1600-ban Pozsonyban szül. Lippay György egyházi író, érsek, politikus, Lippay János bátyja (megh. Nagyszombat, 1666. jan. 30., de szülővárosában temették el). Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Grazban. Rómában végezte, majd többek közt Szencen, Tornán, Érsekújvárban működött. Az ellenreformáció egyik hangadója, 1635-től kancellár. 1642-től esztergomi érsek, részt vett a nagyszombati egyetem jogi fakultásának létrehozásában. A jezsuita rend egyik fő pártolója, 1659-ben Rozsnyón is az ő kezdeményezésére telepdtek meg a jezsuiták. Az olasz reneszánsz mintájára Pozsonyban létesített, egész Európában elhíresült kertjéről öccse, Lippay János írt könyvet.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Lippay János | Helységnévmutató: Bécs (Wien, A.) | Graz (A.) | Róma (Ol.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szenc (Senec, Szl.)-Senec (Szenci j.) | Torna (Turňa nad Bodvou, Szl.) | Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Pozsony-Bratislava |

1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Szepesolaszi (Spišské Vlachy, Szl.)-Spišské Vlachy (Iglói j.) | Szepesszentgyörgy (Jurské, Szl.) | Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.)-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) | Berlin (N.) | Igló-Spišská Nová Ves (Iglói j.) |

1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a „comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 1706–1707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább...

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Bercsényi Miklós | Dudits Andor | Löffler Béla | Győrfi Sándor | (Mayer Ede | Helységnévmutató: Rodostó (Tekirda?, Tö.) | Párizs (Paris, Fr.) | Nagysáros (Veľký Šariš, Szl.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Krasznahorka (Krásna Hôrka, Szl.) | Szomolány (Smolenice, Szl.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Stubnya (Turčianske Teplice, Szl.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bécsújhely (Wiener Neustadt, A.) | Borsi-Borša (Tőketerebesi j.) |

1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.), Eperjes (Prešov, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Jéna (Jena, N.) | Trencsén-Trenčín (Trencséni j.) |

1694. szept. 7-én szül. Zólyomban Tomka Szászky János (Szászky) földrajzi szakíró (megh. Pozsony?, 1762. aug. 26.). Tanulmányai Rozsnyóhoz, Besztercebányához, Győrhöz, Pozsonyhoz kötötték, 1732-től Pozsonyban tanított. Bél Mátyás munkatársa volt, ismert egyetemes földrajza, melyben nagy terjedelmet szentelt Magyarország földrajzának is.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Győr (Mo.) | Zólyom-Zvolen (Zólyomi j.) |

1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Fülek (Fiľakovo, Szl.)-Fiľakovo (Losonci j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1710. ápr. 4-én halt meg Rozsnyón Missovitz Mihály iskoladráma-szerző (szül. Szmrecsán, ?).

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Szmrecsán (Smrečany, Szl.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1711. febr. 2-án hunyt el Bártfán (újabb forrás szerint 1710. ápr. 28-án Kassán) ifj. Ács Mihály (Aachs) ev. egyházi író (szül.: Győr?/Kemenesszentmárton?, 1672). 1705 után ev. lelkész volt Rozsnyón, Kassán, majd Bártfán rektor, később tábori pap. Teológiai munkát, halotti beszédet, vallásos elmélkedést stb. jelentetett meg.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Győr (Mo.) | Kemenesszentmárton (Mo.) | Bártfa-Bardejov (Bártfai j.) |

1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát,

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Margit, Árpád-házi Szent | Erzsébet, Árpád-házi Szent | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Érsekújvár-Nové Zámky (Érsekújvári j.) |

1740. ápr. 20-án Csetneken hunyt el Sartorius János ev. imakönyvkiadó és -szerző (szül. Rozsnyó, ?).

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1744. márc. 14-én halt meg Rozsnyón Spangár András egyházi író (szül. Nógrád, 1677. jún. 23.).

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nógrád (Mo.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1768. ápr. 18-án szül Jászón Gedeon László költő (megh. Nagyvárad, 1863. júl. 2.). 1796–1806-ig a rozsnyói gimnázium tanára volt, ekkor Nagyváradra költözött.

