Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Augusztus
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 21066
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Nyitra (v. Nyitra vm.) - Nitra (Nyitrai j.)
Tinódi Sebestyén
1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szántó István
Galgóci neveltetés után 1560-tól Nyitrán papnövendék Szántó István (Arator, Devecser, 1540 – Olmütz, 1612. júl. 3.) katolikus egyházi író, bibliafordító. 1565-ben Nagyszombatban tanított, majd külföldi, valamint erdélyi esztendők, ill. a jezsuiták elűzése után többek között Vágsellye, Znióváralja volt működésének helyszíne.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lépes Bálint
Az 1580-as években Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult Lépes Bálint (Győr, 1570 – uo., 1623. ápr. 26.) kat. egyházi író, diplomata, a magyar ellenreformáció vezető képviselőinek egyike. Többek között zólyomi, majd nyitrai főesperes, később nyitrai püspök, 1619-től győri püspök. Imái, prédikációia magyar kora barokk jelentős teljesítményei.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LEONARD.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Forgách Imre
1599-ben Komjáton halt meg Forgách Imre humanista író, főúr, a magyar történelem kiemelkedő személyisége, a magyarországi humanizmus jelentős képviselője (szül. 1540-ben). Huszár Gál, Bornemisza Péter pártfogója, baráti kapcsolatot tartott fenn Rimay Jánossal. Európai léptékű Zrínyi-antológiája a szigetvári hősnek állít méltó emléket.
Forrás: MIHSZL , SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bársony György
1626. márc. 3-án szül. Péterlakon Bársony György kat. egyházi író (megh. szepesi káptalan, 1678. jan. 11.?). Tanulmányait Nyitrán és Nagyszombatban végezte, ezt követően Vágszerdahely (ma: Felsőszerdahely) plénánosa lett, később barsi, tornai, majd gömöri főesperes, nagyváradi püspök, szepesi prépost, élete végén egri püspök. A magyarországi ellenreformáció fontos dokumentumai fűződnek nevéhez.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Veresmarti Mihály
1599-ben nagykőrösi lelkészként menekült híveivel Ürménybe Veresmarti Mihály (Vörösmarti, Veresmart, 1572. márc. – Pozsony, 1645) hitvitázó író. 1604-ben katolikusellenessége miatt a nyitrai börtönbe zárták, 1605–1608 között Komjáton lelkész, 1610-ben, Pázmány Péter közbenjárásával katolizált – ekkor kezdte írni Megtérése históriáját (1634, Ipolyi Arnold adta ki 1875-ben), majd előbb Vágsellyén, majd 1614-től Pozsonyban volt plébános, később kanonok.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kéri Sámuel
1671. dec. 17-én hunyt el Pozsonyban Kéri Sámuel (1645-ig Szorád v. Zorád) ferences hitszónok, zsoltárfordító (szül. Nyitrakiskér, ?). 1645-ben Sopronban lépett be a ferences rendbe, teológiát Nagyszombatban tanult, 1654-től ugyanitt hitszónok, 1670-től házfőnök. Egyházi műveket fordított.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szlavkovszky Benedek
1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Felker András
1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 1726–1729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán.
Deményi László
1710-ben szül. Trencsénben Deményi László piarista egyházi író, iskoladráma-szerző (megh. Korpona, 1761. okt. 28.). Szülővárosában, ill. Privigyén tanult, itt lépett be 1728-ban a piarista rendbe, többek között Nyitrán (1731, 1737–1739), Privigyén (1734, 1740, 1745, 1747), Rózsahegyen (1741, 1746, 1758–1760), Szentgyörgyön (1748–1757), Korponán (1741, 1761) működött. Megjelentek latin nyelvű egyházi beszédei, Nyitrán iskoladrámáját mutatták be.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rezik János
1710. aug. 4-én hunyt el Eperjesen Rezik János (Rezik, Johannes) ev. egyházi író (szül. Nyitrakoros, ?). Eperjesen, ill. Wittenbergben tanul, majd 1683-tól kassai, 1684-től eperjesi tanár. Magyarországi protestáns iskolatörténetet írt, s lejegyezte az eperjesi vértörvényszék történetét is (1687-ben).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ribini János
1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartakovics József
1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latin–német–magy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bossányi Farkas
1726. aug. 31-én Kassán hunyt el Bossányi Farkas jogi és történeti szakíró (szül. Nyitra vm., 1669. jún. 21.). Az 1680-as években Nagyszombatban lépett be a jezsuita rendbe, később mint tanár is működött itt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simai Kristóf
1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bielek László
1744. aug. 25-én Kiszucaújhelyen szül. Bielek László író, fordító (megh. Kőszeg, 1807. nov. 14.). 1764-től a piarista rend tagja, 1776–1782 között Nyitrán gimnáziumi tanár, 1803–1805 közt ismét Nyitrán működött. Számos munkája jelent meg, alkalmi verseket írt, vallási műveket fordított, a barokk ir. hagyományok folytatója, ellenezte a felvilágosodást.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sándor István
1750. aug. 11-én szül. Váglukán Sándor István író, bibliográfus, a magy. felvilágosodás jeles alakja (megh. Bécs, 1815. márc. 29.). Nyitrán a piaristáknál, Nagyszombatban a jezsuitáknál járt iskolába, majd 1774-től egy évtizeden keresztül odahaza gazdálkodott, amikor 1784-ben Bécsbe költözött. Nevéhez fűződik az első magy. nyelvtörténeti szótár, bibliográfiát szerkesztett, lapot írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Halápi Konstantin
1752. jan. 8-án Privigyén halt meg Halápi Konstantin költő, piarista szerzetes (szül. Ungvár, 1698. aug. 15.). Tanulmányait többek közt Privigyén, Szentgyörgyön, Nyitrán folytatott tanulmányokat, 1746-tól haláláig Prvigyén volt rektor.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dugonics András
1756-tól, szegedi előzmények után, többek közt Privigyén, majd Nyitrán tanult a piarista gimnáziumban Dugonincs András (Szeged, 1740. okt. 18. – uo., 1818. júl. 26.) író, költő, színműíró, matematikus 1770–1773 között a nyitrai jezsuita papneveldében, a rend eltörlése után, 1774-től a nagyszombati egyetemen tanított, s az egyetem alkalmazásában maradt annak Budára történt, 1777-es áthelyezése után is. Első könyve Pozsonyban jelent meg (Troja veszedelme..., 1774), iskoladrámákat, ill. egyéb színműveket is írt (egyiket-másikat évtizedekig tartották műsorukon a vándortársulatok), magy. nyelvű matematika tankönyvet adott ki, Etelka (1788) c. műve az első magyar regények egyike volt, mellyel rögtön olvasóközönséget is teremtett magának, alaposan... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révai Miklós
1781-ől Pozsonyban volt nevelő Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750. febr. 24. – Pest, 1807. ápr. 1.) költő, nyelvész, a felvilágosodás kori magy. ir. jelentős alakja, a magy. nyelvtudomány úttörője. Nyitrán tanult teológiát (1776), Pozsonyban volt nevelő (1781-től, miközben 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót is szerkesztette), ezt követően többek közt Komáromban tanított, majd a pesti egyetem tanára lett. ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Batsányi János
1787-ben került Kassára kamarai gyakornoknak, majd írnoknak Batsányi János (Tapolca, 1763. máj. 9. – Linz, 1845. máj. 12.) költő, író, szerkesztő, a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb poétája. Itt 1787-ben, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal szövetkezve megalapították a legelső magyarországi irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot (1788–1792), melyet Kazinczy kiválása után is szerkesztett, s amely a felvilágosodás eszméinek egyik legfontosabb magyarországi terjesztője lett, és létrehozta az első magy. ir. társaságot (Kassai Magyar Társaság). 1794-ben Batsányinak, amikor forradalmi versei miatt állását elvesztette, Kassát is el kellett hagynia (itt írta A franciaországi változásokra, ill. A látó c. versét, de több más fontos ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartakovics Béla
1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc
1793. aug. 3-án Nyitraszerdahelyen szül. Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc (Zerdahelyi) költő, író (megh. uo., 1858. jan. 10.), versei mellett politikai írásokat is kiadott. A Nyitra-vidéki szlovákok népszokásaival is foglalkozott.
