|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
Október |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Tornalja (v. Gömör és Kis-Hont vm.) - Tornaža (Nagyrőcei j.) |
Petőfi Sándor 1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | | | | Szent-Iványi József 1884. nov. 15-én szül. Szent-Ivány József (Zerdahelyi) politikus, író publicista (megh. Balatonfüred, 1941. dec. 1.), a két vh. csehszlov. magy. közélet, művelődés és politika jelentős személyisége. Jogi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, maj bejei birtokát irányította (egykori kastélyuk, amely a 20. sz. első felének számos magy. politikusát és jeles íróját látta vendégül, 2005 tájára a végső megsemmisülés közelébe került, ezt követően azonban megkezdődhetett a felújítása). A főhatalomváltás után Szent-Iványi létrehozta a Magyar Nemzeti Pártot, mely az ő vezetésével fontos helyekhez jutott a prágai parlamentben. S bár 1925-ben az elnökséget másnak adta át, a párt tényeleges vezetője mindvégig ő maradt. A magyar ellenzéki pártok egye... Tovább... | | | Osváth Gyula 1887. máj. 6-án szül. Osváth Gyula jogtörténész, jogi szakíró (megh. Feled, 1957. szept. 11.). | | | Kósa János 1914. aug. 29-én szül. Tornalján Kósa János (1934-ig Krémer, János Kosa, John Kosa) történész (megh. New York, 1973. ápr.). Bp.-en érettségizett, s itt szerzett történelem szakos diplomát is. 1949-ben emigrált, 1955-től élt az Amerikai Egyesült Államokban. Első, még magyarul készült munkáit Pest és Buda elmagyarosodásáról, a nyelvhasználat történeti alakulásáróll, ill. a magyarok német-képéről írta. | | | Veres János 1930. febr. 28-án szül. Tornalján Veres János (Vörös Zoltán János) költő, író, műfordító (megh. Rimaszombat, 1999. aug. 5.). Tornalján, Rozsnyón, Rimaszombatban járt iskolába, itt szlovák gimnáziumban érettségizett, betegsége miatt 19491957 között szinte egyfolytában a Magas-Tátra-i szanatóriumok vendége volt, utána hivatalnok, művelődésszervező Rimaszombatban, a város művelődésének generátora. Verseskötetein kívül kiadott egy novelláskötetet (Földrengés után, 1966), valamint Széttekintés a Rimaszombati járásban címmel 1992-ben egy honismereti kislexikont is, főleg szlovák költőket fordított. | | | Cselényi László 1938. márc. 15-én Gömörpanyiton szül. Cselényi László költő, műfordító. Tornalján érettségizett, magy.szlov. szakos egyetemi képesítést szerzett Pozsonyban, ezt követően újságíró, könyvterjesztő, 19651966-ban, ill. 19681970-ben hosszabb időt töltött Párizsban, évekig volt szabadfoglalkozásó, 19911998 között Nyitrán egyetemi oktatóként működött. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. egyik Tőzsér Árpád mellett leginkább hangadó alkotója, a kortárs magy. avantgárd törekvések kimagasló képviselője. | | | Tóth Elemér 1940. jan. 14-én szül. Hanván Tóth Elemér költő, író, műfordító. Iskoláit Hanván kezdte, Rimaszécsen folytatta, Tornalján érettségizett, majd Pozsnyba került, ahol újságíró lett, s ahol azóta is él (közben 1969-ben Bp.-en újságírásból diplomázott). Az 1968 utáni tisztogatások őt is érintették, a szlov. ir. fordítójaként azonban aktív maradhatott. Gyermekversei a II. vh. utáni magy. gyermekirodalom fősodrában jelölik ki a helyét (pl. Tegnapelőtt kiskedden, 1982, Őszi kert, 1988, Szivárvány, 1996). | | | Batta György 1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet. | | | Bárczi István 1943. ápr. 11-én szül. Gömörpanyiton Bárczi István költő, Kovács Magda férje, Bárczi Zsófia apja. Nyitrán szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet 1966-ban, majd Fegyverneken, ill. Nagyölveden tanított, 19701973 között Pozsonyban újságíró, művelődésszervező, ezt követően Tornalján telepedett le, s felhagyott a publikálással. | | | Mikola Anikó 1944. júl. 29-én szül. Jókán Mikola Anikó költő, műfordító (megh. Pozsony, 1996. szept. 22.). Deákiban, Nagysallón, Zselizen járt iskolába, Tornalján végzett mezőgazdaásig szakiskolát, majd újságíró lett Pozsonyban (az 1960-as évek második felében egy ideig Szencen is lakott). Az 1960-as évek második felében indult csehszlov. magy. írónemzedék egyik legjelesebb alkotója, verseskötetein kívül a dél-amerikai irodalmakból és indián népköltészetből jelentek meg fordításai, elbeszélései láttak napvilágot. A pozsonyi Anima Társaság 2006-ban Mikola Anikó-díjat alapított. | | | Kovács Magda 1946. febr. 14-én szül. Lökösházán Kovács Magda író, Bárczi István felesége, Bárczi Zsófia anyja. Tornalján érettségizett 1963-ban, ezt követően segédmunkás különböző helyeken, majd újságíró 19691972 között, a következő évtől nevelőnő Tornalján, jelenleg is itt él. Az 1960-as évek második felében kezdő nemzedék egyik legígéretesebb írói indulása az övé, novellái, elbeszélései, meséi az összmagyar irodalom fontos értékei közé tartoznak. | | | Kövesdi Károly 1953. okt. 15-én szül. Mellétén Kövesdi Károly költő, újságíró. A tornaljai gimnázium után közgazdasági szakérettségitt tett Rimaszombatban, 1976-tól újságíró Pozsonyban (közben nyomdai korrektor is volt). Verseskötetein, publicisztikai kötetén kívül gyermekverseit és meséit is több ízben közreadta. | | | Pusko Gábor 1962. dec. 11-én szül. Tornalján Pusko Gábor néprajzkutató. Füleken érettségizett, 1999-ben Debrecenben néprajz szakon diplomázott. 1999-ben létrehozta a Tornaljai Kulturális Antropológiai Műhelyt. Főleg társadalomnéprajzzal foglalkozik, P. Bodnár Enikővel feldolgozta a Vály-völgyi hiedelemmondákat (2002), 2003-ban könyvet írt Beje gazdálkodásáról a 20. sz. első felében. | | Névmutató: Bodnár Enikő, P. | | | | | Hajdú István 1963. ápr. 20-án Tornalján szül., 1982-ben a kassai Magyar Tannyelvű Ipariskolában érettségizett Hajdú István író, 19831986 között bekapcsolódott az Iródia mozgalomba. Rimaszombatban él | | | Czakó József (1964) 1964. febr. 13-án szül. Tornalján, de kezdettől Rozsnyón élt s ott végezte iskoláit is Czakó József író. Az Iródia tagja volt 19831986-ban, 1984-től Németországban él, elbeszéléskötete jelent meg. | | | Szászi Zoltán 1964. márc. 26-án szül. Tornalján Szászi Zoltán költő, közíró. Az Iródia-mozgalom tagja volt 19831986-ban. Újságíró Rimaszombatban, verseskönyvei mellett publicisztikai kötete is megjelent. | | | Bárczi Zsófia 1973. júl 13-án szül. Rimaszombatban, de Tornalján nevelkedett Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, Bárczi István és Kovács Magda lánya. Az alapiskolát Tornalján, a gimnáziumot Kassán, az egyetemet Nyitrán végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató, Érsekújvárban él, novelláskötete mellett Mécs Lászlóról írt monográfiát (2008). | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|