Forrás: SZINNYEI / ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nagyvárad (ma: Oradea, R.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Jászó-Jasov (Kassa-vidéki j.) |

1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek.

Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Sárospatak (Mo.) | Jéna (N.) | Késmárk (Kežmarok, Szl.) Csetnek (Štítnik, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Lőcse (Levoča, Szl.) Pozsony (Bratislava, Szl.) Sajógömörben (Gemer, Szl.) Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is.

Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Vágsellye (Šaľa, Szl.)-Šaľa (Vágsellyei j.) | Muzsla (Mužla, Szl.)-Mužla (Érsekújvári j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.).-Rožňava (Rozsnyói j.) | Felsőelefánt-Lefantovce (Nyitrai j.) |

1793. ápr. 9-én szül. Csetneken Szontagh Gusztáv filozófus, kritikus (megh. Pest, 1858. jún. 7.). Többek közt a késmárki jogakadémián tanult, Rozsnyón és Kenyhecen volt joggyakornok, az 1813–1837 közti éveket a katonai pályán töltötte, ezt követően kizárólag az irodalomnak és a tudománynak szentelte idejét. Kora egyik legjelentősebb kritikusa, ill. filozófusa volt, de írt – maga is kiváló mezőgazda lévén – a dinnyetermesztésről és a dohánytermesztésről is..

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Késmárk (Kežmarok, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Kenyhec (Kechnec, Szl.)-Kechnec (Kassa-vidéki j.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1794. febr. 2-án Tiszolcon szül. Kanya Pál pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1876. jún. 16.). Csetneken, Rozsnyón, Lőcsén, Pozsonyban tanult, majd felvidéki családoknál volt nevelő, később Pesten tanított. Többek között tankönyveket írt.

Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pest (Ma: Budapest része, Mo.) | Csetnek (Štítnik, Szl.)-Štítnik (Rozsnyói j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Tiszolc-Tisovec (Rimaszombati j.) |

Az 1800-as évek első felében volt Rozsnyón pap, majd a papnevelő intézet igazgatója, s itt jelentette meg erkölcsnevelő szándékú műveit Grosz Antal egyházi író (A lopásnak utálatos vétkéről, 1829, Az ellenség szeretetétől, 1831 stb.).

Forrás: MIHSZL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1807. jan. 24-én szül. Csetneken Vandrák András filozófus, pedagógiai író (megh. Eperjes, 1884. szept. 14.). Német nyelvet szülei Kassára küldték tanulni, majd Rozsnyón, azután Eperjesen folytatta tanulmányait (itt többek közt Greguss Mihály volt a tanára), Tiszolcon papjelölti vizsgát tett. Tanulmányait németországi egyetemeken fejezte be 1831-ben, ahonnan visszatért Eperjesre, és a későbbiekben már végig itt tanított, s volt a kollégium igazgatója. Kidolgozta a magyarországi protestáns gimnáziumok szervezeti szabályzatát, lélektani, logikai, etikai, jogfilozófiai tankönyveket, német előzményre épülő jogbölcseletet írt. Mészáros András Vandrák András filozófiai rendszere címmel 1980-ban monográfiát írt róla.

Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Greguss Mihály | Mészáros András | Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Tiszolc (Tisovec, Szl.)-Tisovec (Rimaszombati j.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1816–1819 között az eperjesi ev. líceum diákja, majd 1820–1821-ben itt volt joggyakornok Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Torino, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi, Magyarország kormányzója, közíró, az 1848–1849-es magyarországi események egyik vezéregyénisége. Történelmi jelentőségűek többek között az 1832–1836. évi, valamint az 1847–1848. évi pozsonyi országggyíűléseken való fellépései, szónoklatai, 1848. márc. 3-i beszédének hatására alakult meg az első felelős magyar minisztérium (az első magyar kormány). Pozsonyban adta ki kézzel írott hírlapját, az Országgyűlési Tudósításokat (1832–1836), 1848. március 17-én a mai Carlton Szálló helyén levő Zöld fához címzett fogadó erkélyén jelentette be Batthyány Lajossal a jobbágyság e... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Batthyány Lajos | Helységnévmutató: Monok (Mo.) | Torino (Ol.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Vásárút (Trhová Hradská, Szl.)-Trhová Hradská (Dunaszerdahelyi j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Eperjes-Prešov (Eperjesi j.) |