Czuczor Gergely
1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, RÉVÉSZ, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gvadányi József
1801. dec. 21-én Szakolcán meghalt Gvadányi József költő (szül. Rudabánya, 1725. okt. 16.), a magyar felvilágosodás jellegzetes alakja. 1743-ban elszegődött katonának, s negyvenévi katonáskodás után ment genrálisi rangban nyugdíjba, s Rohón telepedett meg. Később Szakolcára költözött, s itt kezdte ir. tevékenységét. Legnagyobb hatású művei: Pöstényi förödés (1784), Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1790), A Rontó Pálnak egy magyar lovas Köz-Katona és gróf Benyovszky Móritznak életek (...) leirása (1793). Szakolcán halt meg, a helybeli ferencesek templomában temették el, ahonnan halála után ötven évvel hamvait átvitték a rohói templomba, első feleségének holtteste mellé, ahol márványtábla jelöli sírját a köv. felirattal: „Gróf Gvadányi J... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dobay Elek
1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza.
Horárik János
1808-ban szül. Bánban Horárik János író, közíró (megh. Besztercebánya, 1864. máj. 28.). Nyitrán érettségizett, majd teológiát végzett, 1831-ben kat. pappá szentelték. Később szembefordult egyházával, s kilépett belőle. Horárik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 1841–45. években c., eredetileg németül írt, de magyarul is megjelent művében saját élettörténetét írta meg. 1848-ban a forradalom oldalán állt, a világosi fegyverletétel után tanítóként kereste kenyerét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dualszky János
1808. jan. 6-án Szenicén szül. Dualszky János helytörténetíró (megh. Nyitra, 1881. márc. 22.). Tanulmányait a nyitrai papneveldében végezte, 1836-tól Trencsénben segédlelkész, 1844–1870 között Beckó plébánosa volt, 1871-től nyitrai kanonok, itt adta ki 1875-ben a város történetét feldolgozó könyvét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barsi József
1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csaplár Benedek
1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss István
1836. aug. 11-énó szül. Ürményben Kiss István (Ilméri) jogi szakíró, szerkesztő (megh. Óbecse, 1918. máj. 10.). Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Nyitrán, Pesten végezte, majd gimnáziumi tanár lett. Később elvégezte a jogot is. Pesti lapok munkatársa volt, jogi szakkönyveket írt.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKHI/KISS-A.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dombay Hugó
1846. ápr. 1-jén Nyitraivánkán szül. Dombay Hugó költő (megh. Nyitra, 1931. jún. 20.). Nyitrán érettségizett, Pozsonyban jogot tanult, ezután 1871-től Nyitrán ügyvédi irodát nyitott. Jobbára helyi, felső-magyarországi és más vidéki lapok munkatársa volt, elbeszéléskötete és verseskönyve jelent meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komlóssy Ferenc
1854. ápr. 23-án Nagytapolcsányban szül. Komlóssy Ferenc kat. egyházi író, történész (megh. Pozsony, 1915. okt. 3.). Többek között Nyitrán járt gimnáziumba, majd Bp.-en 1879-ben elvégezte a bölcsészetet, két évvel később pappá szentelték. Ezután többek közt Modorban, Nagyszombatban, Csúzon, Muzslán működött, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-től Pozsonyban prépost, majd pápai prelátus. Pedagógiai, politikai, irodalomtörténeti és egyházi tárgyú cikkeket, könyveket publikált, de megjelentek színművei is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komárik István
1855. dec. 23-án Nyitrán szül. Komárik István jezsuita történetíró (Kalocsa, 1940. márc. 25.). Szülővárosában folytatott gimnáziumi tanulmányai után elkerült otthonról, bölcsészetet és teológiát végzett, 1885-től Kalocsán működött. Írt többek között Koháry Istvánról, foglalkozott a kassai vértanúkkal stb.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tóth János
1856. júl. 26-án Nagysurányban szül. Tóth János kat. egyházi író (megh. Görz, 1907. júl.). Tanulmányai elvégzése után, 1885-től a nyitrai papnevelde tanára, majd Roskoványban könyvtáros. Elbeszélései, tanulmányai jelentek meg.
