535. febr. 22. Rárbok, 1584 első fele) író, költő, a magyar humanista ir. és protestanizmus egyik legnagyobb alkotója, prédikációgyűjteményei alapján a régi magy. próza mestere, Balassi Bálint nevelője. Kassai tanulóideje alatt ifjonti csínnyel igyekezett megtéríteni Feledi Lestár kapitányt, amiért két hétre börtönbe került, de végül is sikerült megszöknie. 15571563 között Németországban, Itáliában volt tanulmányúton, ill. Bécsben tanult, itt adta ki Elektra-átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élektrájábol, 1558). Ezt követően a Balassi család udvari papja és Balassi Bálint nevelője Zólyomban, majd 1570-től Galg... Tovább... | | Névmutató: Balassi Bálint | Feledi Lestár | Balassi István | | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Rárbok (Nádasfő, Rohoník, Szl.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Bécs (Wien, A.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Galgóc (Hlohovec, Szl.)-Hlohovec (Galgóci j.) | Sempte (intava)-intava (Galántai j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Detrekő (Plavecké Podhradie, Szl.) Széleskút (Solonica, Szl.) | Kassa-Koice | |
|
| Paniti János 1554-ben kötött házasságot Nagyszombatban Zsámboki János humanista tudós lánytestvérével Paniti János helybeli polgár, aki ezen eseményt a legszebb házasénekek közé tartozó versben örökítette meg. | | | Szántó István Galgóci neveltetés után 1560-tól Nyitrán papnövendék Szántó István (Arator, Devecser, 1540 Olmütz, 1612. júl. 3.) katolikus egyházi író, bibliafordító. 1565-ben Nagyszombatban tanított, majd külföldi, valamint erdélyi esztendők, ill. a jezsuiták elűzése után többek között Vágsellye, Znióváralja volt működésének helyszíne. | | | Verancsics Faustus 1561-től 1568-ig Pozsonyban tanult Verancsics Faustus (Sebenico, 1551 Velence, 1617. jan. 3.) humanista tudós, a magyarországi latin nyelvű ir. első művelője. Pozsonyból a páduai egyetemre ment, majd Magyarországra való visszajövetele után 1573-tól hosszabb ideig élt Pozsonyban. 1579-ben Veszprém várkapitánya, 1582-től II. Rudolf császár udvari titkára Prágában, s ebben a minőségében diplomáciai küldetésben újból eljutott Pozsonyba, és megfordult Nagyszombatban is. 1606-tól Rómában élt. Ötnyelvű latinolasznémethorvátmagyar szótárt adott ki (1595), Machinae noovae (1616) c. munkájában a technikatörténetbe tartozó találmányai leírását adta. | | | Huszár Gál 1562 őszén került Komáromba prédikátornak Huszár Gál reformátor, énekszerző, nyomdász, a magyar reformáció kimagasló alakja, Huszár Dávid apja (megh. Pápa, 1575. okt. 23.). 1552-ben Vízkeleten plébános, majd exkommunikáció után 1554-ben már ev. prédikátor Magyaróváron. Innen menekülnie kellett, rövid ideig Kassán volt lelkész, elfogták, de kiszabadították, Debrecenbe került, majd Nagyszombatba, Komáromba, Rózsavölgybe. 1565-től Komjáton működött, ahol ugyancsak hasonlóan nyomdát létesített (itt nyomtatta ki Bornemisza Péter Postilláinak első kötetét). 1574-ben Pápára hívták lelkésznek, ahol pestis áldozata lett. Komjáton emléktáblát kapott, ennek szlovák nyelvű szövege az első szlovákiai könyvnyomtatónak nevezi őt. | | | Huszár Dávid 1573-ban magániskolát tartott fenn Nagyszombatban Huszár Dávid nyomdász, műfordító, Huszár Gál fia. 1575-től Pápán élt. | | | Káldi György 1573. febr. 4-én szül. Nagyszombatban Káldi György kat. egyházi író, bibliafordító (megh. Pozsony, 1634. okt. 30.). Bécsben végzett teológiát, pappá szentelték, belépett a jezsuita rendbe, majd számos helyen működött, míg végül 1625-ben Pázmány Péter segítségével létrehozta és nyomdával szerelte fel a pozsonyi jezsuita kollégiumot, melynek haláláig rektora maradt. 1626-ban Bécsben megjelent bibliafordítása jelentősen befolyásolta a magy. ir. nyelv kialakulását. | | | Verancsics Antal  1573. jún. 15-én halt meg Eperjesen Verancsics Antal történetíró, diplomata, főpap (szül. Sebenico, 1504. máj. 29.), a magy. politikatörténet és művelődés egyik legjelesebb alakja, számos jelentős diplomáciai küldetés teléjesítője (ő kötötte meg pl. a törökökkel 1568-ban a drinápolyi békét), kora legkiválóbb külföldi személyiségeivel tartott kapcsolatot, meghatározó irodalmi-tudományos tevékenységet folytatott. Eperjesre 1573 áprilisában egy törvényszéki ülésre már betegen érkezett, s másfél hónap múlva itt érte a halál, Nagyszombatban temették el. | | | Monoszlói András 1574-től Nagyszombatban tanár Monoszlói András (Monoszlai, Nagyvárad, 1552 Bécs, 1601. dec. 11.) egyházi író, a magyar ellenreformáció első jelentős hitvitázója. 15801586 között pozsonyi kanonok. A halál ugyan Bécsben érte, de Pozsonyban, a Szent Márton-székesegyházban temették el. | | | Szenci Molnár Albert  1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 1617. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább... | | | Helységnévmutató: Győr (Mo.) | Gönc (Mo.) | Debrecen (Mo..) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Prága (Praha, Cs.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Nagybiccse (Bytča, Szl.) | Komját (Komjatice, Szl.)-Komjatice (Érsekújvári j.) | Vágsellye (ala, Szl.) Nagyszombat (Trnava, Szl.)-aža (Vágsellyei j.) | Szepsi (Moldava nad Bodvou)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Alsósztregova (Dolná Strehová, Szl.)-Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) | Szenc-Senec (Szenci j.) | |
|
| Hajnal Mátyás 1578. febr. 4-án Nagyszombatban szül. Hajnal Mátyás jezsuita író, versszerző (megh. Bécs, 1644. máj. 28.). Többek közt Vágsellyén tanított, Homonnán s Nagyszombatban is működött. A Jézus szívét szerető szíveknek ájtatosságára