1817. máj. 20-án szül. Murányban Danielik János kat. egyházi író, történetíró, Danielik József bátyja (megh. Eger, 1888. jan. 23.). Tanulmányait Rozsnyón és Pesten végezte, 1839-től a rozsnyói líceum tanára, 1848-tól Pesten lapszerkesztő. Jeles történeti munkákat publikált a legkülönbözőbb témákban (Columbus, avagy Amerika fölfedezése, 1856? A története szelleme, 1857? A bölcsészet számára igényelt szabadságról és függetlenségről, 1960), kiadta egyházi beszédeit, könyvet írt a premontreiekről, fő kutatása területe a magy. középkor.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Danielik József | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Eger (Mo.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Murány-Muráň (Nagyrőcei j.) |

1821. ápr. 5-én Murányban szül. Danielik József lexikográfus, szerkesztő, történetíró, Danielik János öccse (megh. Pozsony, 1886. jún. 18.). Tanulmányait Podolinban, ill. Rozsnyón kezdte, majd katona lett, részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, 1851-től Pesten, 1860-tól Egerben szerkesztő, 1878-tól a pozsonyi postaigazgatóság vezetője. Kétkötetes magy. írói életrajzi lexikon adott ki 1856–1858 között.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Danielik János | Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Eger (Mo.) | Murány-Muráň (Nagyrőcei j.) |

1823. márc. 11-én szül. Rozsnyón Pákh Albert író, humorista, szerkesztő (megh. Pest, 1867. febr. 10.). Szülővárosában Pákh Albert Társaság őrzi emlékét.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1825. április 27-én Eperjesen szül. Greguss Ágost író, esztéta, kritikus, Greguss Mihály fia, Greguss Gyula bátyja (megh. Bp., 1882. dec. 13.). Édesapja halála után gyermekkorában családjával Rozsnyóra költözött, az eperjesi kollégiumban érettségizett, majd Németországban szerzett bölcsészdiplomát. 1870-től haláláig a bp.-i egyetemen tanított. Angolból, franciából fordított, filozófiai, műfajelméleti, esztétikai dolgozatok, könyvek szerzője. Munkásságával jelentős hatással volt a későbbi nemzedékekre.

Forrás: MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Greguss Gyula | Greguss Mihály | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Eperjes-Prešov (Eperjesi j.) |

Az 1830-as években Oszadán töltötte gyermekkorát Lehoczky Tivadar (Fucine, 1830. okt. 5. – Munkács, 1915. nov. 25.) történész, régész, műfordító.Tanulmányai Rózsahegyhez, Rozsnyóhoz és a kassai jogakadémiához kötik (közben honvédtisztként megjárta a szabadságharc harctereit is). 1851-től ügyvéd, 1855-től Munkácson, ahol Erdélyi János biztatására magyar, szlovák, orosz, ukrán népdalok gyűjtésébe kezdett. Történettudományi és régészeti munkássága révén is országos hírnévre tett szert, megírta Bereg megye, ill. Munkács monográfiáját, a munkácsi vár történetét stb.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Erdélyi János | Helységnévmutató: Fucine di Ossana (Ol.) | Munkács (ma: Mukacsevo, U.) | Trsztena (Trstená, Szl.)-Trstená (Turdossini j.) | Rózsahegy (Ružomberok, Szl.)-Ružomberok (Rózsahegyi j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Oszada-Osada (ma: Trsztena része, Turdossini j.) |

1822. febr. 24-én Toporcon szül. Irányi Dániel író, publicista (megh. Nyíregyháza, 1892. nov. 2.). Iskoláit Eperjesen, Késmárkon, Rozsnyón végezte, Eperjesen volt joggyakornok, majd Pestre költözött.1848–1849. évi szerepvállalását követően emigrációba vonult, ahonnan 1868-ban tért haza, s ismét bekapcsolódott a magyar politikai és közéletbe.