Latkóczy Mihály
1857. márc. 24-én szül Nyitrán Latkóczy Mihály író, műfordító (megh. Bp., 1906. aug. 19.). Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, Pesten összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát tanult, Bécsben a szláv nyelveket tanulmányozta. Ezt követően 1883-ig Pesten kizárólag az irodalomnak élt, ezután előbb Sopronban, majd 1886–1895 között Eperjesen, végül Losoncon tanított, majd visszakerült Bp.-re. Kiterjedt publicisztikai, tudományos és műfordítói életművet hagyott maga után.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rudnay Béla
1857. okt. 1-jén Szenicén szül. Rudnay Béla családtörténész, Rudnay Alajos bátyja (megh. Bp., 1932. jún. 14.). Bp.-en végzett jogot, majd Nyitra megyében visel hivatalokat, országgyűlési képviselő, több magyarországi történelmi család történetét is feldogozta.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tagányi Károly
1858. márc. 19-én szül. Nyitrán Tagányi Károly törénész, levéletáros (megh. Bp., 1927. szept. 9.). Nyitrai érettségi után Bp.-re ment egyetemre, s a magy. fővárosban maradt annak elvégzése után is
Prohászka Ottokár
1858. okt. 10-én szül. Nyitrán Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, politikus (megh. Bp., 1927. ápr. 2.). Gyermek- és ifjúkorát 1858–1861 között Nyitrán és Pozsonyban, 1961-től 1966-ig Rózsahegyen, 1866-tól 1869-ig Losoncon töltötte. A 19–20. sz. fordulójának, a 20. sz.elejének egyik meghatározó egyházi személyisége, katolikus politikusa volt. A két vh. között a csehszlov. magy. katolikus fiatalság körében is kibontakozott a Prohászka Körök erőteljes mozgalma.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pechány Adolf
1859. febr. 15-én szül. Illaván Pechány Adolf pedagógiai szakíró, turisztikai szakíró, publicista (megh. Bp., 1942. jún. 15.). Znióváralján, Trencsénben, Nyitrán járt középiskolába, az egyetemet Pesten végezte el, majd többek közt Galgócon, Pozsonyban és Trencsénben is tanított. 1897-től Bp.-en működött, 1908-ban miniszterelnökségi tisztviselő, 1921- től a mo.-i szlovákok kormánybiztosa volt. Többek közt szerkesztette a Slovenské noviny c. szlovák nyelvű napilapot, s írt egy szlovák–magyar szótárt is. Számos neveléselméleti és oktatáspolitikai, ill. oktatástörténeti munkája mellett könyvet írt a szlovákságról, de ismertek észak-magyarországi turisztikai kalauzai is. A magyarországi tótok c. munkája 2000-ben Miskolcon új kiadásban is megjele... Tovább...
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kőrösi Albin
1860. jan. 16-án szül. Selmecbányán Kőrösi Albin (1882-ig Kulhánek) irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp., 1936. ápr. 8.). Iskoláit szülővárosában kezdte, 1876-tól a piarista rend tagja, Nyitrán végezte a teológiát, majd Bp.-re ment egyetemre, 1885-től – több helyütt – tanár. A spanyol költészet és ir. fordítója.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Takáts Sándor
1860. dec. 6-án szül. Komáromban Takáts Sándor művelődéstörténész (megh. Bp., 1932. dec. 21.). Bp.-en szerzett történelem–latin szakos tanári oklevelet, 1861-től a piarista rend tagja, 1886–1889 között a nyitrai gimnázium tanára, végül Bp.-re került tanítani, később levéltáros lett. Kutatói munkáját szülővárosa történelmének feltárásával kezdte, később széles körben vizsgálódó, érdekfeszítő írások, könyvek, monográfiák sorával végzett mélyfúrásokat a magy. történelemben és művelődéstörténetben. Könyveinek új kiadásai időről időre ma is megjelennek, több könyvéhez is szülővárosa adta az anyagot (Komárom IV. Béla alatt, 1885, Lapok egy kis város múltjából, 1886), Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vértes József
1861. jún. 14-én Ipolyságon szül. Vértes József (Vértess, 1886-ig Winter) író, vegyészeti szakíró (megh. Auschwitz, 1944. jún. 17.). Tanulmányait Bécsben, Münchenben és Budapesten végezte, majd tanítani kezdett (1890-től többek közt Nyitrán is). Egymás után láttak napvilágot regényei, novellái, színműveket írt, s vegyészeti, ill. áruismereti szakmunkákat jelentetett meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sajó Sándor
1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 1891–1893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL, http://www.hvim.hu/programajanlo/irodpalyazatsajo.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Buchinger Manó
1875. máj. 15-én Nyitrán szül. Buchinger Manó politikus, emlékiratíró (megh. Bp., 1953. aug. 18.). Könyvkötőnek tanult, az 1890-es években bekapcsolódoitt a munkásmozgalomba, szociáldemokrata, majd kommunista politikus lett Bp.-en, emlékiratainak két kötete mellett többkötetnyi politikai publicisztikát írt.
Szental György
1877. okt. 1-jén Nyitrán elhunyt Szental György költő, író, színműfordító (szül. Pest, 1822).
Faith Fülöp
1880-ban Nyitrán szül. Faith Fülöp író, lapszerkesztő (megh. Sachsenhausen, 1944). Ismertek nyitrai vonatkozású művelődéstörténeti könyvei.
Kodály Zoltán
1885-ben, hároméves korában költözött szüleivel Galántára Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. – Bp., 1867. márc. 6.) zeneszerző, zenetudós, a magyar zeneélet és a 20. sz.-i magyar művelődés és zenepedagógia egyik legnagyobb, világszerte elismerte személyisége, ahol életre szóló élményt jelentett számára a népköltészettel, a népdalokkal, a népzenével való találkozása. Gyermekkora itt töltött hét esztendeje után szüleivel – miután édesapját áthelyezték – Nagyszombatba mentek, s Kodály itt érettségizett (1900-ban), ill. itt tanult meg zongorázni és hegedülni, és első szerzeményeit is itt komponálta. Érettségi után Kodály egyszerre nyert felvételt a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Zeneakadémiára, s párhuzamosan mindkettőt el is ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ungváry Ferenc
1892. máj. 31-én szül. Nyitrán Ungváry Ferenc színész, színházi és rádiós rendező, hangjátékszerző, műfordító (megh. Pozsony, 1984. jan. 14.). Szülővárosában érettségizett, majd a bp.-i színiakadémia hallgatója, 1919-től színész Pozsonyban, Magyarországon, majd újból Szlovákiában. 1934-től rádiórendező és -bemondó, később a pozsonyi magyar adás vezetője 1943-ig, 1945 után, a koncentrációs táborból hazatérve ismét a pozsonyi rádiónál helyezkedett el. Hangjátékok szerzője, szlovák színművek magyar fordítója, s megírta a pozsonyi magy. színjátszás történetét is.