c. művét 1629-ben adta ki Bécsben nevének feltüntetése nélkül. | | | Kopcsányi Márton 1579-ben szül. Kopcsányban Kopcsányi Márton (Kopcsányi Pap Márton) egyházi író, hitszónok, versszerző (megh. Kismarton, más forrás szerint Nagyszombat, 1638. júl. 16.). Verseket, vallásos elmélkedéseket, imádságos könyvet írt. | | | Lépes Bálint Az 1580-as években Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult Lépes Bálint (Győr, 1570 uo., 1623. ápr. 26.) kat. egyházi író, diplomata, a magyar ellenreformáció vezető képviselőinek egyike. Többek között zólyomi, majd nyitrai főesperes, később nyitrai püspök, 1619-től győri püspök. Imái, prédikációia magyar kora barokk jelentős teljesítményei. | | | Nyéki Vörös Mátyás Az 1580-as években Znióváralján gimnazista, majd a nagyszombati papnevelde tanulója Nyéki Vörös Mátyás (Győr, 1575 uo., 1654. ápr. 1,.) költő, a magyar korai barokk első jelentős alkotója. 1602-ben már a prágai királyi kancellária alkalmazottja (az írást is itt kezdte el), 1611-től győri kanonok, később püspök. | | | Esterházy Miklós gróf  1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek. | | Névmutató: Rákóczi György, I. | | |
|
| Samarjai Máté János 1585. febr. 21-én szül. Galgócon Samarjai Máté János ref. egyházi író (megh. Halászi?, 1652). Galgócon, Nagyszombatban tanult, Szencen és Nagyszombatban iskolamester volt, 16111618 között Nagymegyeren lelkész, 1622-től a somorjai ref. egyházkerület szuperintendense. A protestáns egyházak közti megbékélést híve volt, később a kat. egyházzal való békességkötésre is javaslatot tett. | | | Lippay György 1600-ban Pozsonyban szül. Lippay György egyházi író, érsek, politikus, Lippay János bátyja (megh. Nagyszombat, 1666. jan. 30., de szülővárosában temették el). Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Grazban. Rómában végezte, majd többek közt Szencen, Tornán, Érsekújvárban működött. Az ellenreformáció egyik hangadója, 1635-től kancellár. 1642-től esztergomi érsek, részt vett a nagyszombati egyetem jogi fakultásának létrehozásában. A jezsuita rend egyik fő pártolója, 1659-ben Rozsnyón is az ő kezdeményezésére telepdtek meg a jezsuiták. Az olasz reneszánsz mintájára Pozsonyban létesített, egész Európában elhíresült kertjéről öccse, Lippay János írt könyvet. | | | Belleci Péter 1602. aug. 24-én szül. Pozsonyban Belleci Péter jezsuita iskoladráma-szerző (megh. uo., 1649. máj. 10.). Külföldön tanult, 16301632 között tanár Pozsonyban, 1638 után Kassán, ill. Nagyszombatban hitszónok, ugyanitt 1631-ben mutatták be az egyik művét. | | | Lippay Ferenc 1608. márc. 4-én szül. Pozsonyban Lippay Ferenc jezsuita versszerző, egyházi író (megh. Győr, 1674. jan. 7.). 16521653-ban filozófia- és teológiatanár Nagyszombatban, azután különböző helyeken működött (többek között Kassán is). | | | Szőlősy Benedek 1609. márc. 21-én Garamszőllősön szül. Szőlősy Benedek (Rybniczky, Szőlősi, Szölősy jezusita versszerző (megh. Znióváralja, 1656. dec. 10.). Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult, 1637-től többek között Nagyszombatban, Kassán, ill. Turóc, valamint Szepes megyékben működött. Magy., szlov. és latin nyelvű versek, egyházi énekek szerzője. | | | Nádasi János 1614. jan. 12-én szül. Nagyszombatban Nádasi János író (megh. Bécs, 1679. márc. 3.), erkölcsnevelő művek szerzője. | | | Czeglédi István 1619-ben szül. Perényben (ma: Perény-Hím) Czeglédi István ref. egyházi író, jeles protestáns hitvitázó (megh. Nagyszombat, 1671. jún. 5.). Tanulmányai elvégzése, valamint peregrinációja után 1647-ben Kassán iskolaigazgató, 1653-tól lelkész ugyanitt, több munkája is itt látott napvilágot (Az országnak romlásárul, 1659? Barátsági dorgálás, 1663), 1670-ben egy összeesküvésben való részvétele miatt perbe fogták, a köv. évben Pozsonyba idézték, de útközben, Nagyszombat határában meghalt. Telógiai munkákat írt, harcos hitvitázó volt, kiadta halotti beszédeit is, halála után egy siralmas ének foglalta össze élettörténetét (Czeglédi István históriája). | | | Kitonich János 1619. ce. 20-án Nagyszombatban meghalt Kitonich János jogtudós (szül. ?, 1560). 16101612 között pozsonyi és eperjesi táblabíró, a magyarországi perrendtartást taglaló kézikönyve halála évében jelent meg Nagyszombatban. | | | Lanzmayr Ferenc 1623-ban Nagyszombatban szül. Lanzmayr (Lantzmár, Lanzmar) Ferenc jezsuita író (megh. uo., 1658. jan. 21.). 1641-től a jezsuita rend tagja Nagyszombatban, ugyanitt végezte el a bölcseletet és a teológiát, 16551658 között filozófiát tanított. | | | Balásfi Tamás 1625. márc. 10-én hunyt el Pozsonyban Balásfi Tamás kat. egyházi író, költő (szül. Kolozsvár, 1580. dec. 3.) Pázmány Péter híve, az ellenreformáció egyik jelentős személyisége, szembenállt többek közt Szenci Molnár Alberttel, Csepregi iskola (Pozsony, 1616) c. vitairata a hitvitázó irodalom egyik legkeményebb megnyilvánulása. 1611-ben részt vett a nagyszombati zsinaton. 16191621 között pozsonyi prépost. | | | Balassa Bálint gróf Feltehetően 1626-ban született Kékkőn Balassa Bálint költő, Balassi Bálint távolabbi rokona (megh. Zólyom, 1684. jan.), a nagyszombati jezsuitáknál nevelkedett, később Bécsben tanult, ellene volt a protestantizmusnak és a kuruc mozgalmaknak, eseménydús, zaklatott életet élt, főleg szerelmes verseket írt. | | Névmutató: Balassi Bálint | | |
|