Forrás: MÉL, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyíregyháza (Mo.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Késmárk (Kežmarok, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Toporc-Toporec (Késmárki j.) |

1837–1841 között Guszonán volt kat. pap a rozsnyói premontrei papneveledében végzett Szabó István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4. – Kazár, 1892. márc. 27.) műfordító, ógörög szerzők magyar átültetője.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Bakonyszentkirály (Mo.) | Kazár (Mo.) | Guszona-Husiná (Rimaszombati j.) |

1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Jókai Mór | Kerényi Frigyes | Török Gyula | Tompa Mihály | Radnai Béla | Fadrusz Sándor | Radnai Béla | Fadrusz János | Hviezdoslav, Pavol Országh | Győrfi Lajos | Izsó Miklós | Szabó István | Lipcsey György | Szalatnai Rezső | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kežmarok, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Igló (Spišská Nová Ves, Szl.)-Spišská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Plešivec, Szl.)-Plešivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fiľakovo, Szl.)-Fiľakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaľa, Szl.)-Tornaľa (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Kráľovský Chlmec, Szl.)-Kráľovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Kráľovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topoľníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská Štiavnica (Selmecbányai j.) |

1844-ben szül. Késmárkon Erdődi János pedagógiai szakíró, tankönyvíró (megh.: ?, 1904). Lőcsén, Rozsnyón, Sárospatakon, Kassán tanult, 1870–1872 között Kassán tanár, neveléstani, oktatásmódszertani, ill. tankönyveket írt.

Forrás: SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Sárospatak (Mo.) | Késmárk-Kežmarok (Késmárrki j.) |

1846. nov. 17-én szül. Osgyánban Vidor Pál (Bodonyi Kajtár Pál), színműíró, színész, rendező, színigazgató (megh. Bp., 1906. dec. 1.). Pályáját vándorszínészként kezdte (többek közt Rozsnyón, ill. Kassán is játszott), majd a bp.-i Népszínház színésze, rendezője, igazgatója lett.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Osgyán-Ožďany (Rimaszombati j.) |

1857. júl. 13-án Losoncon szül. Dortsák Gyula pedagógiai szakíró (megh.: ?). Rozsnyón érettségizett, történelem–földrajz szakon végzett Pesten, majd Losoncon kezdett tanítani, később Alsókubinban, azután Trsztenán tanított. Pedagógiai értekezései, iskolapolitikai dolgozatai jelentek meg.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Losoncon (Lučenec, Szl.) | Alsókubin (Dolný Kubín, Szl.)-Dolný Kubín (Alsókubini j.) | Trsztená (Trstená, Szl.)-Trstená (Turdossini j.) | Losonc-Lučenec (Losonci j.) |

1860. febr. 27-én szül. Rozsnyón Stromp László ev. egyházi, ill. pedagógiai író (megh. Pozsony, 1907. máj. 12.). Bp.-en jogot és filozófiát, Pozsonyban teológiát tanult, 1887-től a pozsonyi ev. teológiai akadémia tanára.

Forrás: ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1860. okt. 24-én szül. Dobsinán Szlávik Mátyás ev. vallásfilozófus (megh. Rákosszentmihály, 1937. dec. 3.). Rozsnyón érettségizett, Eperjesen tanult teológiát, Halléban lett bölcsészdoktor, majd 1884–1921 között az eperjesi teológia tanára, később igazgatója, melynek megszüntetése után Bp.-re költözött.

Forrás: MÉSZÁROS, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rákosszentmihály (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Halle (N.) | Dobsina-Dobšiná (Rozsnyói j.) |

1877-ben Losonctamásin szül. Szkalos Emil ev. egyházi író, Madame Sans-G?ne (Szkalos Emilné Járossy Erzsébet) férje (megh. Rozsnyó, 1932), megírta a rozsnyói ev. egyház történetét (1931).

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Madame Sans-G?ne (Szkalos Emilné Járossy Erzsébet) | Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Losonctamási-Tomášovce (Losonci j.) |