Bartók Béla
Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább...
Forrás: CSEHI Á., MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Luzsica Tihamér
1895-ben Léván szül. Luzsicza Tihamér író (megh.: ?). 1926-tól Rozsnyón ügyvéd, 1945 után Nyitrán élt. A két vh. között a Prágai Magyar Hírlap több regényét közölte folytatásokban.
Hevesy Sári
1897. jan. 19-én szül. Ghymesen Hevessy Sári költő (megh. Nyitra, 1981. júl. 28.). Tanítónő volt, a két vh. között Berencsen, a nyitrai kulturális-művészeti élet tevékeny részese, versei helyi lapokban, antológiákban jelentek meg.
Kniezsa István
1898. dec. 1-jén szül. Trsztenán Kniezsa István nyelvész (megh. Bp., 1965. márc. 15.). Nyitrán érettségizett, később magy.–történelem–szalvisztika szakot végzett Bp.-en, ahol később könyvtáros, majd egyetemi tanár lett. A magyarországi szlavisztika egyik legfontosabb személyisége, kötetben vizsgálta pl. a magyar nyelv szláv jövevényszavait, ill. a magyar és a szlovák családnevek rendszerét.
Dallos István
1901. dec. 26-án Nyitrán szül. Dallos István emlékiratíró, néprajzi szakíró, szerkesztő (megh. Felsőbodok, 1972. ápr. 21.). Szülővárosában érettségizett, majd újságíró lett, csehszlov. magy. lapok munkatársa, 1935-ben Híd néven könyvkiadót hozott létre, a II. vh. éveiben Magyar Album címen antológiasorozatot adott ki, az 1960-as évek végén megírta emlékiratait (A Híd vallomása, 1969).
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Risnyovszky Endre
1903-ban Nyitrán szül. Risnyovszky Endre író, az 1930-as években jelentek meg regényei (megh. Pozsony, 1978).
Bólya Lajos
1905. jan. 9-én szül. Kolozsnémán Bólya Lajos (Feiszthammel) költő, jogi szakíró, Bólya Péter apja (megh. Bp., 1978. máj. 19.). Komáromban érettségizett, Prágában, ill. Pozsonyban végezte jogi tanulmányait, ezt követően Nyitrán volt vizsgálóbíró 1938-ig. A két vh. közti csehszlov. magy. kulturális-szellemi élet és kisebbségi önvédelem fontos szereplője, kezdeményezte a Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság létrejöttét. 1938 után Szegeden egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán, megbízott rektor. 1945–1948 között főszerepet vállalt Bp.-en az áttelepített és hazájukból elüldözött csehszlov. magyarok ügyének intézésében, elrendezésében. Verseskötetei az 1930-as években, jogi szakkönyvei az 1960-as évektől jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ormos Gerő
1907. okt. 14-én Pozsonyban szül. Ormos Gerő (1934-ig Orlik Vilmos) író (megh. Szeged, 1987. dec. 18.). Gyermekkorát Nyitrán, majd Győrben töltötte, 1922-től Bp.-en, később Székesfehérváron, ill. Szegeden élt, regényeket írt.
Arany A. László
1909. szet. 19-én szül. Betléren Arany A. László (Anzelm) nyelvész, néprajzkutató, fotográfus (megh. Rozsnyó, 1967. okt. 13.). Rozsnyón érettségizett, Pozsonyban végzett egyetemet, majd gimnáziumi tanár, később egyetemi előadó, ill. akadémiai kutató, a szlovák nyelvtudomány kontextusába is beilleszkedő nyelvész (Jozef Orlovskýval közösen ő írta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát), a strukturalista nyelvtudomány egyik kiváló képviselője volt. A II. vh. éveiben bekapcsolódott a megkisebbedett Szlovákiában rekedt magyarság kulturális életébe is, néprajzi gyűjtőutakra járt, kis füzetet írt annak néprajzáról. A csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldözésének idején illegális szervezetet vezetett jogainak és érdekeinek képviseleté... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SÁNDOR, TÓTH–VÉGH
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Duka Zólyomi Norbert
Kétéves korától, 1910-től élt Pozsonyban Duka Zólyomi Norbert (Esztergom, 1908. aug. 10. – Pozsony, 1989. szept. 21.) történész, orvos- és jogtörténész. Iskoláit Pozsonyban járta ki, itt végzett 1929-ben jogot, majd franciát és olaszt tanult (később zongora, majd akkordeon szakon is tanári oklevelet szerzett). A két vh. közti csehszlov., ill. a II. vh. alatt szlov. magy. közélet tevékeny szereplője, jelentős irodalomi és kisebbségjogi, ill. politológiai-társadalomtörténeti tanulmányok szerzője, szakmai és társadalmi szervezetek tisztségviselője. 1944–1945-ös szerepvállalásáért 1946-ban letartóztatták, elítélték. Szabadulása után 1949-től Nyitrabányán bányász, 1953-tól 1956-ig ugyanitt, majd Nagymegyeren, végül 1957–1969 között Pozsonyban ze... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, KISS, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mártonvölgyi László
1910. nov. 5-én szül. Turócszentmártonban Mártonvölgyi László (Martincsek) művelődéstörténész, kritikus (megh. Nyitra, 1984. nov. 11.). Tanulmányait Nyitrán, Pápán, Ipolyságon kezdte, Pozsonyban végzett jogot, majd Nyitrán nyitott ügyvédi irodát. Helytörténeti, művelődéstörténeti közleményeket írt, Dallos Istvánnal együtt létrehozta a nyitrai Híd egyesületet, 1939–1944 között szerkesztette a Magyar Albumot. a II. vh. évei alatt Fábry Zoltán nála helyezte letétbe a Palackposta kéziratát.
Forbáth Imre
1916-ban Nyitrán érettségizett Forbáth Imre költő (Böhönye, 1898. nov. 17. – Teplice, 1967. máj. 16.), majd katonaként a frontra került. 1918–1919-ben Budapesten részt vett, a Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, s újból Nyitrára került. Innen ment 1922-ben Prágába, ahol orvosi tanulmányokat folytatott, s később is Csehországban – Osztraván, majd Teplicén – telepedett le. A csehszlovákiai magyar irodalom jelentős alakja.