| Bársony György 1626. márc. 3-án szül. Péterlakon Bársony György kat. egyházi író (megh. szepesi káptalan, 1678. jan. 11.?). Tanulmányait Nyitrán és Nagyszombatban végezte, ezt követően Vágszerdahely (ma: Felsőszerdahely) plénánosa lett, később barsi, tornai, majd gömöri főesperes, nagyváradi püspök, szepesi prépost, élete végén egri püspök. A magyarországi ellenreformáció fontos dokumentumai fűződnek nevéhez. | | | Tarnóczy István 1626. aug. 20-án szül. Nyitranovákon Tarnóczy István fordító (megh. Győr, 1689. szept. 30.). Grazban, Nagyszombatban tanult, s többek közt ugyanitt, ill. Kassán is tanított, a magyarországi barokk képviselője. | | | Pereszlényi Pál 1631. jan. 25-én szül. Pereszlényben Pereszlényi Pál nyelvtaníró, jezsuita egyházi író (megh. Besztercebánya, 1689. jan. 6.). 1653-tól Nagyszombatban tanított. Magyar nyelvtant írt latin nyelven (1682). | | | Kiss Imre 1631. dec. 3-án Nagyszombatban szül. Kiss Imre kat. egyházi író, II. Rákóczi Ferenc nevelője (megh. Zágráb, más forrás szerint Bécs, 1683. okt. 25.). Iskoláit szülővárosában kezdte, majd több helyen tanított. Ismertek vitairatai, Az igaz hitre vezérlő könyvecske (1681) c. művét Nagyszombatnak ajánlotta. | | | Szentiványi Márton 1633. okt. 20-án szül. Liptószentivánon Szentiványi Márton (Szentiváni, Szent-Iványi) jezsuita bölcseleti és teológiai író (megh. Nagyszombat, 1705. márc. 5.), 1674-től a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni kalendáriumok szerkesztője, enciklopédiája (16891702) kora tudományának átfogó összegzése. | | | Kéry János 1638-ban szül. Ipolykéren Kéry János író, történetíró (megh. 1658. márc. 5.). Bécsben, Rómában tanult, 1655-ben belépett a pálos rendbe, melynek 1669-től generálisa, később püspöke. 1664-ben gyászbeszédet mondott Zrínyi Miklós temetésén. Emlék- és gyászbeszédei élvonalbeli teljesítmények, könyvet írt az 16631664. évi török háborúról, 1673-ben a logikát, fizikát és metafizikát összegző művet tett közzé. | | Névmutató: Zrínyi Miklós | | |
|
| Otrokocsi Foris Ferenc 1648 októberében Otrokocson szül. Otrokocsi Foris Ferenc egyházi, történeti és nyelvészeti író (megh. Nagyszombat, 1718. okt. 1.). Hollandiai tanulmányai után 1673-ban Rimaszécsen volt lelkész, ám a rákövetkező évben várfogságot, majd gályarabságot szenvedett, s két évvel későbbi kiszabadulása után küföldön maradt, s csak 1679-ben tért vissza hazájába ismét Rimaszécsre lelkésznek.1687-ben Kassán volt, 1694-ben katolizált, ettől kezdve Nagyszombatban élt és tanított, és a tudománynak szentelte magát. A magyarországi barokk egyik jelentős életművét alkotta meg. | | | Csete István 1648. dec. 15-én szül. Vágsellyén Csete István (Vízkeleti) költő, jezsuita hitszónok (megh. Sopron, 1718. márc. 18.). Nagyszombatban, Trencsénben, Bécsben tanult, majd 1675-ben Kassán kezdett tanítani, ezt követően Erdélyben volt hitszónok, ahonnan egy időre Nagyszombatba is visszakerült. Többkötetnyi prédikációt írt, verses életrajzokat készített. | | | Koháry István gróf  1649. márc. 17-én Csábrágvarbókon (Csábrág) szül. Koháry István gróf költő, országbíró (megh. uo., 1731. márc. 29.). A nagyszombati jezsuita kollégiumban, ill. a bécsi egyetemen tanult, 1667-től Fülek kapitánya. A bécsi udvar híve, szemben állt II. Rákóczi Ferenccel, részt vett a török elleni harcokban is.. 16821685 között Thököly Imre fogságában van, itt költött verseitn melyek a magyar barokk fontos alkotásai később vetette papírra. A bécsi udvarhoz való hűségének jutalmául szabadulása után magas tisztségeket kapott, 1714-ben országbíró volt. Füleken cserkészcsapat és polgári társulás viseli a nevét.... Tovább... | | | Berzeviczy Henrik 1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt. | | | Beniczky Péter 1664. febr. 8-án halt meg Nagyszombatban Beniczky Péter költő (szül. Vác, 1606?, más forrás szerint: 1663). Élete nagy részét Nagyszombat melletti birtokán éelte le, időtöltésből írt versei összegyűjtve saját elrendezésében halálának évében láttak napvilágot Nagyszombatban Magyar Rithmusok címmel. Ezek a magyar barokk népszerű darabjai voltak, s Balassi hatása érződik rajtuk. Fennmaradtak szlovákul írt vagy saját maga által szlovákra fordított versei is, ezért a szlov. irodalmi folytonosságnak is szerves része. | | Névmutató: Balassi Bálint | | |
|
| Bercsényi Miklós  1665 dec. 6-án szül. Temetvényen Bercsényi Miklós emlékiratíró, levélíró, diplomata (megh. Rodostó, 1725. nov. 6.), II. Rákóczi Ferenc fővezére. Többek közt Nagyszombatban tanult, részt vett Buda ostromában, Rákóczival 1696-ban ismerkedett meg, s ettől kezdve leghűségesebb embere, diplomatája, szabadságharcának katonai vezetője lett, elkísérte őt rodostói emigrációjába is. Hamvait II. Rákóczi Ferencéivel együtt 1906-ban hozták vissza Magyarországra, s a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték el. | | | Rajcsányi János 1669. jún. 23-án Nemeskosztolányban szül. Rajcsányi János jezsuita egyházi író (megh. Nagyszombat, 1733. márc. 12.). | | | Rákóczi Ferenc, II.  1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 17061707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább... | | Névmutató: Bercsényi Miklós | Dudits Andor | Löffler Béla | Győrfi Sándor | (Mayer Ede | | Helységnévmutató: Rodostó (Tekirda?, Tö.) | Párizs (Paris, Fr.) | Nagysáros (Vežký ari, Szl.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Krasznahorka (Krásna Hôrka, Szl.) | Szomolány (Smolenice, Szl.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Stubnya (Turčianske Teplice, Szl.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bécsújhely (Wiener Neustadt, A.) | Borsi-Bora (Tőketerebesi j.) | |
|