1878. febr. 17-én szül. Rozsnyón Czabán Samu író, színműíró, pedagógiai szakíró, szerkesztő (megh. Nagyszőllős, 1942. dec. 16.). Eperjesen nyert tanítói képesítést, Miaván kezdett tanítani, pedagógussztrájkokat szervezett, állásából elbocsátották, Bp.-en kivette részét az 1918–1919-es magyarországi forradalmakból, börtönbe került, 1921-től Csehszlovákiában élt, kapcsolatot tartott a kommunista párttal, Beregszászon telepedett le, tanított, tanügyi és gyermeklapot szerkesztett, Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolása után újból elvesztette állását, s ismét börtönbe került. Többek közt iskolások számára írt színművei jelentek meg. A rendszerváltás után szülővárosában szobrot állítottak neki, évente Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Beregszász (Berehove, U.) | Nagyszőllős (Vinohragyiv, U.) | Eperjes-Prešov (Eperjesi j.) | Miava (Myjava, Szl.) | Budapest (Mo.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1879-ben lett a jászóvári premontrei rend tagja Takács Menyhért (Sátoraljaújhely, 1861. szept. 3. – Gödöllő, 1933. nov. 29.) kat. egyházi író, műfordító. Itt végezte teológiai tanulmányait, Kolozsváron tanári oklevelet szerzett. 1883-tól Rozsnyón, majd Kassán tanított, 1898-tól az itteni premontrei főgimnázium igazgatója, 1900-tól jászói prépost. Jelentős közéleti és iskolateremtő tevékenységet folytatott, 1910–1919 között a kassai Kazinczy Társaság elnöke. Könyvet írt a római nevelésről, megírta a gondolkodás történetének kézikönyvét, Dante, Aesopus és Madách címmel jelentetett meg tanulmányt. A történeti ország széthullása után Gödöllőn új rendházat hozott létre, tevékenységét itt folytatta, s itt temették el. Hamvait a bécsi döntés után ... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL, http://www.prem.hu/adatok/takacsmenyhert.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Kazinczy Ferenc | Dante, Alighieri | Aesopus, l. Ezópusz! | Ezópusz | Madách Imre | Helységnévmutató: Sátoraljaújhely (Mo.) | Gödöllő (Mo.) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Jászó-Jasov (Kassa-vidéki j.) |

1879. aug. 28-án szül. Rimaszombatban Tichy Gyula író, festőművész (megh. Rozsnyó, 1920. jún. 20.). A bp.-i képzőművészeti főiskolán tanult, ezt követően előbb a magy. fővárosban, majd Rozsnyón volt rajztanár. A szecesszió követője, tudományos-fantasztikus regényt is írt. Síremléke a rozsnyói temetőben öccse, Tichy Kálmán tervei alapján készült.

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Tichy Kálmán | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Rimaszombat-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) |

1885-ben szül. Tiszolcon Madame Sans-G?ne (Szkalos Emilné Járossy Erzsébet) író, Szkalos Emil felesége (megh. Bp., 1927. dec. 4.). Eperjesen végzett tanítóképzőt, Rozsnyón élt, lapot szerkesztett, írásai Magyarországon és Erdélyben is kedvező olvasói fogadtatásra találtak.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Szkalos Emil | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.) Eperjes (Prešov, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Tiszolc-Tisovec (Rimaszombati j.) |

1885. okt. 12-én Rozsnyón szül. Markó Árpád hadtörténész (megh. Bp., 1966. szept. 17.), a 17–19. sz.-i magy. hadviselés és hadtörténet kutatója.

Forrás: MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1886-ban Losoncon szül. Privitzky Gyula lapszerkesztő, publicista, katolikus pap (1924-től kanonok, 1941-től pápai prelátus) Rozsnyón (megh. Rozsnyó, 1967. nov. 15.). Hitbuzgalmi lapot szerkesztett (Krisztus Királysága), két publicisztikakötete is megjelent.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Losonc-Lučenec (Losonci j.) |

1888. okt. 31-én szül. Rozsnyón Tichy Kálmán (Nyiresi Tichy, Ny. Tichy) író, festőművész, néprajzkutató, helytörténész, Tichy Gyula öccse (megh. Bp., 1968. okt. 23.). Münchenben és Bp.-en folytatott képzőművészeti tanulmányokat, a II. vh. végéig szülővárosában múzeumigazgató, a helyi köz- és szellemi élet mindenese, országos viszonylatban is elismert festő, grafikus, könyv- és lapillusztrátor, képzőművészeti és tipográfiai szakíró, néprajzi gyűjtőmunkája és szakpublikációs tevékenysége külön értéket képvisel. Írt tudományos-fantasztikus regényt, szatirikus kisregényt, lírai életképeket, verseket, gyermekmeséket. 1945 után Magyarországon élt, s idejét főképpen a képzőművészetnek szentelte. Halála után hamvai hazakerültek szülővárosába.