Forrás: CSANDA-2, CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sima Ferenc
1917. márc. 28-án szül. Alsócsitáron Sima Ferenc nyelvész, szótáríró (megh. Pozsony, 2005. ápr. 24.). Elemi iskolába Nyitrán járt, a gimnáziumot Znióváralján kezdte, Pozsonyban fejezte be, itt szerzett szlov.–magy. szakos tanári oklevelet is (1944-ben), 1947-től előbb tisztviselő, majd kiadói szerkesztő volt, végül 1953-tól nyugdíjazásáig Pozsonyban egy. adjunktus volt. Főleg fonetikával, fonológiával, magy. és finnugor nyelvtörténettel, dialektikával, lexikológiával foglalkozott.
Forrás: CSSZMIL, http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-3/sandora.pdf
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Angyel Miklós
1925. okt. 28-án Nyitrán szül. Angyel Miklós néprajzi író, helytörténész. Érsekújvári érettségi után lett vasutas 1944-ben, később konzervgyári tisztviselő, majd igazgató, s közben egyetemi diplomát is szerzett Prágában. Udvardon él, könyveiben, közleményeiben faluja néprajzát, ill. történeti múltját dolgozza fel.
Urbán Sándor
1925. dec. 3-án Zalabán szül. Urbán Sándor író, szakíró (megh. Zseliz, 2002. márc. 3.). Gyermekkorát családjával Calgaryban töltötte, ahonnan 1934-ben tértek haza. Pozsonyban kezdett gimnáziumba járni, Nyitrán érettségizett 1946-ban. Koncepciós perben – kémkedés vádjával – börtönbe zárták, kényszermunkára ítélték. Szabadulása után különböző hivatalokat látott el, Zselizen élt, kaktuszokról írt szakkönyve eddig csak szlovákul, ill., több kiadásban is, oroszul jelent meg. Fölparcellázott égbolt c. önéletrajzi regényében az 1950-es évek légkörét és kényszermunkatáborainak világát rajzolta meg.
Csanda Sándor
1927. aug. 3-án szül. Kisújfalun Csanda Sándor irodalomtörténész, irodalomkritikus, Csanda Gábor apja (megh. Pozsony, 1989. júl. 10.). Tanulmányait szülőfalujában, Érsekújvárban, ill. Bp.-en kezdte, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1952-ben, ettől kezdve főiskolai, ill. egyetemi tanár volt Pozsonyban, Nyitrán (mindkét helyen tanszékvezető is volt). A szlov.–magy. irodalmi kapcsolatok feltárásban, a kuruc költészet, valamint a Balassi-életmű vizsgálatában, továbbá Turczel Lajos mellett a két vh. közti csehszlov. magy. ir. hagyományok kutatásában és közzétételében szerzett nagy érdemeket. Számos tanulmánykötet, monográfia, tankönyv szerzője, hagyományközlő irodalmi gyűjtemények összeállítója.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeberényi Zoltán
1930. aug. 11-én szül. Komáromban Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus. Gépészeti technikumban érettségizett szülővárosában 1953-ban, magyar szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1957-ben, ezt követően 1960-ig gimnáziumi tanár Galántán, majd nyugdíjazásáig, 1995-ig a nyitrai tanárképző főiskola tanára (két alkalommal is tanszékvezetője, majd docense) volt. Komáromban él, többek között Győry Dezsőről, Turczel Lajosról, Duba Gyuláról, Ozsvald Árpádról írt monográfiát, kétkötetes arcképcsarnokot tett közzé a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. írókról (Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999, 2000–221).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Takács András
1931. jan. 8-án szül. Sajótibán Takács András néptáncgyűjtő, koreográfus, néprajzi és művelődéstörténeti szakíró, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. népitánc-gyűjtés, tánckultúra és népitánc-mozgalom jelentős személyisége. 1952-ben a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett, 1966-ban Nyitrán magy.–történelem szakon diplomázott, 1952–1955 között, ill. 1960-tól Pozsonyban a Csemadok szakelőadója, osztályvezetője, egy időben titkára, 1990 után fesztiváligazgató, ill. az Ifjú Szívek igazgatója. Külön köteteket szentelt a mátyusföldi, a gömöri, ill. a csallóközi népitánc-hagyományoknak, majd egyesülettörténet-írói tevékenysége került pályáján előtérbe. Pozsonypüspökin él.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kulacs Dezső
1933. júl. 20-án szül. Medvén Kulacs Dezső oktatáskutató, pedagógiai szakíró, tankönyvszerző (megh. 2002. nov. 27.). Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári oklevelet 1958-ban. Galántán kezdett tanítani, majd haláláig Nyitrán volt főiskolai oktató. Módszertani szak- és kézikönyvek, főiskolai jegyzetek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-05-ht-Pintes-Bucsu
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Telekiné Nagy Ilona
1933. dec. 27-én szül. Terbeléden Telekiné Nagy Ilona nyelvész. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanári oklevelet, Füleken, Ghymesen, Nyitrán tanított (itt előbb gimnáziumi, majd főisjkolai tanár volt), kutatói érdeklődése főleg a névtan területére összpontosult, szaktanulmányok, monográfiák, főiskolai és középiskolai tankönyvek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kardos István
1934. aug. 5-én Szádalmáson szül. Kardos István szociológus, közíró (megh. Rozsnyó, 1999. ápr. 5.). Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári képesítést, 1962-től Nyitrán a pedagógiai főiskola tanára volt. 1970-ben a csehszlov. magyarság körében végzett szociológiai kutatásai, valamint reformszellemű publikációi miatt állásából elbocsátották, felkészültségéhez nem méltó munkakörökbe kényszerítették. Csupán az 1989-es fordulatot követően mehetett vissza tanítani Nyitrára. A II. vh. utáni csehszlov. magy. tudományosság egyik megteremtője, korabeli publikációi a csehszlov. magy. társadalomkutatás és önismeret fontos dokumentumai.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révész Bertalan
1935. máj. 14-én szül. Iskén Révész Bertalan irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. Rozsnyón pedagógiai gimnáziumban érettségizett 1956-ban, magy.–szlov. szakos képesítést szerzett Pozsonyban 1960-ban, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, egy időben tanszékvezető. Főleg Czuczor Gergely életművével foglalkozik, figyelemreméltó iskolapolitikai tanulmányokat közöl.