| Illyés István 16851688 között Nagyszombatban tanított Illyés István katolikus egyházi író (Csíkszentgyörgy, 1650 1714), Illyés András öccse. Sokrétű munkásságból kiemelkedik a Soltári énekek és halottas énekek (Nagyszombat, 1693) c. énekeskönyve. | | | Kornéli János 1686. dec. 24-én szül. Kopcsányban Kornéli János (Corneli) kat. történetíró (megh. Kassa, 1748. nov. 19.). 1704-ben lépett be a jezsuita rendbe, többek közt a nagyszombati, a komáromi és a kassai rendháznak is tagja volt. Műveiben a 17. sz.-i múltat kutatta, a korai felvilágosodás külföldi képviselőivel vitázott. | | | Báchmegyei István Pál 1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek. | | | Ágoston Péter 1689. ápr. 23-án halt meg Nagyszombatban Ágoston Péter kat. egyházi író, hitszónok (szül. Szentlélek, 1616. aug. 11.). 1638-ban Pozsonyban lépett be a jezsuita rendbe, több erdélyi és felső-magyarországi városban működött mint hitszónok, ez utóbbit illetően leghosszabb ideig Komáromban, ill. Nagyszombatban. Több imádságos könyve megjelent, ám kéziratban is több maradt. | | | Tolvay Imre 1694. nov. 8-án szül. Holicson Tolvay Imre jezsuita történetíró (megh. Kékkő, 1775. júl. 10.). Többek közt a pozsonyi, a nagyszombati, a besztercebányai rendház tagja, 17571773 között a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni egyetem történetének feldolgozója. | | | Kazy Ferenc 1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét. | | | Kolinovics Gábor 1698. márc. 24-én Nagysenkőcön szül. Kolinovics Gábor történész (megh. Modor, 1702. dec. 22.). Iskoláit Szentgyörgyön, Modorban, Pozsonyban, ill. Nagyszombatban végezte, 1717-től különböző tisztségekben működött, végül visszavonult szülőföldjére. A Rákóczi-szabadságharc, ill. Mária Terézia kora történeti forrásanyagának feltárásával, összegyűjtésével szerzett jelentős érdemeket. | | | Felker András 1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 17261729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán. | | | Rényes István 1699. júl. 7-én halt meg Pozsonyban Rényes István (Renyes) jezsuita hitszónok, a magyar Tulliusnak" is nevezték (szül.: Nagyvárad, 1647. dec. 5.). 1666-ban katolizált, Kassán, Nagyszombatban tanított, Trencsében volt jezsuita házfőnök, élete utolsó éveiben hitszónokként működött. | | Névmutató: Tullius, Servius | | |
|
| Náray György 1699. dec. 5-én hunyt el Nagyszombatban Náray György kat. egyházi ének- és dalszerző (szül. Pálóz, 1645. ápr. 23.). | | | Péterfy Károly 1700. aug. 24-én szül. Pozsonyban Péterfy Károly jezsuita történetíró (megh. uo., 1746. aug. 24.). Nagyszombatban s Bécsben tanult, majd szülővárosában folytatott történeti kutatásokat. | | | Sennyei László báró 1702. jan. 13-án halt meg Nagyszombatban Sennyei László, jezsuita útleíró (szül. Tárkány, 1631. máj. 6.). Naplókat, útinaplókat, teológiai műveket írt. | | | Ambrosovszky Mihály 1702. ápr. 17-én szül. Galántán Ambrosovszky Mihály kat. egyházi író (megh. Eger, 1792. febr. 2.). Tanulmányait 1731-ben fejezte be Nagyszombatban, majd Egerben lett tanár, iskolaigazgató, kanonok. Egyháztörténeti művei jelentek meg. | | | Amade László báró  1704. júl. 26-án Bősön szül. Amade László költő, Amade Antal fia (megh. Felbár, 1764. dec. 22.). Győrben, Nagyszombatban, Grazban tanult, csapongó magánélet után harmincéves korában a katonai pályára lépett, melynek 1750-ben fordított hátat, s kamarai tanácsos, majd királyi kamarás lett Pozsonyban. Egészen fiatalon kezdett verselni, a magy. rokokó költészet kiemelkedő alkotója lett. Dalainak dallamát általában maga szerezte. Leghíresebb verse az A szép fényes katonának arany gyöngy élete c., melyhez Arany János írt dallamot, s Kodály a Háry Jánosba is átemelte. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir.-ba Tőzsér Árpád emelte be az Amadé-hagyományt az 1980-as évek elején írt tanulmányával, verseiből 1997-ben Kulcsár Ferenc készített válogatást ... Tovább... | | | Világhi István 1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek. | | | Schmitth Miklós 1707. dec. 6-án Nagyszombatban halt meg Schmitth Miklós történész (szül. Nagymarton, 1707. dec. 6.). | | | Árvai Mihály 1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (17251726, 17341735), a komáromi (1728), a nagyszombati (17291731, 1733, 17361739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására. | | | Gaso István 1711. nov. 11-én Lednicen szül. Gaso István jezsuita egyházi író, 1746-tól Szakolcán, 1751-től Nagyszombatban volt a bölcselet és az ékesszólás tanára. | | | Illyés András 1712-ben halt meg Nagyszombatban Illyés András katolikus egyházi író (szül. Csíkszentgyörgy, 1637), a magy. barokk egyik fontos képviselője, Illyés István bátyja. Tanulmányait Nagyarszombatban és Rómában végezte, 1668-tól pozsonyi kanonok. Szentéletrajzokat tartalmazó műve, A keresztyéni életnek példája és tüköre (Nagyszombat, 16821683) ihlette Móra Ferencet az Aranykoporsó megírására. | | | Sajgó Ignác 1713. szept. 