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Tichy Gyula | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | München (N.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1895-ben Léván szül. Luzsicza Tihamér író (megh.: ?). 1926-tól Rozsnyón ügyvéd, 1945 után Nyitrán élt. A két vh. között a Prágai Magyar Hírlap több regényét közölte folytatásokban.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Prága (Praha, Cs.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Léva-Levice (Lévai j.) |

1892. dec. 12-én szül. Rozsnyón Halász Miklós író, történész, Szenes Piroska férje (megh. New York, 1985. júl. 26.). 1919-től Besztercebányán ügyvéd, 1945-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, itt többnyire angol nyelvű életrajzi regényeket jelentetett meg. Alapvető jelentőségű történeti műve: Csehszlovákia 1918–1938 (1938)..

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Szenes Piroska | Helységnévmutató: Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | New York (USA) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1897. febr. 27-én szül. Rozsnyón Kovács Gyula író, színműíró (megh. Tornagörgő, 1980. dec. 22.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, ugyanitt, ill. Egerben járt teológiára. Osgyánban szentelték pappá, Krasznahorkaváralján, Fülekpüspökin, Ipolygalsán, Rozsnyón, Sőregen, Várgedén, Füleksávolyban működött, 1934-től Tornagörgő plébánosa volt. 1945 után részt vesz a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájában, 1949 márciusában letartóztatták, de miután a börtönben agyvérzést szenvedet, júliusban szabadlábra helyezték. Később visszatérhetett hivatásához Rozsnyóra, Krasznahorkára, Tornagörgőre. Vallásos érzületű, ill. tárgyú színművek, elbeszélések, előadások szerzője.

Forrás: CSSZMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKO/KOVACSGY.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eger (M.) | Osgyán (Ožďany, Szl.)-Ožďany (Rimaszombati j.) | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Fülekpüspöki (Biskupice, Szl.) | Ipolygalsa (Holiša, Szl.)-Holiša (Losonci j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Sőreg (Šurice, Szl.)-Šurice (Losonci j.) | Várgede (Hodejov, Szl.), Füleksávoly (Šávoľ, Szl.) | Tornagörgő (Hrhov, Szl.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1897. aug. 10-én Stószon szül. Fábry Zoltán író, közíró, irodalomkritikus, szerkesztő (megh. uo., 1970. máj. 31.). Fiatal éveit kivéve (Rozsnyón érettségizett, 1915–1918 között katonaként megjárta a galíciai és az olasz frontot, 1918–1919-ben Bp.-re járt egyetemre) szinte egész életét szülőfalujában élte le, ahonnan azonban gyakran bejárt Kassára, számos alkalommal megfordult Pozsonyban, a II. vh. alatt Illaván politikai fogoly volt, a II. vh. után tüdőbaját Újtátrafüreden kezeltette, Dél-Szlovákia több városában előadásokat tartott stb. A két vh. közötti, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. emblematikus személyisége. Nagy hatású műve a csehszlov. magyarok II. vh. utáni üldözése ellen felszólaló memoranduma, A vádlott megszólal (194... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, FÁBRY, FÓNOD-1, FÓNOD-2, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Féja Géza | Illyés Gyula | Németh László | Simon István | Löffler Béla | Mészáros László | Lukács János | Helységnévmutató: Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Illava (Iľava, Szl.)-Ilava (Illavai j.) | Újtátrafüred (Nový Smokovec, Szl.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Szepsi (Moldava nad Bodvou, Szl.)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Budapest (Mo.) | Stósz-Štos (Kassa vidéki j.) |

1905. ápr. 24-én szül. Rozsnyón Vass László (Dókus Dénes) publicista, tanulmányíró (megh. Bp., 1950. ápr. 28.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Bp.-en végzett magy.–francia szakon. Kapcsolatot tartott a Sarlóval, csehszlov. magy. lapok munkatársa volt, 1938 után Bp.-en élt, újságíró volt. Irodalmi tanulmányai, helyzetelemzései nemzedéke kiváló teljesítményei közé tartoznak. Szülővárosában 1993-tól emléktáblája van, 2005-ben emlékestet rendeztek születésének centenáriumára.