Tőzsér Árpád
1935. okt. 6-án szül. Gömörpéterfalán Tőzsér Árpád költő, esszéista, irodalomkritikus és -történész, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, a II. vh. utáni (cseh)szlov magy., ill. a magy. ir. jelentős alkotója. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett 1960-ban magy.–szlov. szakos tanári képesítést. Ezután újságíró, ill. lapszerkesztő Pozsonyban (1960–1971 között), főiskolai tanár Nyitrán (1971–1976 között), könyvkiadói szerkesztő, valamint egyetemi tanár, majd újból szerkesztő Pozsonyban (1976-tól máig). Az 1958-as Fiatal szlovákiai magyar költők antológia hangadójaként mutatkozott be, azóta számos, a szlov. magy. ir.-ban fordulatot hozó, s a magy. kritika által is magasan értékelt vers-, tanulmány- és esszékötet szerzője, műfordításai... Tovább...
Forrás: ALABÁN, CSSZMIL, PÉCSI, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Perhács János
1936. dec. 20-án szül. Bélyben Perhács János neveléstudományi szakíró. Királyhelmeci érettségi után magy.–szlov. szakos oklevelet szerzett Pozsonyban 1961-ben, s előbb Nagytárkányban, ill. Nyárasdon tanított, később Nyitrán főiskolai, továbbá Pozsonyban, ill. Nyitrán egyetemi tanár, a felnőttöktatás szakértője, szlov. nyelvű szakmonográfiák szerzője, társszerzője, egy többnyelvű pedagógiai szakszótár szerkesztője.
Balogh Elemér (1938–)
1938. jan. 19-én szül. Nyitrán Balogh Elemér író, kritikus. Családját 1946-ban áttelepítették Magyarországra, azóta ő is ott él, pályája ott alakult.
Cselényi László
1938. márc. 15-én Gömörpanyiton szül. Cselényi László költő, műfordító. Tornalján érettségizett, magy.–szlov. szakos egyetemi képesítést szerzett Pozsonyban, ezt követően újságíró, könyvterjesztő, 1965–1966-ban, ill. 1968–1970-ben hosszabb időt töltött Párizsban, évekig volt szabadfoglalkozásó, 1991–1998 között Nyitrán egyetemi oktatóként működött. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. egyik – Tőzsér Árpád mellett – leginkább hangadó alkotója, a kortárs magy. avantgárd törekvések kimagasló képviselője.
Forrás: ALABÁN, CSSZMIL, ESCORIAL, SZEBERÉNYI-1, POMOGÁTS, SZŐKE–VICZIÁN, TŐZSÉR-4, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csicsay Alajos
1938. ápr. 8-án szül. Csiliznyáradon Csicsay Alajos író, pedagógiai író. Pedagógiai gimnáziumot végzett Pozsonyban, majd Nyitrán kémia–biológia szakos képesítést szerzett, kezdetben Füzespusztán, ill. Muzslán, 1970-től Párkányban tanított, jelenleg is itt él. Elbeszéléskötetei, ismeretterjesztő művei, riportkönyvei jelentek meg, de mesekötetet is írt.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zsilka Tibor
1939. jan. 29-én szül. Paláston Zsilka Tibor (Tibor Žilka, Kálnássy) nyelvész, irodalomteoretikus, szakszótáríró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, 1962-től Nyitrán főiskolai oktató, egyetemi tanár, 1993-tól Piliscsabán is tanít, jelenleg tanszékvezető. Kutatási területe a fordításelmélet, a stilisztika, nyelvészeti statisztika, szemiotika, lexikográfia. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, 1977-ben poétikai szótárt tett közzé.
Zirig Árpád
1940. nov. 16-án Győrben született, de egész gyermekkorában Egyházgellében élt családjával Zirig Árpád költő, író. Dunaszerdahelyen érettségizett, 1964-ben földrajz–természetrajz szakon végzett Nyitrán, ezután Nagymegyeren, Nagymagyaron, Pozsonyeperjesen, Dunaszerdahelyen tanított, jelenleg is itt él. verseskötetei mellett elbeszéléskötete is megjelent.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Motesíky Árpád
1941. jan. 1-jén szül. Nagycétényben Motesíky Árpád vadászíró, művelődéstörténész. Pozsonyban szerzett tanítói képesítést 1959-ben, majd bányász Nyitranovákon, tanító Nagycétényben, művelődésszervező Nyitrán, anyagbeszerző Verebélyen, újságíró Pozsonyban. Verebélyen él, vadásztörténetei, művelődéstörténeti füzetei jelentek meg, 2001-ben kiadta a felévidéki vadászírók lexikonát.
Forrás: SZŐKE–VICZIÁN, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=78
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sidó Ágnes, D.
1941. jan. 17-én szül. Komáromban D. Sidó Ágnes (Duka Zólyomi Árpádné) műfordító. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán magy.–szlov,–képzőművészet szakos képesítést szerzett, ezt követően Kürtön, majd Hidaskürtön tanított, 1969-től kormányhivatali szakelőadó, később könyvkiadói, majd rádiós szerkesztő Pozsonyban. Főleg 20. sz.-i cseh írókat ületett át magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mészáros Károly (1941–2002)
1941. dec. 12-én szül. Felbáron Mészáros Károly író (megh. Dunaszerdahely, 2002. febr. 12.). Többek közt Karván, Dunamocson nevelkedett, itt kezdte iskoláit is, Somorján érettségizett 1959-ben, majd Nyitrán járt tanítóképzőbe, de tanulmnányait nem fejezte be. 1965-től Dunaszerdahelyen tanított, majd oktatásügyi szakelőadó, 1970-től pedig újságíró volt ugyanitt. Novelláskötetei mellett regénye és verseskötete is megjelent. Sírja a felbári temetőben található.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Batta György
1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szitási Ferenc
1943. jan. 16-án szül. Ekecsen Szitási Ferenc költő (megh. Lég, 1986. okt. 11.). Szülőfalujában, ill. Rozsnyón tanult, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést, majd Nagylégen élt és tanított, később Dunaszerdahelyen lett köztisztviselő. Sírja Légen található.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bárczi István
1943. ápr. 11-én szül. Gömörpanyiton Bárczi István költő, Kovács Magda férje, Bárczi Zsófia apja. Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1966-ban, majd Fegyverneken, ill. Nagyölveden tanított, 1970–1973 között Pozsonyban újságíró, művelődésszervező, ezt követően Tornalján telepedett le, s felhagyott a publikálással.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dénes Imre
1944. nov. 1-jén Köbölkúton szül. Dénes Imre nyelvész, irodalomteoretikus. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Pozsonyban angol–spanyol szakon diplomázott 1968-ban. 1970-től Nyitrán volt főiskolai tanár, tudományos kutató (összehasonlítő nyelvészet, fordítás-, ill. szövegelmélet). 1982-ben emigrált.