28-án Nagyszombatban szül. Sajgó Ignác (Sajghó, Saigho) költő, szülővárosa egyetemének jezsuita tanára (megh. uo., 1754. ápr. 26.). | | | Kaprinai István 1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (17301731, 17661773), a kassai (17331735, 17401741, 17551756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait.. | | | Csiba István 1719. aug. 9-én halt meg Kassán Csiba István (Cs. István Mihály) jezsuita egyházi író, költő (szül. Kecskemét, 1672. okt. 28.). A nagyszombati teológián végzett 1694-ben, majd itt, ill. Kassán tanított. Két könyvet is szánt Nagyszombat történetének, de könyvet írt a magyarországi gyógyvizekről, ill. hegyekről is. | | | Baranyi Pál 1719. dec. 8-án halt meg Nagyszombatban Baranyi Pál (Barany László) jezsuita egyházi író (szül. Jászberény, 1657. jan. 25.). Élete vége felé, 1711-ben került Nagyszomatba mint a jezsuita rendház főnöke, latin, ill. magy. nyelvű vallásos elmélkedéseit több kötetben is kiadta. Komáromban utcát neveztek el róla. | | | Bartakovics József 1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latinnémetmagy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is. | | | Iváncsics János 1722. nov. 25-én szül. Komáromban Iváncsics Imre (Ivanchich) kat. egyházi szakíró, tankönyvíró (megh. Nagyszombat, 1784. júl. 17.). Többek között Trencsénben, Kassán, Nagyszombatban tanult, 17551760 között Komáromban és Nagyszombatban tanított, 1770-től újból ez utóbbi városban van. Matematika- és fizikatankönyveket is írt. | | | Pray György  1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát, | | Névmutató: Margit, Árpád-házi Szent | Erzsébet, Árpád-házi Szent | | |
|
| Illei János 1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak. | | | Szerdahelyi Gábor 1726. jan. 24-én halt meg Kassán Szerdahelyi Gábor jezsuita egyházi író, hitvitázó (szül. Munkács, 1660. szept. 2.), 1697-től Nagyszombatban az egyházi jog tanára, élete végén a kassai kollégium és nyomda igazgatója, latin nyelvű teológiai művei számosak. | | | Bossányi Farkas 1726. aug. 31-én Kassán hunyt el Bossányi Farkas jogi és történeti szakíró (szül. Nyitra vm., 1669. jún. 21.). Az 1680-as években Nagyszombatban lépett be a jezsuita rendbe, később mint tanár is működött itt. | | | Éder Xavér Ferenc 1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról. | | | Kozma Ferenc Xavér 1728. okt. 18-án Nagymagyaron szül. Kozma Ferenc Xavér jezsuita egyházi író (megh. Lovasberény, 1806. nov. 29.). 1744-ben lépett be a rendbe, több helyütt tanított, így pl. Pozsonyban, Nagyszombatban, ill. Kassán is. Kitűnő szónok volt, iskolai színjátékot is írt. | | | Kolosvári Pál 1731. ápr. 25-én Kassán meghalt Kolosvári Pál jezsuita egyházi író (szül. Kolozsvár, 1684. nov. 24.). 17071708-ban II. Rákóczi Ferenc titkára volt, 1709-ben katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe, többek közt Nagyszombatban is tanított. | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (17481749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 17711773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (17661769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spiská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Katona István 1732. dec. 13-án szül. Bolykon (Ipolybolyk) Katona István történetíró (megh. Kalocsa, 1811. aug. 17.). 1750-ben Trencsénben lett a jezsuita rend tagja, Kassán és Nagyszombatban tanult, de egy időben (1758-ban) tagja volt a komáromi rendháznak is. Kritikai megjegyzésekkel ellátott, egyháztörténeti forrásgyűjteménye (17791782) ma is alapműnek számít. | | | Kempelen Farkas 1734. jan. 23-án Pozsonyban szül. Kempelen Farkas, szakíró, polihisztor, feltaláló (megh. Bécs, 1804. márc. 26.). Bölcseleti és jogi tanulmányok után kamarai főtisztviselő, majd udvari tanácsos lett. Németre fordította Mária Terézia rendeleteit, ő irányította a budai királyi palota építésének munkálatait, 1777-ben ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet, hajóhidat épített Pozsonyban, szökőkutat Schönbrunnban,1769-ben sakkozógépet, 1778-ban beszélőgépet szerkesztett, nyelvészeti tanulmányt írt. Szalatnai Rezső regényt írt róla (Kempelen, a varázsló, 1969). | | Névmutató: Mária Terézia | | |
|
| Timon Sámuel 1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett. | | | Amade Antal báró 1737-ben Felbáron elhunyt Amade Antal költő, Amade László apja (szül. Hédervár?, 1676), a barokk nemesi ir. képviselője, a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd a nagyszombati egyetemen tanult, majd közhivatalt viselt, ám a Rákóczi-szabadságharc idején visszavonult felbári birtokára, ahol napjai rendezetlen családi és birtokviszonyai miatti őrlődésben teltek, kéziratban maradt, túlnyomórészt a halállal és a túlvilági élettel foglalkozó vallásos versei 1884-ben Alsókubinból kerültek elő. | | | Lehotzky András 1741. szept. 15-én Pozsonyban szül. Lehotzky András családtörténész, bibliográfus (megh. uo., 1813. ápr. 23.). Tanulmányai befejezése után Pesten, majd Nagyszombatban ügyvéd, 1790-ben ugyanitt kerületi táblabíró. Közigazgatási-jogi bibliográfiát szerkesztett, s elkészítette a magy. nemesi családok genealógiáját is. | | | Kovachich Márton 1744. nov. 9-én szül. Nagysenkőcön Kovachich Márton György történész (megh. Buda, 1821. dec. 1.). A nagyszombati egyetemen tanult filozófiát és teológiát, 1744-től egyeteme könyvtárának írnoka, majd az intézménnyel együtt Budára költözött, a könyvtárügy képviseletével buzgólkodott, tudományos társaság alapításába kezdett, szorgalmazta a történeti emlékek gyűjtését, jelentős forráskiadványokat tett közzé, | | | Faludi Ferenc  17451750 között a nagyszombati egyetem bölcsészkarának dékánja és teológiatanára Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. Rohonc, 1779. dec. 18.) költő, író, műfordító, a 18. sz.-i magy. költészet és széppróza egyik mestere. 1747-től a nyomda igazgatója (saját művei közül itt adta ki az Udvari ember első részét, valamint a Nemes embert és a Nemes asszonyt). Szerzetesi próbaévét a jezsuita rendben 1721-ben Besztercebányán töltötte. 