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1909. szet. 19-én szül. Betléren Arany A. László (Anzelm) nyelvész, néprajzkutató, fotográfus (megh. Rozsnyó, 1967. okt. 13.). Rozsnyón érettségizett, Pozsonyban végzett egyetemet, majd gimnáziumi tanár, később egyetemi előadó, ill. akadémiai kutató, a szlovák nyelvtudomány kontextusába is beilleszkedő nyelvész (Jozef Orlovskýval közösen ő írta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát), a strukturalista nyelvtudomány egyik kiváló képviselője volt. A II. vh. éveiben bekapcsolódott a megkisebbedett Szlovákiában rekedt magyarság kulturális életébe is, néprajzi gyűjtőutakra járt, kis füzetet írt annak néprajzáról. A csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldözésének idején illegális szervezetet vezetett jogainak és érdekeinek képviseleté... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SÁNDOR, TÓTH–VÉGH
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Orlovský, Jozef | Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Kolon (Kolíňany, Szl.) | Somorja (Šamorín, Szl.)-Šamorín (Dunaszerdahelyi j.) | Betlér-Betliar (Rozsnyói j.) |

1916. ápr. 21-én szül. Rozsnyón Sulán Béla nyelvész (megh. Bp., 1968. aug. 26.). Szülővárosában érettségizett, egyetemre Prágában és Bp.-re járt. 1939 után Bp.-en élt, a magyar–szláv nyelvi kapcsolatok vizsgálata melett grammatikai, dialektológiai, általános nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott.

Forrás: CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Prága (Praha, Cs.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1930. febr. 28-án szül. Tornalján Veres János (Vörös Zoltán János) költő, író, műfordító (megh. Rimaszombat, 1999. aug. 5.). Tornalján, Rozsnyón, Rimaszombatban járt iskolába, itt szlovák gimnáziumban érettségizett, betegsége miatt 1949–1957 között szinte egyfolytában a Magas-Tátra-i szanatóriumok vendége volt, utána hivatalnok, művelődésszervező Rimaszombatban, a város művelődésének generátora. Verseskötetein kívül kiadott egy novelláskötetet (Földrengés után, 1966), valamint Széttekintés a Rimaszombati járásban címmel 1992-ben egy honismereti kislexikont is, főleg szlovák költőket fordított.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Tornalja-Tornaľa (Nagyrőcei j.) |

1933. jan. 2-án Kassán szül. Fecsó Pál költő (megh. Torna, 2004. jan. 3.). Komáromban érettségizett, Rozsnyón tanítói képesítést nyert, majd előbb Tornagörgőn, 1958-tól pedig Tornán tanított s élt, két verseskötete jelent meg..

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Torna (Turňa nad Bodvou, Szl.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Tornagörgő (Hrhov, Szl.) | Kassa-Košice |

1934. aug. 5-én Szádalmáson szül. Kardos István szociológus, közíró (megh. Rozsnyó, 1999. ápr. 5.). Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári képesítést, 1962-től Nyitrán a pedagógiai főiskola tanára volt. 1970-ben a csehszlov. magyarság körében végzett szociológiai kutatásai, valamint reformszellemű publikációi miatt állásából elbocsátották, felkészültségéhez nem méltó munkakörökbe kényszerítették. Csupán az 1989-es fordulatot követően mehetett vissza tanítani Nyitrára. A II. vh. utáni csehszlov. magy. tudományosság egyik megteremtője, korabeli publikációi a csehszlov. magy. társadalomkutatás és önismeret fontos dokumentumai.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsiny | Nyitra-Nitra (Nyitrai j.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) | Szádalmás-Jablonov nad Turňou (Rozsnyói j.) |

1935. máj. 14-én szül. Iskén Révész Bertalan irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. Rozsnyón pedagógiai gimnáziumban érettségizett 1956-ban, magy.–szlov. szakos képesítést szerzett Pozsonyban 1960-ban, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, egy időben tanszékvezető. Főleg Czuczor Gergely életművével foglalkozik, figyelemreméltó iskolapolitikai tanulmányokat közöl.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Czuczor Gergely | Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Iske-Ižkovce (Nagymihályi j.) |