Bereck József
1945. márc. 9-én szül. Albáron Bereck József író, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett, nyitrai főiskolai tanulmányait nem fejezte be, 1970-től Dunaszerdahelyen újságíró. A Fekete szél (1972) c. prózaantológia nemzedékének egyik legígéretesebb tehetsége, jó néhány novellájával és elbeszélésével a mindenkori (cseh)szlovákiai magyar kispróza antológiadarabjait írta meg.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdélyi Margit, L.
1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.–szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Urbán Aladár, Z.
1946. máj. 22-én szül. Nagyzellőn Z. Urbán Aladár helytörténész, művelődésszervező. Füleki érettségi után Nyitrán szerzett tanári képesítést, 1968-tól Ipolyvarbón tanít, 1989-ben létrehozta a Palóc Társaságot. Honismereti, helytörténeti cikkek, füzetek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Strba Sándor
1946. okt. 18-án szül. Érsekújváron Strba Sándor helytörténész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, 1974-től Pozsonyban magy.–német szakon tanult, 1972-ben Nyitrán magy.–történelem szakon végzett, 1988-ig Udvardon volt szaktanintézeti tanár, 1978-tól múzeumi szakdolgozó szülővárosában. Érsekújvár történeti múltjának, művelődésének feltárásával foglalkozik, f. m.: Az érsekújvári zsidóság története (Lang Tamással, 2004).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bodnár Gyula
1848. máj. 21-én Királyhelmecen szül. Bodnár Gyula író, közíró, kritikus, lap- és televíziós szerkesztő, amatőr színházi rendező. Iskoláit szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1966-ban, majd néhány évi munkásélet után magy.–angol szakon végzett Nyitrán. Ezt követően rövid ideig Pozsonyban főhivatalnok, majd újságíró, 1994-től Dunaszerdahelyen. Nagymegyeren él. Karcolatai, tárcái, kulturális publicisztikai írásai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, kritikai tevékenységével az 1970–1980-as években fontos művelődés- és értékszervező feladatokat látott el.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nevizánszky Gábor
1949. aug. 18-án szül. Ipolyszakállason Nevizánszky Gábor régész. Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban tanult régészetet 1973-tól, ez időtől Nyitrán régész. Kutatásai fő területe a rézkor és a magy. honfoglalás kora. Összeállította Hont megye régészeti irodalmának jegyzékét, ill. Csallóköz régészeti bibliográfiáját.
Poór József
1950. szept. 4-én szül. Rétén Poór József író. Szencen érettségizett, majd Nyitrán volt főiskolás, több foglalkozást is végigpróbált, tengeri hajók vezetésére is képesítést szerzett, a rendszerváltás után vállalkozó Nagyfödémesen. Elbeszéléskötetei, ifjúsági könyvei jelentek meg, s írt sci-fit is.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csáky Károly
1950. okt. 24-én szül. Kelenyén Csáky Károly helytörténetíró, művelődéstörténész, költő,  néprajzkutató, pedagógus. Ipolyságon érettségizett, 1973-ban Nyitrán magy.–angol szakos tanári képesítést, 1983-ban doktori oklevelet szerzett. 1999-ben Debrecenben etnográfussá avatták. Tanított Ipolybalogon, Ipolyságon alapító igazgatója volt a Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű  Egyházi Alapiskolának és Nyolcosztályos Gimnáziumnak; jelenleg Palsáton oktat. A II. vh. utáni (cseh)szlov.magy. néprajzkutatás, hely- és művelődéstörténet-írás  egyik legfontosabb teljesítménye az övé. Könyvet írt Mikszáth Kálmán szülőföldi kötődéséről (1996), Irodalmi kapcsolatok címmel pedig három fontos kötetet jelentetett meg (2004, 2005, 2006). Publikált iskolatö... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sándor Anna
1951. jan. 28-án Alsócsitáron szül. Sándor Anna nyelvész, Zoboralja nyelvjárásainak kutatója. Pozsonyban végzett magy.–latin– történelem szakon 1974-ben. 1980-ig a nyitrai magy., 1985-ig a szlov. gimnáziumban tanított ugyanit, ezt követően nevelő Kolonban, 19ö0-tól Nyitrán egyetemi tanár, később tanszékvezető. Nyelvjárásgyűjtéssel foglalkozik, többek közt elkészítette a Nyitra-vidéki nyelvárások atlaszát (2004).
Alabán Ferenc
1951. febr. 25-én szül. Guszonán Alabán Ferenc irodalomkritikus. Az érettségit Füleken tette le, majd Bp.-en szerzett magy.–szlov. szakos tamnári oklevelet 1974-ben, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, később Selmecbányán egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán.Tanulmányköteteiben, monográfiáiban főleg irodalomelméleti kérdésekkel, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalommal és egyes alkotóival foglalkozik, egyetemi tankönyveket, főiskolai jegyzeteket is írt..
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Horváth Géza
1951. március 8-án szül. Zselizen Horváth Géza karnagy, tankönyvíró, zenei szakíró. 1975-ben Nyitrán szerzett matematika–földrajz szakos képesítést. Szülővárosában tanít ma is. Többek közt megírta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának történetét (2004).
Forrás: SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pénzes István
1951. okt. 19-én szül. Kürtön Pénzes István pedagógiai szakíró, szerkesztő, helytörténet-író, Pénzes Tímea apja. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1985-ben, majd 2001-ig Szímőn, később Kürtön tanított, Érsekújvárban él. Lant és kard c. könyvsorozata a magy. történelemmel foglalkozó versek időrendi sorrendbe szerkesztett gyűjteménye, Kürtröl monográfiát írt, Lukács Pálról ismeretterjesztő füzetet.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=85
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovács István, B.