17531773 között, a rend feloszlatásáig a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárosa, gimnáziumigazgató, könyvvizsgáló volt, itt jelent meg Téli éjszakák c. műve is. | | | Sándor István 1750. aug. 11-én szül. Váglukán Sándor István író, bibliográfus, a magy. felvilágosodás jeles alakja (megh. Bécs, 1815. márc. 29.). Nyitrán a piaristáknál, Nagyszombatban a jezsuitáknál járt iskolába, majd 1774-től egy évtizeden keresztül odahaza gazdálkodott, amikor 1784-ben Bécsbe költözött. Nevéhez fűződik az első magy. nyelvtörténeti szótár, bibliográfiát szerkesztett, lapot írt. | | | Szekér Joákim Alajos 1752. júl. 5-én szül. Komáromban Szekér Joákim Alajos író, történetíró (megh. Kolozsvár, 1810. szept. 26.). Többek között Nagyszombatban tanult, egy időben Nyitrán volt tanár és hitszónok. 1791-es, Magyarok eredete c. munkája keltett széles körű visszhangot, Magyar Robinson (1809) c. regénye kora népszerű olvasmánya volt. | | | Adányi András 17531755 között, majd 1760-tól a jezsuita rend felszámolásáig a nagyszombati egyetemen tanított filozófiát, fizikát és teológiát Adányi András (Ádány, Dormánd, 1716. dec. 29. / újabb forrás szerint: Mezőtárkány, 1715. dec. 27. Esztergom, 1795. okt. 13., újabb forrás szerint: dec. 12.) jezsuita egyházi író, fizikus (pályája kezdetén, az 1730-as években, 1740-ig Kassán is működött. Filozófiai, matematikai, fizikai szakmunkái mellett latin nyelvű eposzt írt a világ, ill. a magyarság és Magyarország történetéről, továbbá az 16011640 közti időszakra vonatkozóan a jezsuita rend kassai történetét is feldolgozta. | | | Szabó István (16951753) 1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki. | | | Dugonics András  1756-tól, szegedi előzmények után, többek közt Privigyén, majd Nyitrán tanult a piarista gimnáziumban Dugonincs András (Szeged, 1740. okt. 18. uo., 1818. júl. 26.) író, költő, színműíró, matematikus 17701773 között a nyitrai jezsuita papneveldében, a rend eltörlése után, 1774-től a nagyszombati egyetemen tanított, s az egyetem alkalmazásában maradt annak Budára történt, 1777-es áthelyezése után is. Első könyve Pozsonyban jelent meg (Troja veszedelme..., 1774), iskoladrámákat, ill. egyéb színműveket is írt (egyiket-másikat évtizedekig tartották műsorukon a vándortársulatok), magy. nyelvű matematika tankönyvet adott ki, Etelka (1788) c. műve az első magyar regények egyike volt, mellyel rögtön olvasóközönséget is teremtett magának, alaposan... Tovább... | | | Árvai György 1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (17231724, 17261729, 17321739, 17441746), a kassai (17471749, 17531758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg. | | | Kondé József Benedek 1760. febr. 26-án szül. Pozsonyban Kondé József Benedek író, mecénás (megh. Karva, 1831. márc. 5.). Nagyszombatban tanult, ezután különböző megyei hivatalokat látott el Esztergom, Komárom, Pozsony és Hont vármegyékben. Sokat áldozott a magy. nyelv és ir. fejlesztésére, kora jó néhány jeles magy. írójának munkáit segítette megjelenéshez, maga gazdasági feljegyzéseit jelentette meg. Síremléke a karvai róm. kat. templomban található. | | | Szegedi János 1760. dec. 5-én Nagyszombatban halt meg Szegedi János jogi szakíró, jezsuita egyházi író (szül. Acsád, 1699. ápr. 4.). Nagyszombatban szerzett bölcsészdoktori címet, ill. teológiai doktorátust, ugyanitt tanított 17311738 között, ill. 1751-től kisebb-nagyobb megszakításokkal haláláig. Több jogi tan- és kézikönyvet jelentetett meg.. | | | Rájnis József 17621763-ban Kassán tanult, majd 1763-ban Pozsonyban lett magyartanár Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. Keszthely, 1813. szept. 23.) költő, az időmértékes verselés egyik magyar meghonosítója, az ún. klasszikus triász tagja. 1768-tól Nagyszombatban negyedéves teológus-hallgató, 1771-ben szentelték pappá. Híressé vált, s a Rát Mátyással, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal való prozódiai vitáját kirobbantó Magyar Helikonra vezérlő kalauz c. verseskönyve 1781-ben Pozsonyban jelent meg. | | | Bertalanffi Pál 1763. jan. 15-én hunyt el Komáromban Bertalanffi Pál kat. egyházi, ill. földrajzi író (szül. Felsőpulya, 1706. jan. 26.). 1725-től volt a jezsuita rend tagja, iskoláit többek közt Nagyszombatban és Kassán végezte, ugyanitt hitszónokként is működött, Kassán a rendház gondnoka, Komáromban az igazgatója volt. | | | Ányos Pál 17691770-ben Komáromban tanult, ill. itteni nagyanyjánál lakott Ányos Pál (Nagyesztergár, 1756. dec. 28. Veszprém, 1784. szept. 5.) költő, a magy. felvilágosodás jeles alkotója, a magy. szentimentális líra kiváló képviselője. 17741777-ben a nagyszombati egyetem diákja volt, s annak elköltözésekor az intézménnyel együtt ment Budára ő is. 1781-ben rövid ideig a pálosokhoz tartozó felsőelefeánti kolostor lakója is volt, ahol több verset is írt. | | | Babai Ferenc 1773-ban Nagyszombatban könyvtárigazgató Babai Ferenc (Pécs, 1742. márc. 12. Pécs, 1778. szept.1) epigrammaköltő, jezsuita egyházi, ill. történetíró. | | | Szeder Fábián János  1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 18241826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 18281833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található. | | | Bartal György  1785. ár. 24-én szül. Komáromfüssön Bartal György jogtörténész, történész (megh. Damazérkarcsa, 1865. szept. 20.). Komáromban nőtt fel, Nagyszombatban járt iskolába, Pozsonyban végezte a jogakadémiát. 1809-től ügyvéd, Pozsony vármegye levéltárosa, ill. főjegyzője, s további fontos tisztségeket lát el a közigazgatásban és a közéletben, 1848 után visszavonult a közélettől. Csallóközről írt történeti vázlatot, s egyéb történeti munkákot adott közre. | | Névmutató: Bartal György (18201875) | | |
|