1937. ápr. 2-án Abarán szül. Erdélyi Géza ref. egyházi író, építészettörténész. 1953-ben Komáromban érettségizett, majd 1958-ban Prágában teológiát végzett, 1975-ben, ugyancsak Prágában, művészettörténészi oklevelet is szerzett. Ref. lelkészként többek közt Szalócon, Vígtelkén, Rozsnyón, Hanván működött, feldolgozta a betléri, ill. krasznahorkai Andrássy-könyvtárat, egyetemi tanár, 1996–2008 között ref. püspök. Hittudományi, ill. hitéleti dolgozatai mellett monográfiát írt Gömör vm. klasszicista építészetéről (1996). ... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Prága (Praha, Cs.) | Szalóc (Slavec, Szl.) | Vígtelke (Vidová, Szl.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Hanva (Chanava, Szl.)-Chanava (Rimaszombati j.) | Betlér (Betliar, Szl.)-Betliar (Rozsnyói j.) | Krasznahorka (Krásna Hôrka, Szl.) | Abara-Oborín (Nagymihályi j.) |

1943. jan. 16-án szül. Ekecsen Szitási Ferenc költő (megh. Lég, 1986. okt. 11.). Szülőfalujában, ill. Rozsnyón tanult, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést, majd Nagylégen élt és tanított, később Dunaszerdahelyen lett köztisztviselő. Sírja Légen található.

Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Lég (Lehnice, Szl.) | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Ekecs-Okoč (Komáromi j.) |

1944. ápr. 19-én szül. Pozsonypüspökin (ma: Pozsony része) Püspöki Nagy Péter történész, heraldikus, számos forrásértékű történeti monoráfia, tanulmány szerzője. Pozsonyban érettségizett 1962-ben, a teológián kezdett egyetemi tanulmányait 1971-ben történelem–levéltártan szakon fejezte be. Ez időtől szabad foglalkozású tudományos kutató volt, 1993-tól Bp.-en egyetemi tanár. Tudományos belépőjét (Püspöki mezőváros története, 1968) településtörténeti, ill. címertani tanulmányok követték (pl. Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz), monográfiát írt Boldogfáról, tanulmányt írt Nagymorávia fekvéséről, Csallóköz vízrajzi képének történetéről, ill. Csallóköz neveiről, feldolgozta az Árpád-kori vásártartás írott emékeit stb.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Boldogfa (Boldog, Szl.) | Pozsonypüspöki-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) |

1960-ban Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet F. Kováts Piroska (Földesné, Bp., 1938. aug. 28.) műfordító, szerkesztő. Ezután középiskolai tanár volt Rozsnyón, majd Komáromban, 1974-től könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Számos könyvet fordított csehből és szlovákból.

Forrás: CSSZMIL, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=31
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Komárom (Komárno)-Komárno (Komáromi j.) | Pozsony-Bratislava |

1960. márc. 18-án szül. Rozsnyón L. Juhász Ilona néprajzkutató, bibliográfus, Liszka József felesége. Szülővárosában érettségizett, Debrecenben végzett néprajz szakon. Jelenleg Komáromban etnográfus, bibliográfus, Keszegfalván él. Feldolgozta Rudna temetkezési szokásait, éves szlovákiai magy. néprajzi bibliográfiái sorozatban jelennek meg.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Liszka József | Helységnévmutató: Debrecen (Mo.) | Keszegfalva (Kameničná, Szl.)-Kameničná (Komáromi j.) | Komárom (Komárno (Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Rudna (Rudná, Szl.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1963. jan. 13-án született Rozsnyón Krausz Tivadar költő, író, az Iródia-mozgalom egyik vezéregyénisége az 1983–1986 között. Szülővárosában érettségizett, ezt követően színész lett, majd szabadfoglalkozású, 1986-ban Bp.-re költözött. Verses- és novelláskötetei jelentek meg, s kiadott egy regényt is (ez két kiadásban is megjelent).

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1964. febr. 13-án szül. Tornalján, de kezdettől Rozsnyón élt s ott végezte iskoláit is Czakó József író. Az Iródia tagja volt 1983–1986-ban, 1984-től Németországban él, elbeszéléskötete jelent meg.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Tornalja-Tornaľa (Nagyrőcei j.) |