1953. júl 4-én szül. Rimaszombatban B. Kovács István néprajzkutató, régész, történész. A kassai ipariskolában érettségizett 1972-ben, Bp.-en néprajz– régészet szakos oklevelet szerzett. Ezt követően előbb régész–muzeológus Rimaszombatban, majd a Honismereti Házat vezeti Rimaszécsen, később múzeumigazgató szülővárosában, egyetemi tanár Nyitrán, azután ismét régész szülővárosában, ahol 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Régészeti, néprajzkutatói, történészi, valamint tudomány- és közösségszervező munkássága egyként jelentős. Példamutató színvonalú, forrásértékű szakkönyvek, tanulmánygyűjtemények, monográfiák szerzője, Gömörország címen lapot alapított.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ethey Gyula
1957. okt. 3-án halt meg Csejtén Ethey Gyula történész, társdalomkutató (szül. Dömös, 1878. nov. 18.). Iskoláit Nyitrán kezdte, Bp. és Kolozsvárott tanult jogot. 1920 előtt Vágújhelyen volt főszolgabíró, később Alsószelezsényben, Nyitrán, Csejtén élt. Csehszlov., ill. szlov. magy. és szlov., valamint magyarországi lapokban publikált, megírta Alsószelezsény, valamint Vágújhely történetét, könyvet írt a csejtei uradalomról, Zoboralja múltjáról, s két könyvében is foglalkozott a Vág-völgy történetével, az itteni magyar népesség fogyatkozásával.
Forrás: CSANDA-4, CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lampl Zsuzsa
1959. ápr. 29-én Pozsonyban szül. Lampl Zsuzsa (Mészárosné) szociológus, író. Tanulmányai szülővárosához kötik, az egyetemet is itt járta ki (szociológia, ill. újságíró szakon), s azóta is itt él. 1982-től újságíró, 1992–1993-ban kiadóvezető, 1993-tól Nyitrán, a következő évtől Pozsonyban egyetemi tanár, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Forrásértékű szociológiai feltárásai, látleletei, tanulmányai mellett mesekönyve is megjelent (Móki meséi, 2002).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Motesiczky Gábor
1964. szept. 23-án szül. Nyitrán Motesiczky Gábor költő. Pozsonyban érettségizett, majd különböző foglalkozások után 1988-ban tengerésznek ment. Verseskötete jelent meg.
Forrás: SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csehi Ágota
1966. márc. 27-én szül. Komáromban Csehi Ágota zongoraművész, zenei szakíró, zenepedagógis. Zenei tanulmányait Pozsonyban és Bp.-en végezte, majd zongoratanár Komáromban, egyetemi tanár Nyitrán. Bartók szlovákiai vonatkozásainak kutatója, szakktanulmányok szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Németh István, Z.
1969. márc. 28-án szül. Komáromban Z. Németh István (Zánkay N. István, Jonathan J. Joker) költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1987-ben, majd alsó tagozatos tanítói oklevelet szerzett Nyitrán 1991-ben. Ezt követően lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban, 2000-től Csicsón tanít. Verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei, gyermekkönyvei jelentek meg, ir. paródiáit és humoreszkjeit Nincs meneqés címmel rendezte kötetbe (2001).
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ardamica Zorán
1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.–zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él.
Vankó Attila
1973. júl. 3-án szül. Losoncon Vankó Attila költő, dalszövegíró. Rimaszombatban kereskedelmi középiskolában érettségizett, Nyitrán végzett magy.–pszichológia szakon, Füleksávolyban él, Füleken tanít. Verseskötetein kívül dalszövegei is megjelentek (Tűz és szív, 1997).
Bárczi Zsófia
1973. júl 13-án szül. Rimaszombatban, de Tornalján nevelkedett Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, Bárczi István és Kovács Magda lánya. Az alapiskolát Tornalján, a gimnáziumot Kassán, az egyetemet Nyitrán végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató, Érsekújvárban él, novelláskötete mellett Mécs Lászlóról írt monográfiát (2008).
Mizser Attila
1975. jan. 26-án szül. Losoncon Mizser Attila költő, író, szerkesztő. Losoncon mezőgazdasági, Bp.-en könyvkereskedelmi szakközépiskolába, Nyitrán, ill. Miskolcon egyetemre járt. Füleken él, 2008-tól a salgótarjáni Palócföld főszerkesztője, verseskötetei mellett regénye, ill. esszékötete jelent meg..
Benyovszky Krisztián
1975. márc. 22-én szül. Ipolyságon Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, irodalomkritikus. Magy.–szlovák szakot végzett Nyitrán 1986-ban, azóta ugyanitt egyetemi oktató. Érsekújvárban él, tanulmánykötetek összeállítója, szerzője, fordítója, főleg a szláv strukturalizmus és neostrukturalizmus, továbbá a populáris irodalom, ezen belül a detektívtörténet műfaji és értelmezésbeli kérdéseinek kutatója.
Keserű József
1975. április 13-án szül. Párkányban Keserű József irodalomkritikus, irodalomtörténész. Ugyanitt járt alapiskolába és gimnáziumba, Nyitrán szerzett magyar nyelv – filozófia szakos képesítést 1998-ban. Komáromban kezdett tanítani, jelenleg is itt egyetemi oktató.
Forrás: CSSZMIL, http://www.szmit.sk
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Polgár Anikó
1975. szept. 2-án Vágsellyén szül. Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, műfordító, Csehy Zoltán felesége. Vágfarkasdon nőtt fel, iskoláit is itt kezdte, Galántán érettségizett 1993-ban, majd 1998-ban előbb latin–magy., 2005-ben pedig ógörög szakos diplomát szerzett. 1997–1998-ban gimnáziumi tanár volt Galántán, 2003-tól egyetemi előadó, majd adjunktus Nyitrán. Verseskötetei jelentek meg, műfordítástörténettel foglalkozik, tanulmánykötetben értékelte az eddigi magy. Catullus-értelmezéseket, latin, újgörög, szlovék, cseh és finn gyelvből fordít. Dunaszerdahelyen él.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=90
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Krojer Angi
1975. nov. 23-én szül. Komáromban Krojer Angi (Örs Babett) költő. Gyermekkorában Hetényen élt, Nyitrán szerzett magy.–filozófia szakos tanári oklevelet. Dunaszerdahelyen él, verseskötete jelent meg.
Nagy Péter, H.
A 2000-es évek elejétől Érsekújvárban él H. Nagy Péter (Bp., 1967. szept. 8.) irodalomtörténész, kritikus, esszéista. Tanulmányait szülővárosában végezte, jelenleg Nyitrán, ill. Komáromban egyetemi előadó. Lapot és könyvsorozatokat szerkeszt, többek közt könyvet írt Ady Endréről, Zalán Tiborról, Juhász R. Józsefről, egyéb tanulmánykötetei mellett külön kötetet szentelt a szlov. magy. költészet 1989 utáni paradigmaváltásának (Hagyománytörténés, 2007).
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 4.74 másodperc