| Bartakovics Béla 1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is. | | | Albach József Szaniszló 1795. jan. 28-án Pozsonyban szül. Albach József Szaniszló ferences hitszónok, egyházi író, természettudományi író (megh. Kismarton, 1853. nov. 12.). 1818-tól Érsekújvárban, 18201822 között Nagyszombatban működött. Németül írt, de művei magyarul is megjelentek. | | | Botka Tivadar  1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt. | | | Lányi Károly 1812. dec. 12-én szül. Bakabányán Lányi Károly kat. egyháztörténész (megh. Egbell, 1856. máj. 23.). Többek között Körmöcbányán és Nagyszombatban, majd Pesten bölcseletet és teológiát tanult. 1837-től Máriavölgyben segédlelkész, 1840-ben Pozsonyban pap, első írásai is itt születtek, 18421844 között nagyszombati tanár, majd 1850-ben ide tért vissza. 1853-tól Egbellen plébános. A Lányi-kódex névadója, három kötetben megírta Magyarország egyháztörténetét. | | | Birányi Ákos 1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 18441845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője. | | | Télfy Iván 1816. jún. 18-án Nagyszombatban szül. Télfi István (1868-ig Zima) klasszika-filológus, műfordító (megh. Bp., 1898. aug. 2.). | | | Kubriczky András 1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg. | | | Baróti Szabó Dávid  1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (175917690), Nagyszombatban (17611763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 17731777 között Komáromban, 17771779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább... | | | Helységnévmutató: Barót (ma: Baraolt, Ro.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Nagyszombat (Tranava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bajcs (Bajč, Szl.)-Bajč (Komáromi j.) | Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom, Szl.) | Marcelháza (Marcelová, Szl.)-Marcelová (Komáromi j:) | Virt-Virt (Komáromi j.) | |
|
| Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (18511853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Ipolyi Arnold  1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 18721886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább... | | | Dankó József Károly 1829. jan. 26-án szül. Pozsonyban Dankó József Károly hittudós, művészettörténész, trörténetíró (megh. uo., 1895. jan. 16.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyszombatban, ill. Bécsben folytatta, ezt követően sokáig Bécsben tanított. Sokat utazott, bejárta Európát, főleg a művészettörténeti emlékeket tanulmányozta. 1889-től pozsonyi prépost. Különösen a magyarországi latin nyelvű egyházi költészet kiadásában szerzett nagy érdemeket, foglalkozott a reneszánsz művészetével, könyvet írt Dürerről stb. | | Névmutató: Dürer, Albrecht | | |
|
| Boncz Ferenc 1829. dec. 2-án szül. Udvardon Boncz Ferenc jogi szakíró (megh. uo., 1901. ápr. 2.). A komáromi gimnázium után Pozsonyban, majd Nagyszombatban végzett teológiát, 1849-ben a komáromi várban honvédtiszt, majd Pozsonyban és Pesten a jogot is elvégezte. 1861-től ügyvéd Muzslán, Komáromban, Aranyosmaróton, végül Bp.-re került, közigazgatási kézikönyvet írt, államjoggal foglalkozott. | | | Riedl Szende  1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 18541860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szlávmagy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett. | | | Révai Sámuel 1833. ápr. 13-án szül. Sebeskellemesen Révai Sámuel (Révay, Révai Samu) könyvkiadó, szakíró, Révay Mór János apja (megh. Bp., 1908. nov. 13.). Eperjesen, Bécsben, Pesten, Nagyszombatban tanult, 1856-ban nyitotta meg könyvkötőműhelyét Eperjesen, három év múlva könyvkereskedést vásárolt ugyanitt, melyet 1869-ben Pestre helyezett át, s ebből fejlesztette ki 18801895 között testvérével, Révai Leóval a 20. sz. első fele magy. művelődésében alapvető jelentőségű könyvkiadói, irodalmi intézetét. Szakpublicisztikai munkái jelentek meg, A társadalmi jólét feltételei (1901) c. könyvét a magy. szociológiatörténet is számon tartja. | | Névmutató: Révai Leó | Réveay Mór János | | |
|
| Kőváry György 1835. jan. 24-én halt meg Udvardon Kőváry György kat. egyházi író (szül.: ?). Nagyszombatban tanult bölcseletet, majd teológiát, 1810-ben szentelték pappá. Ettől kezdve Nagykéren, Tardoskedden, Hontfüzesgyarmaton, Párkányban, végül Udvardon működött. Prédikációi és gyászbeszédei jelentek meg. | | | Beniczky Emil 1838. dec. 2-án szül. Alsómicsinyén Beniczky Emil költő, író (megh. Törtel, 1864. dec. 1.). Többek közt teológiát is tanult Nagyszombatban 1856-tól, de felhagyott vele, ill. a papi pályával, és Pestre ment jogot tanulni meg újságírónak, lapszerkesztőnek, elbeszéléskötetei, regényei jelentek meg. | | | Csontosi János 1846. okt. 26-án szül. Eperjesen Csontosi János (Kost) könyvtártörténész (megh. Bp., 1918. okt. 25.). Nagyszombatban végzett teológiát (nevét ekkor változtatta meg), Ipolynyék, majd Óbarson lett káplán, azután elhagyta a papi pályát, külföldi tanulmányútra ment, ahonnan hazatérve Pesten lett könyvtáros, Corvina- és kódexkutatással foglalkozott. | | | Moller Ede 1853. febr. 12-én szül. Nagyszombatban Moller Ede esztéta (megh. Sopron, 1882. ápr. 12.). Pozsonyi és nagyszombati gimnáziumi évek után Pesten végezte el az egyetem esztétikafilozófia szakát, majd előbb a fővárosban, azután Sopronban lett tanár. | | | Komlóssy Ferenc 1854. ápr. 23-án Nagytapolcsányban szül. Komlóssy Ferenc kat. egyházi író, történész (megh. Pozsony, 1915. okt. 3.). Többek között Nyitrán járt gimnáziumba, majd Bp.-en 1879-ben elvégezte a bölcsészetet, két évvel később pappá szentelték. Ezután többek közt Modorban, Nagyszombatban, Csúzon, Muzslán működött, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-től Pozsonyban prépost, majd pápai prelátus. Pedagógiai, politikai, irodalomtörténeti és egyházi tárgyú cikkeket, könyveket publikált, de megjelentek színművei is. | | | Lőrincz Gyula (18621928) 1862. ápr. 10-én Keszegfalván szül. Lőrincz Gyula (1884-ig Ruhás) kat. történetíró (megh. Bp., 1928. júl. 29.). A gimnáziumot Komáromban és Esztergomban, a teológiát Bp.-en végezte, 1886-ban szentelték pappá, 18971910 között Nagyszombatban tanított. Szülőfaluja alapiskolája az ő nevét vette föl. | | | Kollányi Ferenc 1863. ápr. 29-én szül. Komáromszentpéteren Kollányi Ferenc kat. egyháztörténész (megh. Bp., 1933. máj. 1.). Tanulmányait Komáromban, Nagyszombatban, Esztergomban végezte, 1885-től Rimóca, ill. Ipolyság voltak papi pályájának első állomásai, majd a tudományos érdeklődés került előtérbe munkásságában. | | | Zelliger Alajos 1863. jún. 27-én Zohoron szül. Zelliger Alajos kat. egyházi író, irodalomtörténész (megh.: ?, 1942). Gimnáziumba Nagyszombatba járt, ahova 1888-ban, az esztergomi teológia elvégzése után visszatért, előbb tanítóintézeti tanár, majd igazgató, 1897-től érsekhelynöki titkár, 1916-tól plébános, kanonok, végül apát. Irodalomtörténeti műveket hagyott hátra. | | | Gyárfás István Tihamér 1863. dec. 14-én szül. Léván Gyárfás István Tihamér irodalomtörténész (megh. Besztercebánya, 1916. dec. 12.). Bp.-en végzett teológiát, 18861891 között Nagyszombatban tanított, később Brassóba került. Könyvet írt az iskolai színjátékokról, Faludi Ferencről, monográfiákat szerkesztett. | | | Paikert Alajos 1866. máj. 31-én Nagyszombatban szül. Paikert Alajos (Seprősi) gazdasági szakíró (megh. Bp., 1948. júl. 30.), a turáni eszme" híve. | | | Kodály Zoltán  1885-ben, hároméves korában költözött szüleivel Galántára Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. Bp., 1867. márc. 6.) zeneszerző, zenetudós, a magyar zeneélet és a 20. sz.-i magyar művelődés és zenepedagógia egyik legnagyobb, világszerte elismerte személyisége, ahol életre szóló élményt jelentett számára a népköltészettel, a népdalokkal, a népzenével való találkozása. Gyermekkora itt töltött hét esztendeje után szüleivel miután édesapját áthelyezték Nagyszombatba mentek, s Kodály itt érettségizett (1900-ban), ill. itt tanult meg zongorázni és hegedülni, és első szerzeményeit is itt komponálta. Érettségi után Kodály egyszerre nyert felvételt a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Zeneakadémiára, s párhuzamosan mindkettőt el is ... Tovább... | | | Alszeghy Zsolt  1888. febr. 2-án szül. Nagyszombatban Alszeghy Zsolt irodalomtörténész (megh. Bp., 1970. jan. 14.). Szülővárosában érettségizett, majd Bp.-en végzett 1909-ben egyetemet, s itt lett tanár, egyetemi oktató, lapszerkesztő, a 1718. sz.-i magy. ir. kutatója, könyvet írt Illei Jánosról, a jezsuita iskoladrámákról, a reformáció irodalmáról, Faludi Ferencről stb. | | | Récsey Viktor Alfonz 1858. júl. 11-én Nagyszombatban szül. Récsey Viktor Alfonz (1884-ig Bitschl) régész, könyvtáros (megh. Bakonybél, 1908. okt. 14.), többek között Vámbéry Ármin életével és munkásságával is foglalkozott. | | | Egri Viktor 1898. dec. 23-án Nagyszombatban szül. Egri Viktor író, drámaíró, színházi író, kritikus, szerkesztő (megh. Pozsony, 1982. aug.6.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban érettségizett, majd tisztviselő lett (közben, az I. vh.-ban megjárta az olasz és a francia frontot), 1945 után az újjászerveződő és új öntudatra ébredő csehszlov. magy. ir. termékeny és ügybuzgalommal tele alkotója és szervezője Pozsonyban. Regényei, elbeszélései legjava nyelvi hajlékonyságukkal, hiteles környezetrajzukkal, egy-egy alkujuk árnyalt ábrázolásával jelentenek értéket, színműveit gyakran játszották, három kötetet szánt önéletrajzának (Angyalbőrben, 1977, Társakkal és társtalanul, 1978, A hallgatás évei, 1980), könyv- és színikritikái széles körű tájékozottsá... Tovább... | | | Simándi Béla 1899. okt. 27-én szül. Nagyszombatban Simándi Béla költő, író (megh. Bp., 1969. nov. 24.) | | | Szvatkó Pál  1901. szept. 9-én szül. Zsolnatarnón, de Nagyszombatban nevelkedett Szvatkó Pál irodalomkritikus, esszéista, publicista, szerkesztő (megh. München, 1959. nov. 17.), a két vh. utáni csehszlov. magy. irodalmi és szellemi élet egyik legfontosabb alkotója, esszéistája. Nagyszombatban érettségizett, Bp.-en, Prágában, Párizsban volt egyetemista. Később a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője, Új Munka, ill. Új Szellem címen lapokat alapított. 1939-től Bp.-en lapszerkesztő, 1944-ben a németek koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult, s visszatért a magy. fővárosba, itt fordítóként tevékenykedett. 1957-ben emigrált, Münchenben telepedett le, a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Írásai kora legjobb szellemi teljesítményei közé tarto... Tovább... | | | Horváth Zoltán 1939. jan. 4-én halt meg Rimaszombatban Horváth Zoltán író, földrajzi szakíró (szül. Nagykőrös, 1866. máj. 10.). Az 1890-es évek elején Nagyszombatban, 1898-tól Rimaszombatban tanított. A két vh. közti rimaszombati kulturális élet tevékeny alakja. Tankönyvei mellett színműveket és regényt is írt. | | | Aich Péter  1942. szept. 30-án szül. Pozsonyban Aich Péter költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Nagyszombatban szerzett tanítói képesítést, majd pedagógus, később szerkesztő lett Pozsonyban.1970-ben az Egyszemű éjszakában verseivel tűnt fel, újabban prózát ír. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
